József és a színes, szélesvásznú álomkabát ötlete Andrew Lloyd Webber zeneszerző, és a sok éven át vele együttdolgozó társa, a szövegíró Tim Rice fejéből pattant ki. Céljuk egy polgárpukkasztó darab létrehozása volt, ugyanis mi más lehetne felháborítóbb annál, mint egy bibliai történetet - jelen esetben József történetét - átírni a saját szájízük szerint. A darabot először 1967-ben mutatták be, akkor még oratórikus formában, majd 1972-ben, az edinburghi fesztiválon debütált színpadon. Webber sutba dobva a színdarab készítésének íratlan szabályait, egyszerűen egymásra halmozta a kronologikus sorrendben következő dalokat, amelyek elmesélik a bibliai József történetét.

Az egész történet egy hétköznapi tanórával kezdődik, ahol a tanárnő megkérdi a gyerekektől, ismerik-e Józsefet. A nemleges válaszra egy rövidke időutazás lesz a felelet, mely végigvezeti a gyerekeket és velük együtt a nézőtér soraiban ülőket a kiválasztott fiú történetén, akinek kitaszítottsága és felemelkedése a megbocsátás és a tolerancia nagy példázata. A musical mérföldkövei valóban a Bibliára épülnek, de ezek csak sarokpontként szolgálnak a ránk zúduló élmény megértéséhez. Az ótestamentumi sztori hézagait laza szerkezetű, egyszerű és fülbemászó dallamok töltik ki.



A zenés darab alaptörténete szerint Jákob - ősatyáink egyike - tizenkét fia közül Józsefet szereti a legjobban, elkényezteti, köntöst csináltat neki, mellyel József álmokat tud fejteni. Fivérei féltékenyek lesznek rá, ezért öccsüket el akarják tenni láb alól.

Kútba akarják hajítani, de pénz utáni sóvárgásuk felülírja ezt a tervüket, és inkább eladják egy éppen arra járó kereskedőnek. A kereskedők túladnak rajta, így kerül egy egyiptomi főúrhoz, Putifárhoz. A széparcú ifjú egyből megtetszik Putifár feleségének, aki ágyába csalogatja Józsefet. Az in flagranti elkerülhetetlen, így József jutalma a mézédes csók helyett a börtönfal és a rácsok rideg érintése marad. A börtönben kezdi álomfejtő képességeit megmutatni - először csak a rabtársak, majd az őrök kesze-kusza álmait gombolyítja fel. Az álomfejtő karrierjének hamar híre megy felsőbb körökben is, és a fáraóig meg sem áll. A fáraó - tesztelve hősünk képességeit - előadta baljós álmát, melynek megfejtése utána Álomfejtő József egyenesen a gazdasági főtanácsos posztjába avanzsált.



Ezidő alatt József fivérei - a párizsi kávéházak hangulatát idézve - az elvert pénzen bánkódnak, amit az eladott testvérükért kaptak. Mivel Isten útjai kifürkészhetetlenek, és a Sors keze vezeti a halandót, Jákob fiai ismét egymásra találnak. József kezében ott a hatalom kulcsa, de ő mégis megbocsát bűnös lelkű testvéreinek.

A szombat esti musical sikeréhez adott volt minden: jó sztori, kitűnő színészi teljesítmények, káprázatos látványvilág és hangtechnika, s persze a szereplők karakterei. A csinos Narrátor, a jólelkű József, a hatalmat megtestesítő Fáraó vagy akár a táncosok lenyűgöző mutatványai nélkül nem vihették volna sikerre ezt az amúgy mélységesen vallásos történetet. Kis képzavarral írhatnánk: a Sziget Színház színészei megfejtették a teltházas publikum álmát (is).