Mit adtak nekünk a rómaiak? Egyebek mellett a fürdőt és a fürdőkultúrát. A legtöbb római lakóépületben nem volt fürdőszoba, de a leggazdagabbak házaiban igen. Az Aquincumban feltárt 24 fürdő közül 8 volt magánfürdő. A legtöbb ember tehát tisztálkodni járt a fürdőkbe.

- A római fürdőknek három része volt. Egy hideg vizes medence, egy forró és egy langyos fürdőhelység, középen pedig az öltöző. Aquincumban nagyon szép mozaikábrázolás maradt fönt, amely birkózókat ábrázol - magyarázta Fényes Gabriella, az Aquincumi Múzeum régésze.

A gong után mehettek fürdőzni 

A külön fürdés lehetőségét a kettős fürdők épülettípusa biztosította, ahol volt egy külön fürdőszárny a hölgyek és egy a férfiak számára. Mindegyikben a megfelelő fürdőhelyiségekkel, vagyis hideg, langyos és forró medencékkel.

A fürdők nyitását gongokkal jelezték.

Folytathatjuk a hagyományt 

Az aquincumi fürdők közül a legnagyobb eddig feltárt több mint 16 ezer négyzetméter alapterületű, amelyet egy 6 ezer fős katonai légió használt.

- A Római Strandfürdő területén 1964-ben 14 forrás foglalatát találták meg a régészek. Tulajdonképpen onnan indult az aquincumi vízvezeték. Ha valaki ma a Rómain lubickol, egy 2 ezer éves hagyományt folytat - mondta Fényes Gabriella.

Az istenek sem maradtak ki  

A római fürdők a tisztálkodáson kívül a közösségi élet színterei is voltak: szaunáztak, masszíroztattak, sportoltak és nagyokat ettek a látogatók. A nők és férfiak együtt nem fürödhettek, de még a férfi rokonok sem.

- A rómaiak a forrásokban gyógyító isteneket is tiszteltek, ezért azoknak oltárt is állítottak, illetve különböző áldozati ajándékokat dobáltak be a források torkolatába, foglalatába. Ezek lehettek pénzek, értéktárgyak, testrészeket ábrázoló bronz vagy kerámia tárgyak, de akár kis istenszobrocskák is - mutatott rá a régész.

Nem voltak szégyenlősek

A forró termeket az úgynevezett hipokausztum fűtéssel érték el. A járószint egy olyan lebegő padló volt, amely alatt a kemencéből érkező forró füstgázok áramlottak, és lassan felmelegítették a padlót. A tégla vagy kőpillérekre vastag kőpadló került, amit még fedhettek mozaikkal vagy márványburkolattal is.

Aquincum és környéke - MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Az aquincumi nagy közfürdő közvécéjét, vagyis latrináját egy kis előcsarnokon keresztül lehetett megközelíteni. Szennyvízcsatornát vezettek el a fürdő padlója alatt, az biztosította a folyamatos vízöblítést a vécében.

Az ülőkék 60 centiméter távolságra voltak egymástól. Az embereket nem zavarta, hogy egyszerre többen is intézték a dolgukat. A legmegdöbbentőbb mégis a vécéhasználat utáni tisztálkodás volt.

Több forrásban megtalálható, hogy egy szivacsos botot használtak, amit megnedvesítettek a vécé előtti csatornában, és azzal végezték a tisztálkodást. Senecának egyik elborzasztó levelében is említik ennek használatát.

Ahogy a mai kor embere, úgy a rómaiak is szerettek karcolgatni, üzenetet hagyni maguk után, maradt is fenn jó néhány, mint például ez is: „Fürdő, bor, szerelem teszik tönkre a testünket, de ezek teszik az életet: a fürdő, a bor és a szerelem".