Nemes Jeles László rendező holokausztdrámája az első magyar alkotás, amely 1982 óta elnyerte az amerikai filmakadémia elismerését, harmincnégy évvel ezelőtt Szabó István Mephisto című műve diadalmaskodott.

A díjat átvéve Nemes Jeles László köszönetet mondott alkotótársainak, köztük a főszereplő Röhrig Gézának, valamint Magyarországnak, amiért támogatta a filmet. "Az emberiség legsötétebb óráiban is talán van bennünk egy belső hang, amely lehetővé teszi, hogy emberek maradjunk. Erről a reményről szól ez a film" - fogalmazott.

A Saul fia a Mustang című francia, A kígyó ölelése című kolumbiai, az Egy háború című dán és A sivatagon át című jordániai filmmel volt versenyben.

Kapcsolódó írásunk:

Egy csöppnyi remény az embertelenségben - Saul fia a mozikban

2015.06.17. - 14:30 | Rozán Eszter - Fotó: Büki László 'Harlequin'

Óriási volt az érdeklődés az Agora-Savaria moziban a cannes-i többszörös díjnyertes Saul fia június 16-i díszbemutatója iránt: az eredetileg meghirdetett előadásra két nap alatt elfogytak a jegyek. Sokat hallottunk már a filmről, a filmfesztivál óta ezzel van tele a sajtó, és nem csalódtunk. Nemes Jeles László filmje valóban megérdemelte a díjakat és tökéletesen elérte célját azzal, hogy tovább dolgozik a nézőben.

 

Mozgóképsorozatot a krematóriumból, vállmagasságból - Így készült a Saul fia

2015.06.19. - 12:00 | Lutor Katalin - Fotó: Büki László 'Harlequin'

„A Saul fia a rendszerváltás óta a legerősebb magyar mozgókép, mely nemcsak beérte, hanem tovább is lépett a világ filmművészetén." /Csákváry Géza/. Holokauszt filmet már láttunk, s most ebben a témában kaptunk valami szokatlant: egy mozgóképsorozatot a krematóriumból, vállmagasságból. Mint félve elbújó gyermek az anyja mögött, csak leskelődtünk. A fókuszon kívül eső területek homályának az ezerféle zaj rezdülése rajzolt kontúrt. Az eredmény: jeles.