Kétszáz éve, 1817. március 2-án született Nagyszalontán Arany János, a 19. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere. A jubileum alkalmából március 2-án kezdődik az Arany János emlékév.

A költő életének 65 éve alatt végigélte a kor sorsfordulóit, lírájában hangot is adott mindannak, ami a magyarsággal történt. Arany elsősorban epikus költőnek tartotta magát, de költészetének - a méltán népszerű és halhatatlan Tolditól eltekintve - elsősorban lírai része érvényes ma és hordoz az utókor számára is üzenetet.

Költői eszmélésének ideje a reformkor, kibontakozásának, egyéni hangjának kialakulása az 1848-49-es szabadságharc idejére esett.

Depressziója, költői erejének elapadása az önkényuralom időszakában csúcsosodott ki, második alkotói korszaka az 1850-es és 1860-as évek fordulóján a nemzeti remények újraéledésével indult, míg időskori rezignációja az 1867-es kiegyezés utáni korhoz kapcsolható. Lírájában és kisepikájában - balladáiban - pontosan követhetők a kor és az egyéni élet párhuzamai.

Arany János

Szeretett lányának korai halála miatt 1865 és 1876 között csak kevés verse született.

A kiegyezésért nem lelkesedett, a neki adott királyi kitüntetést csak Eötvös József külön kérésére fogadta el, és ezzel kapcsolatban számos gúnyverset írt önmagáról.

Élete utolsó évtizedében egyre rezignáltabb lett, majd hivatalainak elhagyása után a Margitszigeten írta meg utolsó nagy ciklusát, az Őszikéket.

Akkori balladái a lelkiismeret drámáit vetítik elénk, a Vörös Rébék, a Tetemre hívás, az Éjféli párbaj, a Hídavatás, a Tengeri-hántás, Az ünneprontók című versek mindegyike "tragédia dalban elbeszélve" - Greguss Ágost esztéta meghatározása szerint.

A költő 1882. október 22-én halt meg Budapesten.

Öregkori lírája legalább ilyen jelentős, az Epilógus, a Vásárban, A tölgyek alatt, az Ének a pesti ligetről az idős ember örömeit és gondjait, egy megnyugvó lélek emlékezését tárják az olvasó elé.

1995-ben a Magyar Írószövetség Arany János Alapítvány megalapította a nevét viselő díjat, amelyet 1996-ban adtak át először. 2016-ban az Országgyűlés a költő születésének 200. évfordulója alkalmából Arany János-emlékévvé nyilvánította 2017-et, az évfordulóra a Magyar Nemzeti Bank emlékérmet bocsátott ki.

Arany János születésének 200. évfordulóján, március 2-án elkezdődik az Arany János-emlékév. Országszerte számos programmal emlékeznek a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjára. Arany szülőhelyén, Nagyszalontán, a Nemzeti Színházban és az Erkel Színházban is megemlékezéseket tartanak, amelyekről a közmédia egész napos ARANY 200 című műsorfolyamban számol be.

Az M1 csatorna folyamatos bejelentkezésekkel kíséri az eseményeket, a Bartók Rádió Arany Jánoshoz kötődő műsorokat sugároz, és a Kossuth is követi a nap eseményeit. A Duna, a Duna World és az M5 csatornák műsorai kiemelten foglalkoznak a jeles évfordulóval, és az esti filmek is Arany Jánoshoz kapcsolódnak.

Arany és Petőfi levélváltásait feldolgozó Mécsfény című tévéjáték 11.25-kor kezdődik a Duna World műsorán.

A Magyar klasszikusok új köntösben című magyar ismeretterjesztő sorozat Arany Jánosról szóló részei csütörtökön 16.25-kor kezdődnek ugyanezen a csatornán. A Dunán 18.30-kor kezdődik az Arany közismert műve ihlette magyar kis játékfilm, a Tetemre hívás.

Az M1 és az M5 19 órától élőben közvetíti az emlékév megnyitóját a Nemzeti Színházból, ahol beszédet mond Áder János, köztársasági elnök, az Arany János Emlékbizottság elnöke. Ezt követően a színház Toldi előadásának közvetítését láthatják a nézők az M5 csatornán. Az előadást a Duna World ismétli meg 1.35 perckor.

A M5-ön a Daliás Idők kerül képernyőre csütörtökön este. A Toldi nyomán Gémes József írta és rendezte, a Pannónia Filmstúdió készítette különleges technikával ezt különleges hangulatú animációs filmet, amely 20.50-kor kezdődik.