A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központot (MMIK), mint intézményt még 1973-ban találták ki, és a dunántúli gyapotövvel ellentétben ebben még ráció is volt. Az elképzelések szerint az MMIK elsősorban a megyék kulturális életét hivatott fellendíteni, mindezt saját szervezésű programokkal, amikhez a művészetek pártolása, a népművészetek és kulturális értékek bemutatás éppúgy hozzátartozott, mint a kézműves foglalkozások és a koncertek.

A megvalósítás viszont a 80-as évek elejére maradt, az első ilyen központot Debrecen kapta, a szombathelyi létesítmény lett a második az országban, majd Szolnok következett. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szombathelyi MMIK épületét eredetileg Pécsre tervezték, de ott valamiért nem tudott megvalósulni ez a projekt, talán azért, mert a pécsiek már tudtak valamit.

Anno Szombathelyen egy egész városrészt, a Karicsát bontották el, hogy 96 millió forintból felépítsék az MMIK-t. A környéken akkoriban földszintes szegénylakások álltak, a mai dísztér helyén volt Majtényi Károly szintén földszintes, villaszerű háza, vele szemben pedig a "Marika tanszék" (ez egy kocsma volt - a szerk.) fogadta a kor főiskolásait.

Az akkori szombathelyi polgármester (tanácselnök) tehát szintén mondogathatta volna, hogy épül-szépül Szombathely, de azért a történetnek volt egy apró, rejtett szépséghibája. Az épület előgyártott elemeit valahogy nem sikerült a kellő méretben legyártani, így az építőmunkásoknak kicsit kreatívnak kellett lenniük, hogy végül minden a helyére kerülhessen. Persze, ez csak akkor derült ki, amikor a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ kezdte kinőni az épületet, és elgondolkodtak a tetőtér beépítésen.

Az 1981. márciusi átadó után Zsámboki Árpád (1981-1986) lett a MMIK első igazgatója, őt Horváth György (1986-2005) váltotta a tisztségben, majd Joós Tamás (2005-2011) következett. Végül - a megszűnésig -, Parais István (2011-2013) került az intézmény élére. Az épület 2012-ben állami tulajdonba került, és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, mint intézmény megszűnt létezni, már csak névadója maradt egy jelentős szombathelyi épületnek. A feladatokat és a hatásköröket más intézmények vették át.

Azonban ez nem jelenti azt, hogy az MMIK egy szocreál szellemkastélyként magasodna Szombathely fölé, hiszen továbbra is itt működik a Mesebolt Bábszínház, az Ungaresca Táncegyüttes és partnerként, illetve bérlőként jelen van a Nemzeti Művelődési Intézet, meg rajtuk kívül még több mint 40 másik szervezet.

Jelenleg főleg befogadótérként üzemel az épület, a dísztéren csütörtökönként termelői piacot tartanak, a színházterem pedig - bár technikailag elavult - jól kihasználható, és a mai napig tartanak itt előadásokat. A 392 férőhelyes nézőtér nem is számít rossznak ebben a kategóriában, de az első sorból csak a Harlem Globetrotters tagjai és Godzilla képesek maradéktalanul élvezni a színpadi történéseket.

Döntés és válaszok egyelőre nincsenek, az urbánus pletykák közt a teljes felújítás és a bontás is gyakran feltűnő elem, az önkormányzat pedig nagyokat hallgat, legalábbis az MMIK jövőjét firtató kérdéseinkre nem kaptunk válaszokat. Az egykor 111 embernek munkát adó intézmény épületét ma már csak a bérlők és a portaszolgálatosok lakják be, az egyetlen örök túlélő, az épület előtt posztoló, aránytalan alak, aki valószínűleg a kis herceg és Superman törvénytelen gyermeke lehet (Petőfi Sándor kissé fura szobra - a szerk.).

Kapcsolódó írásunk:

A nap képe - Az MMIK teteje

2013.02.21. - 01:30 | Büki László 'Harlequin'

Se nem dzsámi, se nem római légiós stáció vagy egyiptomi falu, sőt, a Csillagok háborúja és a mérsékelt éghajlati iglu is passzé. A Tűzoltóság bástyája vagy épp az Evangélikus templom tornya erősen árulkodik arról, hogy egy napfényben úszó délutánon kijutottunk az MMIK tetejére. S ha például a Médium Galériában nemcsak a falakról ránk kacsintó alkotásokra, hanem olykor felfele is tekintettünk, akkor máris megfejtettük a fényáteresztő kis kupolák titkát.