A Miniszterelnökség szerdai közleménye szerint Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter jogszabályokban meghatározott jogkörében eljárva döntött arról, hogy az állam kiadhatja a Szépművészeti Múzeumban őrzött id. Peter Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja című festményét, amennyiben az igénylők az örökösi minőségüket a jogszabályokban meghatározottak szerint igazolják.

Veronika Batthyány-Strattmann és Batthyány Ádám a festmény visszaadása érdekében tulajdonjogukra való hivatkozással, 2015. augusztus 26-án jelentettek be igényt az állami tulajdonjog gyakorlójához.
Lázár János döntésével megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., mint az állami tulajdonjog gyakorlója nem bizonyította kétséget kizáróan a vagyontárgy feletti tulajdonjogát.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek azokat a tényeket és körülményeket kellett feltárnia, amelyek alapján kétséget kizáróan bizonyítható és eldönthető, hogy a vagyontárgy állami tulajdonjoga jogszerű eljárás keretében keletkezett, és az állam tulajdonjoga az igénylés időpontjában is fennáll, vagy az más jogcímen és körülmények között került a közgyűjtemény őrizetébe. Utóbbi esetben a közgyűjtemény haladéktalanul köteles kiadni a vagyontárgyat, amennyiben az igénylő a vagyontárgy eredeti tulajdonosa, vagy igazolni tudja, hogy jogos örököse annak, akitől a vagyontárgy a közgyűjteménybe került.

A miniszter döntésében rámutat: a visszaadás nem eredményezi a tulajdonjogi igény eldöntését, amely a bíróság hatáskörébe tartozik, a festmény mindaddig a múzeum őrizetében marad, amíg az igénylő okiratokkal nem támasztja alá azt, hogy joga van a festményt birtokba venni. /MTI/

Id. Pieter Bruegel: Keresztelő Szent János prédikációja 

A Németalföldön 1566-ban bontakozott ki egy társadalmi-vallási mozgalom, ami abból indult, hogy kiszorultak a templomokból, de még a városokból is azok a hívők, akik kálvinistának, lutheránusnak vagy újrakeresztelőnek vallották magukat. Mezőkön, erdőkben gyűltek össze, tömegesen hallgatták a prédikációkat. Ezeket az összejöveteleket „bozótprédikációknak" nevezték, amelyeknek olykor több ezres hallgatósága volt, s éppen 1566 nyarán voltak a leggyakoribbak.

A budapesti Szépművészeti Múzeumban látható Keresztelő Szent János prédikációja ebből az évből való. Feltehetően a Németalföld-szerte elterjedt mozgalom ihlette Bruegelt. Párhuzamot vont az evangéliumi idők és saját korának eseményei között, s nem ez az egyetlen ilyen műve. A Királyok imádását, vagy a Betlehemi gyermekgyilkosságot például egy flamand faluban zajló jelenetként ábrázolta.

Az ábrázolás egy újszövetségi téma feldolgozása. Keresztelő Szent Jánosnak, Krisztus előhírnökének nyilvános tevékenységéről mind a négy evangélista hírt adott (Lk 3,1-; Mt 3,2 és 3,10; Jn 1,19-). A téma különösen népszerűvé vált a reformációt megelőző időszakban, valamint a reformáció korában. Kétségtelenül azért, mivel ez a mozgalom a prédikációnak rendkívüli időszerűséget kölcsönzött, amennyiben az igehirdetőben egyszerű, Istentől elragadott embert látott, nem pedig hivatásos papot, az egyházi hierarchia képviselőjét. /Forrás: tudasbazis.sulinet.hu /