Költőkínzás és tombolós tehénkedés - Megkezdődött a 26. Művészetek Völgye

Képgaléria megtekintése2016.07.23. - 20:50 | Mészáros Vivien

Költőkínzás és tombolós tehénkedés - Megkezdődött a 26. Művészetek Völgye

Az első napon időnket a Kaláka udvarban, a Panoráma színpadon és az Eleven kertben töltöttük. Jöjjön egy kis beszámoló, hogy milyen volt a sürgés-forgás az alábbi helyszíneken.

HIRDETÉS

A kemping befoglalása után első lendületből a Kaláka udvar felé vettük az irányt, mert Lackfi János nélkül nem versudvar egy udvar. A helyszín első költővendége a szintén író és műfordító Dragomán György felesége, Szabó T. Anna volt. Az író és költőnő neve ismerősen csenghet a közelmúltban kirobbantott verslavina kapcsán, mondhatni Anna az anyukája, János pedig az apukája ennek a közös verszuhatagnak. A férfi-nő versek analógiájára egy cseppet sem könnyed feladattal vonták be a közönséget a beszélgetésbe: műfordításokat olvastak felváltva, és ki kellett találni, hogy férfi vagy nő írhatta a művet, valamint esetleg az országot is be lehetett lőni.

A válaszokat nem lehetett csak úgy betippelni, meg is kellett indokolni, hogy az illető megkaphassa jutalmát. A játék és az alkotási folyamat mellett szóba került Anna magánélete is, hiszen férje, Dragomán György is nagy elismerésnek örvend a szakmában, és nagyon büszkék arra, hogy együtt válhattak íróvá, költővé. Kettejük kapcsolatát így jellemezte: „Harcostársak vagyunk, de ez olyan, mint a csípős paprika: ami másnak méreg az nekem fűszer." Természetesen a túlsúlyban lévő öröm-harcok mellett vannak rosszak is, de véleménye szerint, az jót tesz, hogy egy kicsit felpaprikázzák egymást. El is tudjuk képzelni akár, hogyan is megy otthon alkotás közben egy verslábakon való vita, amit a végén egy kompromisszumos ölelés zár le: így is a jó a versritmus.

A család után visszakanyarodva a versekhez a költőnő olvasott fel saját műveiből, majd megkezdődött a Lackfi János által kitalált úgynevezett „költő kínzás". A folyamat lényege, hogy néhány zeneszámnyi idő alatt kell a költőnek verset improvizálnia, amelyet elő is ad utána a közönségnek. Az első napi Zenés Versimpró termése két kapolcsi népdal lett, amelyek A horgosi csárda... kezdetű népdal ritmusára éneklendőek.

Szabó T. Anna

A kapolcsi udvar
péntek este
olyan élénk, olyan vicces
olyan kedves, sosem necces
hidd el ezt te!
a közönség azt hiszi,
hogy a költő felveszi,
de nincs mersze.
A kapolcsi színpad 
szombat este 
olyan őrült, olyan színes
hidd el ezt te
a közönség azt hiszi,
hogy a zenész megteszi
jó a teste
A kapolcsi udvar 
majd vasárnap
át kell adja közönségét
vidám népét, népességét
majd a sárnak
ez a vihar azt hiszi, 
hogy a nép nem szereti
márpedig DE!

Lackfi János

A kapolcsi részeg
igen hetyke
egyet lép a jobb lábával
másikat a bal lábával
épp keresztbe
a babája úgy tudja 
jön hozzá a sátorba
máma este
A kapolcsi részeg 
igen hetyke
erre néz a jobb szemével
arra meg a bal szemével
épp keresztbe
a sátorba elmenne,
hogyha tudná, hogy merre
S el nem esne.
A kapolcsi részeg
igen hetyke
nem fekszik le az árokba
inkább bukna víz mélyére
ó hűvösbe,
a babája várhatja,
úszkál már a patakba
de csak teste

A költősimogató után zenészsimogatóba tértünk át, azaz meglestük az átkeresztelt Panoráma színpadot. Igen erősre sikerült az első napi zenekar-felhozatal. A Magashegyi Underground kezdte meg a sort és a viszonylag korai időpont ellenére sokan voltak kíváncsiak a bandára. Bocskor Bíborka személye és színpadi jelenléte annyira felvillanyozza a közönséget, hogy a meleg sem volt gátja annak, hogy együtt táncoljanak, lélegezzenek. Mivel az aznapi fellépők sorában a 30Y is benne volt, így adta magát a helyzet, hogy a tinibálvány Beck Zoli a Tegnapután és az Árnyékok című közös számokat duettben adják elő Bíborkával. Zoli rövid szereplése után az általa írt Arcok, utcák, nevek című dal is elhangzott, és Bíborka nem titkolta, hogy a következő lemezen is folytatják a közös munkát a frontemberrel.

A szűnni nem akaró visszataps-tengerek után a körülöttem lévő fiatalok elcsípett szavai alapján az est nagydurranása következett a „nagyszínpadon", mégpedig a 30Y. A backstage-be bejutva kisebb kulisszatitokként említeném meg a zenekarok közötti szeretetet, barátságot és támogatást, amire a közben érkező Ivan & The Parazol zenekar tagjai erősítettek rá. Ivánékat sajnos-nem sajnos Kollár-Klemenczékre, azaz a Kistehénre cseréltünk, Kapolcsot pedig Taliándörögdre. Utólag hallottuk, hogy nagy buli volt a Panoráma színpadon, de az Elevenkertben lévő családiasabb Kistehén koncertet így sem bántuk meg, sőt! Funky-mambo-rock-indie-alter, egyszóval minden megszólalt a színpadon, mi pedig élveztük a tombolós tehénkedést.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás