Mindenkor jó, de legjobb nyáron

„A sör mindent magában hordoz, amire nyáron szükség van: oltja a szomjat, csillapítja a tikkadtságot és mindezen túl közös fogyasztásra ösztönöz. Magában hordozza azokat az élettanilag fontos anyagokat, a szűrés után megmaradt enzimeket, amelyek kimondottan jót tesznek a szervezetnek, szénsavassága pedig üdítő hatást kelt, ami a nyári melegben igen kedves" - foglalta össze a sörök nyári népszerűségének okát Kovács András, a Magyarországi Sörcikkgyűjtő Klub elnöke.

Szerinte a jellegzetes sörattribútumok is - mint például a keserűség, a hab és látvány-adta örömök - azt sugallják, „hogy minden évszakban jó a sör, de nyáron különösen az."

Az a „kultikus környülállás"

Az üveges változat is kiváló - persze ha hideg -, de a profi sörfogyasztók úgy tartják, hogy a csapolt sörnél nincsen jobb, mivel a frissessége, könnyedsége, illékonysága mind megőrződik a hordóban - állítja a szakértő.

„A csapolt sörhöz hozzátartozik egyfajta a ‘kultikus környülállás' is: a korsó, a pára, ami azt bevonja, az, ahogy a hab lassan ereszkedik - ahogy azt Krúdy megírta, és ahogy megfilmesítve is láthattuk. Ez szuggesztív élmény, ráadásul az emberek többsége ezt nem is egyénileg műveli, hanem ideális esetben tartozik hozzá valamiféle szociális összetartozás is" - hívta fel a figyelmet Kovács András.

Aki szerint - a néphiedelemmel ellentétben - a dobozos sörrel sincsen semmi probléma.

Ugyanaz folyik, csordogál, ömlik...

Elegendő csak benézni egy sörgyárba - hívta fel a figyelmet a szakértő -, ahol a gyártási folyamat végén a különféle tárolóeszközökbe lefejtik a kész sört, és „ugyanaz folyik, csordogál, ömlik a hordóba, az üvegbe és a dobozba, nincs különbség."

Mindazonáltal a dobozos csomagolásnak vannak előnyei: fogyasztás után egyszerűbb összepréselni és a megfelelő gyűjtőedénybe dobni, mint az üres üveg visszaváltásával bajlódni. Ha pedig valaki „mobil" fogyasztásra szánja, koncertre vagy meccsre vinné, akkor egyértelműen ez a változat a praktikusabb.

Fotó: Shutterstock

Nem ma kezdtük

A sör mindig is inkább a városi ember itala volt. Hazánkban a polgárosodás idején és elsősorban a német hatás lévén kezdődött a sörfőzés a fővárosban, de működtek főzdék már az 1600-as években is.

Sokak szerint az 1880-as években a budai hegyekben folyó szőlőtertmelés filoxéra általi megtizedelődésével kapott lendületet a sörfogyasztás - beszélt a kezdetekről Kovács András, aki szerint ráadásul a (már akkor sem) kifejezetten tiszta Dunavíz miatt is előtérbe került a sör.

Az 1900-as évek táján már felállt a kőbányai sör-territórium, amely a csúcsidőszakban öt különböző sörgyárnak adott helyet - majd lett belőle később nagyüzemi sörgyártás.

Fotó: Shutterstock

...aztán majdnem tönkretettük

Hatalmas visszaesés következett 1948-tól: vagy volt a pultban sör, vagy nem, és régen rossz volt, ha egy palack a hetedik napját is megérte a boltban, mert megjelentek benne mindenféle csúfságok - sommázta az "átkos" sörgyártását Kovács András.

1989 után persze az újjászülető gazdaság magával hozott több mint 400 kisüzemi sörfőzdét, nagy részük aztán tapasztalat és szakmai tudás híján hamar megbukott. A 2000-es évek elejére alig maradt 50-60 főzde.

Ekkortól tisztult a piac, és az utóbbi öt évben újra sorra nyitnak - már szakmailag megalapozott - új gyártók.

Forradalom zajlik a hazai kisüzemi sörgyártásban - jelentette ki a sörcikkgyűjtők klubjának elnöke.

Maradt városi műfaj

Sok a fiatal kísérletező, és begyűrűzőben van Magyarországra az az amerikai hatás is például, hogy a sörök alapja a sokfajta komló. Kisszériás, de nagyon jó minőségű és népszerű sörök kerülnek ki ezekből a főzdékből.

Fotó: Shutterstock

Ezeknek már komoly rajongótábora alakult ki, ám már csak a hozzáférhetőség okán is, a kisfőzdei, drágább sörök rajongóklubja megmaradt a városokban, nagyvárosokban.

A vidéket továbbra is jellemzően a néhány nagy, országos vagy legalábbis több megyét magába foglaló piacú sörgyárak uralják.

És a fröccs.