Kávézunk, tehát vagyunk - T. Takács Tibor kiállítása a Cafe Freiben

Képgaléria megtekintése2016.03.08. - 00:10 | Mészáros Vivien - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Ízlelőbimbók kényeztetése, festmények csodálása és a zene léleksimogatása: ami ezekben közös volt a Café Freiben megnyíló kiállításon, az a kávé. A március 7-én megnyíló tárlaton közel tucatnyi, a kávézáshoz kapcsolódó festmény került kiállításra. A képeket maga a hely, a Cafe Frei ihlette, hiszen a művész minden reggel itt kezdi napját törzsasztalánál, barátai társaságában.

A kiállítást Takács Zoltán Bálint, a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum igazgatója nyitotta meg, akit rokoni (testvéri) kapcsolat is fűz az alkotóhoz.

Beszédében fontos kérdésként merült fel a festmények megalkotásának gondolata, azaz a múzsa csókja, amely Tibort törzshelyén, a Café Freiben ihlette meg. A múzsák kivesézése után kisebb áttekintést kaphattunk a kávé történetéről, aminek két hendikepje van a mai napig: a színe és az íze. A fekete színről azt lehet mondani általánosságban, hogy nem kedveljük túlságosan, az ital íze pedig keserű, tehát egyszerűen élvezhetetlen.

Ezt a két tulajdonságot emelik ki akkor, amikor megjelent a kávé Európában, sőt elterjedése következtében kialakult egyfajta sznob hatás is Franciaországban XIV. Lajos idején. Jól kifejezi az ital megítélését Fülöp feleségének levele, amelyben leírja, hogy felfoghatatlan számára, hogy az emberek hogyan tudják meginni ezt a szörnyű italt, ami olyan ízű, mint a trágya, vagy olyan keserű, mint a bűnös asszony.

Ennek ellenére mégis elterjed a kávé, ami nagyban köszönhető annak, hogy az 1700-as évek végéig, majdnem 30-40 évig feketelistás italnak számított. Később rájöttek, hogy a kávézás szokását nem tudják megállítani pont azért, mert titokban kell fogyasztani, és ugye tudjuk, hogy ha valamit titok övez, akkor az előbb-utóbb elterjed. A tiltott ~~gyümölcs~~ kávé mindig ~~édesebb~~ keserűbb.

A rövid történeti áttekintés után a művész méltatásában a testvér megjegyezte, hogy mindig megkönnyezi, ha Tibor valami igazán szépet alkot, hát még azt, amikor megkapja erre, hogy egy sima kisujjgyakorlat volt neki...

A poénos bemutatás zárásaként a képek csodálása közbeni kávéfogyasztásra biztatta a közönséget, amihez Peltzer Géza és barátai szolgáltattak nagyszerű kávéházi zenét jazz standard-ektől a lágy bossanováig.