A legnagyobb nézettségünk az első évadban volt, amikor a kicsik korcsoportja versenyzett. Több mint 800 ezren követték a műsort, ezzel megelőztük a TV2 akkori műsorsávját, és majdnem elértük az RTL klubét is. Adásonként azóta is 7-800 ezres a tehetségkutató elérése. Az igazi sikert azonban a műsor ismertségével lehet mérni. Az elkészített kutatásunk szerint ma már minden második ember tudja Magyarországon, mi a Virtuózok. A YouTube-on az első adás összes produkcióját több mint ötmillióan tekintették meg, és ez hatalmas szám! Ami azonban ennél is nagyobb öröm, hogy sikerült megmutatni: a klasszikus zene jó! Az Arénában a Virtuózok tehetségkutató műsor felfedezettjei hétezer ember előtt adtak klasszikus zenei koncertet. Többen is bele-beletapsoltak a művekbe, és ez jelezte, hogy azok is eljöttek meghallgatni a tehetségeket, akik korábban nem jártak hasonló programon. Emellett mi zenélünk majd a NATO-közgyűlésen, és a Forma-1-re is minket kértek föl. A sikerből látszik: a nézőknek szükségük van értékes tartalmakra.

Ráadásul nemcsak megtalálta a célközönségét a műsor, hanem ki is bővítette. Olyan nézőkhöz is elért, akik korábban nem szerették a komolyzenét.

Célunk volt a klasszikus zene megismertetése, mert ma már nem él az a tradíció, hogy operabérletet vesz a család, és együtt elmennek egy-egy előadásra. Nagyon kevés idő marad az értékes időtöltésre, és míg száz évvel ezelőtt nem volt más, mint a klasszikus zene, ma rengeteg inger és benyomás éri a gyerekeket, és a klasszikus zene csak egy a sok közül, amelyet alig ismernek. Pedig számtalan tudományos kutatás bizonyítja, hogy a memóriafejlesztésben és az agresszivitás leküzdésében is segít a komolyzene. A Virtuózokkal viszont sikerült létrehoznunk „A klasszikus zenét". Leporoltuk és trendivé tettük. Eloszlattunk sok hamis sztereotípiát is, például: ha megnézzük a versenyző gyerekeket, egytől egyig gyönyörűek, okosak, így az a hamis feltevés is megbukott az adásoknak köszönhetően, hogy az tanul klasszikus zenét, aki mást nem tud.

Az interjúra jövet azon gondolkoztam, minek köszönhető a Virtuózok sikere. Arra jutottam, hogy a hitelességének, hiszen valódi tehetségek lépnek színpadra, és valóban az ő támogatásuk a cél. Szerinted mi áll még az elért eredmények hátterében?

Szerintem a felfedezés szó nagyon jól összefoglalja a Virtuózok tehetségkutató műsor fő üzenetét. Mi ugyanis nem létrehozzuk, hanem felfedezzük a tehetségeket, hiszen a jelentkező gyerekek már évek óta tanulnak zenét, szolfézsra járnak, és a vetélkedő során ők is felfedezik saját magukban a tehetséget - a nézőközönség pedig azt, milyen jó klasszikus zenét hallgatni. Szerintem ebben rejlik a Virtuózok sikere, és a változatos, színes programösszeállításban. A műsor adásaiban és a koncerteken is figyelünk arra, hogy a résztvevők korukhoz illő műveket kapjanak, amelyekben van valami egyedi, megragadó. Ráadásul nálunk nincsenek elrontott produkciók, és nem azért, mert kivágjuk őket, hanem mert felkészülten jönnek a gyerekek. A Virtuózok tehetségkutató műsor egy mérce, ahol nemcsak nyerni, hanem önmagában szerepelni, sőt: még kiesni is jó, hiszen Szüts Apor versenyzőnk például nem jutott döntőbe, mégis többek között ő ment Kökény Tomival (szerk.: Kökény Tamás nagybőgős, a Virtuózok második évadának fődíjasa) New York-ba a Carnegie Hallba. Ebből is látszik: mi nem engedjük el azoknak a gyerekeknek a kezét, akiket felfedeztünk. Segítünk nekik bekapcsolódni a vérkeringésbe, felléphetnek a nagy koncertjeinken, részt vehetnek nekik szervezett képzéseken. Tényleg nem túlzás azt állítani, hogy mi egy nagy család vagyunk. A napokban tartottam órát a Werk Akadémián, ahova elvittem magammal a gyerekeket is, és olyan jó volt összefoglalni, honnan hova jutottunk. Ez tényleg egy csoda.

