November 9. és 10.

9.30 és 10.45

Zenemanók bérlet 1.

A Savaria Rézfúvós Együttes műsora

Nagy népszerűségnek örvendő Zenemanók bérletsorozatunk első állomása a rézfúvósok világába kalauzolja a gyermekeket. Miért rézfúvós a rézfúvós? A fafúvós hangszerek fából készülnek? Mik a rézfúvós hangszereink? Milyen állathangra hasonlít a trombita? Németh Imre, Lővey Márk, Kovács Robi, Juhász Tibi, és Szentgyörgyváry Tibor ezekre a kérdésekre is választ fog adni.

Ön tudta? A nyugati zenében használatos fúvós hangszerek közül pl. a trombitát, a harsonát, a kürtöt  a rézfúvós hangszerek kategóriájába soroljuk, míg pl. a fuvolát, az oboát, a klarinétot a fafúvósok közé.  Ez a besorolás nem függ a hangszerek építési anyagától (például a modern fuvola leggyakrabban fémből készül), hanem rendszerint a tölcséres fúvókájú hangszereket nevezik rézfúvósnak és a többit fafúvósnak. Néha azon az alapon nevezik a hangszerek ez utóbbi csoportját fafúvósnak, hogy a hangsorokat ezeknél hanglyukak segítségével képezik, ami történelmileg a fából készült fúvósok sajátja volt.

November 17-18-19.

19.00

Bérleten kívüli előadás

Hollywood Movie Music Classics

Lépjen be a filmek világába a Savaria Szimfonikus Zenekar filmzenei estjével, a Hollywood Movie Music Classics-szal! Elsöprő erejű sikerfilmek, mint a Star Trek, Blues Brothers, Csokoládé (Chocolat), Spectre - A fantom visszatér! Garantáltan bizonyítjuk, hogy aki eddig nem szerette a klasszikus zenét, az ettől kezdve rendszeres visszatérője lesz teltházas előadásainknak! Az est házigazdái: Vitányi Judit és Bartók Zoltán! Természetesen a tűzijáték és a vörös szőnyeg sem maradhat el, úgy, ahogy sztárvendégeink sem! Idén Nika, azaz Veres Mónika, és Tóth Dániel, Szombathely hangja szórakoztat minket. Vezényel Pejtsik Péter, aki minden évben újabb és  újabb fergeteges filmzenékkel és show-val készül az estre! Tartson velünk, kár lenne kihagyni!

November 25. (péntek)

19.00 - Bartók Terem

Szimfónia bérlet 3.

Romantikus est Georg Kugival

Szimfónia bérletünk 3. előadásában a 19. századi cseh nemzeti zenéjének egyik központi figuráját, Bedrich Smetana-t mutatjuk be. Hazám című ciklusa hat szimfonikus költeményből áll, melyek mindegyikében a cseh történelem vagy mondavilág egy-egy jellemzőjét festi le hangokkal a zeneszerző. A sorozat második darabja a Moldva. A kompozícióban Smetana szemlélteti a folyó születését, ahogyan először csak csermelyként folydogál, majd 430 kilométernyi kalandos út után diadalmasan ömlik az Elbába. A 20. század egyik nagyhatású, ugyanakkor sokat vitatott zeneszerzője Philip Glass. Stílusa talán a minimalistákhoz áll legközelebb, mivel kompozícióit repetitív struktúrákból alakítja ki. Két zongorára írt versenyműve nem a megszokott szólista-zenekar szerepekre épül, a zenekart inkább mintegy a két billentyűs hangszer kiterjesztéseként kezeli. Smetanához hasonlóan Antonín Dvořák a cseh nemzeti zene meghatározó alakjaként szimfóniáiban is előszeretettel alkalmazta a cseh népzene fordulatait. 8. szimfóniájában pasztorális, gyászindulószerű és táncos elemek egyaránt felbukkannak. Rapszodikus struktúráját az egymásra vonatkoztatott motívumok és ritmikai elemek teszik egységessé.

November 28. (hétfő)

19.00 - Bartók Terem

Kamarazene bérlet 2. 

Utazás Európában

Zempléni kürtkvartett hangversenye

A mai zenekari kürt ősének tekinthető hangszert a 17. században Franciaországban kezdték építeni cor de chasse, vadászkürt néven. Ez  55 - 70 cm átmérőjű körben feltekert vékony, enyhén kúpos csőből állt, széles hangtölcsérrel. A hangszer gyorsan elterjedt német nyelvterületen, fejlődésének súlypontja is a továbbiakban oda helyeződött át. A 18. század első felében már a maihoz hasonló arányokkal épült, 2 - 4-szeresen körbehajlított csöve 24 - 41 cm átmérőjű kört alkotott. Ez natúrkürt, tehát billentyű és szelep nélküli hangszer volt. Ekkor már a zenekarokban szólóhangszerként is szerepelt, sokszor igen nehéz szólamokkal. Nehézséget jelentett a kürt használatában, hogy natúrhangszer jellegéből adódóan csak az alaphangolásának megfelelő hangnemben lehetett rajta játszani, tehát a különböző hangnemekhez különböző hangszerekre volt szükség. Ezen kezdetben úgy segítettek, hogy a hangszer és a fúvóka közé különböző hosszúságú toldalékcsöveket helyeztek, a szükséges módon megváltoztatva az alaphangolást. Később a hangszert úgy módosították, hogy ezeket a toldatokat a kürt belsejébe lehetett beilleszteni, így született meg 1753-ban a talányos nevű Inventionshorn, később az Orchesterhorn. Ugyanebben az időben kezdték a kürt hangmagasságát kézi fojtással módosítani, lehetővé téve a pontosabb intonációt, több hangot téve elérhetővé. A 19. század elején a kürtöknél a trombitával együtt az elsők között alkalmazták az új találmányt, a szelepeket, ami végleges megoldást ígért a hangszer egyre kínzóbb hiányosságaira. Használatukkal lehetővé vált, hogy a kürt egész hangterjedelmében a teljes kromatikus hangsort megszólaltathassa. Ennek ellenére érdekes módon meglehetősen sokáig tartott, amíg a zeneszerzők is megbarátkoztak az új hangszerváltozattal, többek között Beethoven és Schubert is még ragaszkodtak a hagyományos kürthöz. A szelepes kürt feltalálása után 20 évvel, 1835 körül kezdett csak helyet kapni a szimfonikus zenekarokban. A duplakürt 1900 körül jelent meg, hamarosan felváltva a hagyományos F kürtöket.