A zsűritag szerint A Dal sokat mutat a magyar popzene jelenlegi állapotából. Hozzátette: főleg a felszínen vannak komoly bajok.

"Amíg a hangmérnöki munka, azaz a megszólalás, valamint az angol kiejtés terén jelentős lemaradásokat faragtunk le az elmúlt évtizedekben, addig produkciós értékben még mindig jelentős késésben vagyunk. Alig őriztünk meg nemzeti sajátosságainkból, az eredetiség, az alkotókedv, az igazi ihletettség pedig csak különösen ritka esetekben érhető tetten a produkciókban. Ennyire talán még soha nem akart megfelelni egy popgeneráció a trendeknek vagy még inkább a kereskedelmi rádiók által meghatározott hangképnek. A zenészek ma a Facebookon tartják a kapcsolatot rajongóikkal, talán eszükbe sem jut, hogy ez korábban nem véletlenül történt elsősorban a dalszövegek és a vizuális üzenetek útján. Nem egyszer érzem, hogy a dalszöveg például nem több, mint kolonc a szerzők nyakán" - fogalmazott Pierrot, aki Zsédával, Both Miklóssal és Frenreisz Károllyal együtt alkotja A Dal zsűrijét.

Mint mondta, inkább elfogadta, hogy zsűritagként a szőrös szívű jelző ragadt rá, mert tudja, sokan emellé rakják azt is: őszinte, egyenes, szakmai és korrekt, következetes.

"Udvariaskodásnak itt nincs helye, legfeljebb az megengedhető, hogy a nyilvánosság előtt némiképpen sztaniolba csomagoljuk gondolatainkat. Néha én is áradozom, hiszen vannak azért a műsorban remek előadók és dalok".

Pierrot-t pályafutása első felében elsősorban énekes-szerzőként ismerhette a közönség. "Zsűritagként valóban előny nálam, ha valaki singer-songwriter, de nem mondanám előnyösnek az Eurovízió szempontjából. Bár egy szerző-előadó a saját dalával kifejezetten erős hatást képes kiváltani azzal, hogy süt belőle: azonosul a dalával, annak üzenetével, de nem jellemző, hogy ezzel sikeres volna egy olyan hatalmas showban, mint az Eurovíziós Dalfesztivál" - jegyezte meg.

Pierrot énekesből fokozatosan került át a szerzői, produceri oldalra, közben pedig jó néhány slágere, díja, sikeres lemeze volt. "Ahogy teltek-múltak az idők, egyre kevésbé láttam lehetőséget arra, hogy előadóként megtartsam a helyem a hazai könnyűzenében. 2003-ig készítettem lemezeket, 2010-ig pedig aktívan koncerteztem és bőven értem el sikereket, de a zeneipari válság kezdetétől felborult a befektetés és a bevétel aránya, így váltanom kellett. Játékfejlesztő lettem, azóta csak hobbiból vagy külön felkérésre zenélek" - fejtette ki.

Pierrot tavaly volt 25 éve a zenei pályán és javarészt a Facebookon szerveződő rajongói közössége összeszedte egy jubileumi album költségvetését, így ismét készített egy szerzői lemezt. A Carousel című dupla CD a támogatók karácsonyi ajándéka volt. "Azon dolgozom, hogy a nagyközönség számára is elérhetővé tegyem az anyagot. És ha már újra elkezdtem, valamilyen formában folytatnám a dalszerzést saját magamnak".

Producerként, zeneszerzőként a kezdetektől, húsz éve együtt dolgozik Ganxsta Zolee-val és a Kartellel, de másokkal is, korábban például a Pa-Dö-Dővel. Aztán számítógépes játékokat, interaktív filmeket készített és szerzőtársakkal regényírásba fogott: 2011 és 2013 között minden évben kijött a Jonathan Hunt-kalandok egy-egy része. "Hatalmas elánnal és jó kedvvel vágtunk neki a sorozatnak, és komoly sikereket értünk el, de a történelmi témájú misztikus regények rengeteg kutatást és komoly helyszínismeretet igényelnek, ami viszi az időt, a pénzt és az energiát. Keressük az optimális megoldást, a negyedik kötet, a Kossuth-korona megjelenése reális vágyaim között szerepel".

Mint elmondta, tavasszal játéktörténeti munkája, az Agon második részén fog dolgozni, miközben az első rész németországi megjelenését készítik elő. "Remélem, hogy egy új, önálló, családi társasjátékom még a tavasz folyamán a boltokba kerül, valamint egy különleges mesekönyvvel is készülök. A játékfejlesztésben idén elindulhat egy új szériánk, egy interaktív filmsorozat, ezúttal kifejezetten a nemzetközi piacra".