Fotó: Snóbli Ivan

A komolyzenei tehetségkutató első szériáját még 2014-ben a Show & Game nevű cég gyártotta. A műsor akkori rendezője, Koós György nyilatkozta: „mikor Peller Mariann és Dr. Vadász Dániel megkeresett minket az ötlettel, illetve a kész tervvel, nagyon fellelkesültünk". Mi volt ez az eredeti terv, amely alapján megszületett a műsor?

Még 2013-ban védettem le a műsorformátumot, és utána kerestem meg hozzá azokat a fontos tanácsadókat, akikkel közösen fejlesztettük a televíziós vetélkedőt. A koncepcióban benne volt, hogy ez egy klasszikus zenei tehetségkutató lesz, amelyben magas szintű zsűri fog dönteni a továbbjutásról, és ők fogják kiválasztani a korcsoportgyőzteseket, a közönség pedig közülük szavazhatja majd meg az abszolút győztest. Szerepelt már benne, hogy a műsorba neves előadóművészeket, zenekarokat hívunk meg fellépni. Mindezt egészítette ki showelemekkel a két kreatív tartalomfejlesztőnk: Szarvas Szilvia és Illés Gabriella, míg Vadász Dániel a zenei tartalom kiválasztásában dolgozott. Ő a zenei részeket rakta össze Dubóczky Gergellyel és Werner Gáborral, az első évad zenei vezetőivel. Kreatív elemként került például az első évadba a kamion, amellyel elvisszük a zsűri döntését a jelentkezőkhöz. Azóta ezt iskolabuszra változtattuk, mert sokkal jobban illik a fiatalokhoz - így módosul folyamatosan a koncepció az eredeti tervhez képest.

A zsűri meghatározza a műsor karakterét, hitelességét. Hogyan választottátok ki, kik legyenek a tagjai?

Nagyon fontos volt számunkra a zsűri hitelessége. Szerettünk volna a Zeneakadémia tanária közül zenepedagógust, és szerettünk volna zenetörténészt is, aki Batta András lett. Ő már a műsor indulásától velünk van, és képviseli nemcsak a Virtuózokat, hanem a Kis Virtuózok Alapítványt is, amelynek elnöke. Szerettünk volna hangszeres zenészeket is felkérni és egy olyan énekest, aki már letett valamit az asztalra, és ország-világ ismeri. Nagyon tetszett Miklósa Erikában, hogy ő nemcsak operaénekes, hanem sportoló is, mellyel duplán szimbolizálja a befektetett munka és a kitartás értékét, ami a sportban és a zenében is nélkülözhetetlen. Olyan művészeket választottunk, akik játszanak a világ nagy színpadain, és így hasznos tanácsokkal, szakmai tudásukkal tudják támogatni a versenyzőket. Így lett az első évadban zsűritag Miklósa Erika Kossuth- és Liszt-díjas operaénekesnő, Batta András Széchenyi-díjas zenetörténész, Kesselyák Gergely, az Operaház első karmestere, Liszt-díjas művész, Némethy Attila zongoraművész és Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, zenepedagógus. A zsűrit a licenc megvásárlójával, azaz az MTVA-val közösen alakítottuk ki, ahogy a harmadik évadban az új tagokat is együtt választottuk.

Miért éreztétek, hogy frissítés kell a zsűriben?

