A gödöllői Királyi Kastély díszlépcsőházának kétkarú, festett kőkorláttal szegélyezett lépcsőin felfelé haladva azt a kérdést tesszük fel magunknak, hogy mitől királyi kastély a gödöllői, miben különbözik építészetileg és berendezését tekintve a főúri kastélyoktól, például a fertődi Eszterházy kastélytól. A kastély története választ ad kérdésünkre.

A kastély építtetője, Grassalkovich I. Antal a XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Mária Terézia bizalmi embere volt. Főúri életvitelének, a barokk udvari kultúrának bizonyítéka a kastély elrendezésében rejlik: díszterem, freskókkal díszített szobák, márvány burkolatú fürdő és virágház, tágas lovarda, barokk színházterem, hatalmas park. Az épület különlegessége, hogy az első emeleti lakosztályokból nyíló folyosóról letekinthetünk a kastélykápolnába, amely a kastélyhoz önálló szárnyként kapcsolódik.

A kastély 1867-es kiegyezés után kezdődő királyi időszakát Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné szobái idézik fel.

A királyi kisebédlő neobarokk asztalán az úgynevezett Gödöllői-mintás herendi porcelán étkészlet látható. A szomszédos tálalószoba szekrényei eredeti gödöllői darabok, amelyekben porcelánok és üvegedények találhatók, ezeket a királyi család részére gyártották.

A király gardrób szobájában XIX. századi díszmagyar öltözetek találhatók, a király egykori hálószobájában pedig az 1867-es koronázásnak állítanak emléket.

A királyi dolgozószoba falát vörös selyemtapéta borítja, az eredeti berendezésből megmaradt a faburkolat, a tükrök, a táblás parketta és a neorokokó kerámia kandalló. A szoba festményei Ferenc József jellemző tevékenységeit jelenítik meg. Látható katonaként tábornokai körében és vadászként a kedvelt gödöllői erdőben.

A kettős U-alakú épület szimmetriatengelyében található a kastély reprezentatív nagyterme. A 165 négyzetméter alapterületű, 93 méter belmagasságú díszteremhez a bejárat felett zeneterem csatlakozik. A terem falát márvány stukkó, mennyezetét virágos-indás aranyozott stukkó díszíti.

Erzsébet királyné lakosztályát ibolyaszínű selyemtapéta borítja. A szalon és az írószoba falain a kor kiemelkedő politikusainak (Andrássy Gyula gróf, Eötvös József báró, Deák Ferenc) portréi, illetve a királynét és gyermekeit magyar nyelvre és történelemre tanító tudósok arcképei láthatók. Erzsébet királyné öltözőszobája az életét végigkísérő utazásainak egyes színhelyeit mutatja be.

A Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatására kialakított, négyféle színű stukkómárvánnyal és vörös márvánnyal, gazdag aranyozással díszített szoba lett Erzsébet királyné hálószobája. Említést kell még tennünk a királyné felolvasó szobájáról, amelynek falán az 1830-as évekből származó biedermeier festmény látható. A lila színű felolvasó kanapé a kastély eredeti berendezéseihez tartozik.

A kastély ékessége az 1782 és 1785 között épített barokk színház, amely 100 fő befogadására volt alkalmas. A belső falakat dekoratív, késő barokk falfestmények díszítik.

A gödöllői kastély parkja 5,2 hektár alapterületű. A park nevezetessége a Királydombi pavilon, amely egy hatszögletű épület. A pavilont Grassalkovich I. Antal emeltette, belsejét faburkolatokba illesztett olajportrék díszítették a honfoglalás kori magyar vezérek és a magyar királyok arcképeivel.

Kastélysétánk során szembetűnő volt a királyi elegancia: a lila, arany-fehér színek, tágas terek, a barokk kultúrára jellemző túldíszítettség. A kastély egész évben látogatható, érdemes felkeresni az Adventi kastélynapok keretében, amikor a díszteremben kamarakoncerteket rendeznek.