Elismeréseket adtak át a 772 éves Körmend ünnepnapján
Képgaléria megtekintése2016.10.30. - 11:00 | Büki László 'Harlequin'
Október 28-án Batthyány uradalmak - Körmend, a 300 éves uradalmi központ címmel nyílt időszaki kiállítás a Városi Kiállítóteremben, majd ezt követően Bebes István polgármester mondott ünnepi beszédet a várossá nyilvánítás 772. évfordulója alkalmából, és adott át elismeréseket.
A Batthyányakhoz köthető települések írásos és tárgyi emlékeit tárta az érdeklődők elé a "Batthyány uradalmak - Körmend, a 300 éves uradalmi központ" címmel megnyílt időszaki kiállítás a Városi Kiállítóteremben. A tárlatot Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának vezetője ajánlotta a megjelentek figyelmébe. Beszédében az uradalmi viszonyokról és a Batthyányakról szólva kiemelte, a jó földesúr nagyon tudta értékelni jobbágyait, a munkájukat. Batthyány Ádám után például ennek bizonyítékaként nagyon sok irat maradt fenn, és van egy kérvényes iratcsomó, amiket a jobbágyok nyújtottak be földesurukhoz személyesen, és erről készült kivonatok, amelyre Batthyány Ádám ráírta a saját válaszait. Több mint 100 faluja volt, ám a válaszai alapján mégis úgy tűnik, név szerint ismerte a jobbágyokat, legalábbis nagyon sokat közülük.
Az úriszék is az uradalom egyik fontos eszköze volt, a váruradalom birtokosainak pallosjoga volt a jobbágyok felett, azt jelentette hogy maguk ítélkezhettek. A 16-17. században az nemeseknek különleges jelentősége volt az ország védelme szempontjából. Ez azt jelentette, hogy a földesurak - ahogy a Batthyányak is - uradalmaikat nem csak arra használták, hogy saját vagyonaikat növeljék és más országokban újabb beruházásokat eszközöljenek, hanem hogy határvidékként védjék az országot. Így a birtokok jövedelmének jelentős részét arra kellett használni, hogy katonákat tartsanak fent a birtokvédelem érdekében. Ez elsősorban úgy történt, hogy a jobbágyok egy része adó helyett katonáskodással szolgált.
A Batthyány-uradalmakat bemutató kiállítás azt mutatja meg, hogy az uradalomból, ebből a 150 éve megszűnt rendszerből gyakorlatilag mi maradt meg.
A tárlatnyitót követően Bebes István polgármester mondott ünnepi beszédet a várossá nyilvánítás 772. évfordulója alkalmából, és adott át elismeréseket. Október 28-a kétszeresen is fontos, kiemelkedő dátum Körmend város naptárában. 1244-ben ezen a napon adta ki a város kiváltságlevelét IV. Béla király, mely örökre meghatározta a város létezését. A királyi vendégnépeknek, a hoszpeszeknek városi kiváltságot biztosított. A magyar királyok sorában IV. Béla a huszadik, akit a nemzet Szent István koronájával királyává választott. Szilárd közhatalmat teremtett, stabilitást és állandóságot vitt a politikai életbe.
Körmend létét és jövőjének útját is eszerint indította el a városi kiváltságlevél. Ám nemcsak a hoszpeszek, hanem az 1600-as években a Batthyány család tagjai is a város építésén fáradoztak. A család neves államférfiakat, törökverő hadvezéreket, nádorokat, püspököket, gyógyítókat adott a városnak.
Ez a nap szolgál arra is, hogy a város érdekében végzett tevékenységeket elismerjék, a település életében jelentős szerepvállalókat kitüntessék. Elismerést vett át Bebes István polgármestertől Illés Antalné aranydiplomás pedagógus, valamint Lénárt Jánosné és Biczó Zoltánné gyémántdiplomás pedagógusok.
Körmend város érdekében kifejtett közművelődési tevékenységért díj aranyfokozatát kapta Pálóczi Zsuzsanna, a kulturális központ igazgató-helyettese. A város díszpolgárává fogadták Leena Vlasoff-ot, a finnországi testvérváros, Heinavesi finn-magyar baráti körének titkárát. Ebből az alkalomból köszöntötték azokat is, akik a közelmúltban megyei elismeréseket vettek át, köztük a Príma-díjas Bebes Istvánt.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1944 szavazat
Új hozzászólás