Eredetileg a szólóvirtuózokat csak két évadra terveztük, utána kamaravirtuózokat, dzsessz- és világzenei virtuózokat, valamint zeneszerző- és karmestervirtuózokat indítottunk volna, de olyan sok tehetség maradt a második évadból, hogy úgy döntöttünk, az idén még a szólóvirtuózoké a terep. Viszont azt tudjuk, hogy egy formátum elfárad. Szerettük volna valamivel feldobni, frissíteni a műsort, így választottunk két új zsűritagot. Én legszívesebben hét zsűrivel mentem volna tovább, de a műsoridő fix, és annak nem lett volna értelme, hogy a zsűriből nem tud mindenki felszólalni. Arra törekedtünk, hogy olyan zenészeket válasszunk, akik aktív koncertezők, a világ nagy színpadjait járják, és benne vannak a köztudatban, mint Balázs János Liszt- és Prima díjas zongoraművész és a Cifrafesztivál kitalálója és művészeti igazgatója. Szerettük volna megmutatni a világ legjobb csellistáját is: a Liszt-díjas Várdai Istvánt, aki egy felbecsülhetetlen értékű Stradivarin játszik. Így ők lettek az új tagok Miklósa Erika, Batta András és Kesselyák Gergely mellett.

Már elkezdődött a harmadik évad. Idén is elhangzott a válogatókon, hogy csaknem kétezer fiatal jelentkezett a műsorba. A zsűri előtt azonban már nem ennyien jelennek meg. Hogyan zajlanak az előválogatók?

A kiválasztási folyamat tíz napos, először a zenetanárok megnézik a gyerekek beküldött videóanyagait, melyek alapján kiválasztanak 5-700 gyermeket, őket castingolják a zeneiskolák vezetői, és választanak ki belőlük korcsoportonként 27 versenyzőt. Így indul a háromszor 27 fiatal, akik közül az első adásokban továbbjuttat a zsűri 9-9-9 gyereket, majd az elődöntőben 3-3-3 főt. A döntőben közülük kerül ki a három korcsoportgyőztes, majd a közönség megszavazhatja az abszolút győztest.

Milyen újítás várható a következő évadokban?

A nagy újítás a kamaravirtuózok versenyben lesz, amikor kamaracsoportosulások, kamarazenekarok fognak egymással versenyezni, és nem a produkcióval kezdünk majd, hanem először megmutatjuk, hogyan lehet eljutni a koncertig, mennyi munka, gyakorlás van mögötte.

Legközelebb már őket láthatjuk?

Mivel Magyarország átveszi ez év közepétől a V4-ek elnökségét, ezért gondolkozunk egy V4 Virtuózokban is, melyet jó volna azalatt megcsinálni, amíg Magyarország az elnökségbe tartozik, így a következő évadban a visegrádi országok versenyeznének egymással, és utána indulna a kamaravirtuózok.

Több hírt is lehetett olvasni arról, hogy a világ számos pontján elindul a Virtuózok.

A tervünk, hogy 2020-ig 20 országban fog elindulni a műsor. Amerikával, Kínával, Németországgal, Angliával már zajlanak a tárgyalások, Szlovákiában szándéknyilatkozatot írtunk alá, Thaiföldön pedig már el szeretnék kezdeni a műsort ez év novemberében, mert ott az elhunyt király emlékére indul a vetélkedő, aki a térség legnagyobb klarinétművésze volt. De jött megkeresés Csehországból, és érdeklődnek Lengyelországban is. Ami nekünk fontos mérföldkő volt, az a Dick Clark Productions Kft-vel való szerződéskötés. Ők nem a licencjogokat vásárolták meg, hanem együtt értékesítjük velük a műsor formátumjogait, és ők adják a nevüket is a műsorhoz. Ilyen klasszikus zenei tehetségkutató még nem volt a világon, és hatalmas rá az érdeklődés, most 31 országban jártam formátumértékesítés miatt, a fent említetteken kívül például Pakisztánban és Fehéroroszországban is. Érdekes utazni, megismerni más világok kultúráját, zenei életét. Megdöbbentő, hogy Kínában összesen 48 millió zongorista van - ott a kiválasztási folyamat is hosszabb, mert komplett applikációt kell elkészíteniük, ahova a gyerekek feltölthetik a saját műveiket. A zenei összetétel is változni fog országonként. Amerikában például 60 - 40 százalék lesz a klasszikus zene és crossover aránya, Németországban 80 - 20 százalék, míg Kínában száz százalék klasszikus zene várható a műsorban. Thaiföldön pedig azt kérték a tárgyalópartnerek, hogy népzene is legyen benne, mert nagyon sok népi hangszerük van, és különösen fontos számukra, hogy ezek is helyet kapjanak a vetélkedőben.

