Klip-board - Videoklip szemezgető - Az egyszerűség varázsa
2009.09.26. - 07:55 | Mädl Eszter
Korábban egy új sorozatba kezdtünk, melyben olyan videoklipekből szemezgetünk, amik valamilyen oknál fogva felhívják magukra a figyelmet. Vagy mert annyira jók, vagy mert annyira rosszak. A következőkben két példa arra, mire jó (vagy nem jó) az egyszerűség.
Sorozatunk következő gyöngyszeme egy olyan videó, amiről sokan sokfelé beszéltek már, és ami mindenkinek megmozgatja kicsit a fantáziáját. Sokak számára valószínűleg már nem lesz újdonság a válasz a kérdésre: hogy a fenében csinálták ezt?
A Jamiroquai alapjaiban is remek zenekar, volt szerencsém őket élőben is hallani tavaly, és igazán nagy élmény volt (még ha földrajzilag, fizikálisan nem is volt olyan közeli). Kiváló dalaik voltak a kilencvenes években, néhány kiváló daluk pedig maradt még a kétezres évekre is. A Virtual Insanity önmagában is megállná a helyét, egy teljesen köznapi videóval megtámogatva is. Ennek ellenére olyan kisfilmet kapott mellé a nagyvilág, amit sosem fogunk elfelejteni.

Nevezett dal a zenekar harmadik, '96-os lemezén jelent meg (Travelling without moving), és ennek a slágernek, nomeg a Cosmic girlnek köszönhetően meghozta a nemzetközi sikert Jay Kay válogatottjának. Nem kis szerepe volt ebben ennek a videónak is. Elkövetője Jonathan Glazer, aki számos más zenekarnak is készített videoklipet, így a Radioheadnek, a Massive Attack-nek, vagy épp a Blurnek. Két egész estés mozival rendelkezik (Szexi dög, Születés), és számos reklámfilmet rendezett. A Jamiroquai számára pedig előállt egy zseniális, és végtelenül egyszerű ötlettel.
Első körben természetesen mindenki azt hitte, a megoldás a padló. Ahogy az ember nézi a videót, de nem figyel oda olyan nagyon, egyértelműen úgy tűnik, végig a padló mozog, azon hajtja végre Jay Kay a bravúros mozdulatokat. Ez azonban nem a helyes megfejtés. Az egész nagyon egyszerű: adott négy fal, meg egy plafon. A negyedik falat természetesen nem látjuk, azon van a kamera, mely végig mozdulatlan marad, végig ugyan abból a perspektívából rögzíti a történéseket. Az egész díszlet kerekeken áll, és egy az egyben mozgatható. Ugyanígy a bútorok is. A képen kívül serényen dolgoznak az emberek, és mozgatják a falakat. Az egész egyszerű érzéki csalódás, hiszen végig úgy látszik, mintha a padló mozogna. Mindemellett a letisztult formai világ, és az olyan apróságok, mint a fekete madár, a csótányok és a vérző kanapék tökéletes egészet adnak. Ékes bizonyítéka ez annak, hogy az egyszerűség általában képes felülmúlni a túlkomponált és túlbonyolított elképzeléseket. Az egyik kedvencem!
Miután többször végignéztük és hallgattuk ezt a remek videót és nótát, tegyünk egy kis erőszakot a füleinken. Megéri, mert csak három és fél percig tart az egész, és közben olyan vizuális élményben lehet részünk, mely örökre a retinánkba ég!
Mindezek után az első és legegyértelműbb következtetés az, hogy most már tudjuk, min spórolt Herr Hasselhoff, hogy meg legyen a mindennapi piára való. „The Hoff" (!) annak idején bizony elkövette azt a végzetes hibát, hogy miután csapnivaló színészként mégis híres lett, csapnivaló zenészként is kipróbálta magát. Mai napig érthetetlen számomra, hogyan tudott ekkora sikereket aratni, és hogy a németek mért engedték, hogy ekkora marketinget csináljon a berlini fallal. Persze be kell valljam, rádiós kollegámmal óriási rajongói vagyunk, és Looking for freedom című számát hivatalos „hazaküldős" számként használtuk az eddigi bulijainkon (szánalmas két alkalommal); és bevált! 
Ez a minden idők legborzalmasabb videójának posztjáért jó eséllyel induló darab egészen elképesztő. Már az első pár másodperc elég ahhoz, hogy könnyekben törjön ki az ember, a táncoló medvével, meg a blue box-ba rakott szerencsétlen kutyával. Elképesztő számítógépes technikára volt szükség, hogy ezeket a feledhetetlen képeket elébünk varázsolhassa az alkotó. És igen, az első perctől az utolsóig ugyan azt láthatja a lelkes rajongó tábor: David Michael-t egy blue box díszletben, amint szebbnél szebb tájakat vetítenek mögé, és ő tényleg tök hitelesen próbálja eljátszani, milyen szép is ez. A legjobb, mikor olyan gyorsan repeszt a motorjával a szerpentineken, hogy elemelkedik tőle, és a kormányba kell kapaszkodnia, nehogy elrepüljön. Egészen megható! Iskolapéldája a „hogyan ne" kategóriának. A legszebb az egészben az, hogy ezt bizony megették az emberek! Bár bevallom, jómagam is kevesebb volnék, ha ez a klip kimaradt volna az életemből!
Továbbra is szeretettel várjuk olvasóink kedvenc videoklipjeit! Ne legyetek restek elküldeni a linkeket komment, vagy email formájában! Lássuk a medvét!
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1946 szavazat







Új hozzászólás