A Kis Virtuózok Alapítvány alapítója és titkára is vagy. Mit kell tudnunk az alapítványról?

A Kis Virtuózok Alapítvány évente 22 tehetséges fiatalnak ad ösztöndíjat minden hónapban. A támogatottak között nem csak a műsorban felfedezett gyerekek szerepelnek, körülbelül 500 diákkal érintkezünk, és látjuk a fejlődésüket. A kuratóriumban benne van Batta András, Miklósa Erika, Nicky Marco, Plácido Domingo menedzsere, a tiszteletbeli elnök pedig Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki nagyon szereti a projektet és eljön a kuratóriumi ülésekre is, hogy részt vegyen a döntéshozatalban. Az alapítvány segítségével támogatjuk a tehetségek képzését, fellépéseit, segítünk az életkörülményeik javításában, hangszerhez juttatjuk őket. Így a Kis Virtuózoknak köszönhetően Boros Misivel Kínában jártunk mesterkurzuson, Szauer Biankának egy Diótörő című orosz versenyre való kijutását segítettük, Kormányos Vanesszának hegedűt biztosítottunk, és egy jótékonysági árverésen 4 millió forintot gyűjtöttünk a gyógyíttatására. Szüts Apornak pedig saját művét, a Groteszk tangót vettük fel a Nemzeti Filharmonikusokkal, CD-t készítve belőle.

Ahogy korábban említettem, segítjük a fiatalok elindulását, és ebben nagyon sokat köszönhetünk a támogatóinknak. Rengetegen mellénk állnak, és nemcsak az érdekli őket, hogy megjelenhetnek a műsorban, hanem valóban személyesen támogatják a tehetségeinket. Mészáros László MICE Alapítványa biztosította 10 diákunknak a menedzserképzést, ahol a vizsgán Sándor Zoliék (szerk.: Sándor Zoli hegedűjátékával jutott a Virtuózok döntőjébe) projektje nyert egyetlen csapatként a művészi életből. Az Erste Bankkal most tervezünk egy Erste - Virtuózok inkubátor házat, amely próbateremként fog üzemelni, és mesterkurzusokat is tartunk majd benne. Sőt, Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója maga tart órát a fiataloknak arról, hogyan lehet megtakarítani, befektetni a pénzüket. Az Armel Operafesztiválnak több tíz millióba került megszervezni New York-ba a koncertet a Carnegie Hallba, mégis segítettek, mert fontos volt nekik, hogy a Virtuózok nemzetközi hírnevet szerezzen. A Neckermann Utazási Kft. ügyvezető igazgatója, Békefi Veronika pedig maga is eljött velünk New Yorkba és megnézte a gyerekek koncertjét, amelyet támogatott.

Idén részesültél a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben. További löketet ad az elismerés?

Nagyon szép volt, amit Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondott, amikor átadta a díjat: leveszem az önök válláról a keresztet, és feltűzöm a mellükre. Ebben minden benne volt, amit éreztem. A díj azonban egy teammunka eredménye is. Az alapítvány és a műsor nem egyedül az én érdemem, hanem a munkatársaimé, a tehetséges gyerekeké és a magyar zeneoktatásáé is. Ezért nem is vittem haza az érdemkeresztet, hanem az irodába került egy vitrinbe, mivel mindenki hozzátett az ott dolgozók közül egy kis részt. Az érdemkeresztet azonban nem a televíziós műsor létrehozásáért, hanem a tehetséggondozásért kaptam, és ez természetesen egy óriási löket és hatalmas motiváció is, hiszen mindennap ugyanúgy kelek fel, ugyanaz a feladatom, és ugyanazt szeretném elérni: hogy még több fiatal tehetség kapjon támogatást és segítséget.