Az Egyházmegye megemlékező írása

Dr. Konkoly István püspök atya egy dél zalai faluban, Kerkaszentmiklóson, mai nevén Tornyiszentmiklóson született 1930. március 5-én.

Középiskolai tanulmányait a szombathelyi Faludy Ferenc gimnáziumban végezte, végig kitűnő eredménnyel. Kispap éveit a Budapesti Központi Papnevelő Intézetben töltötte és a Hittudományi Akadémia hallgatója volt. Teológiai tanulmányainak végzése során doktori címet szerzett. Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök 1954. június 20-án a szombathelyi székesegyházban pappá szentelte. 1955-1956 között, egy évig káplánként szolgált Gyöngyösfaluban. Innen 1956 szeptemberében a szombathelyi Főplébániára került káplán-hitoktatónak, ahol buzgó és eredményes hitoktató tevékenységéért az állami hatóságok állandó zaklatásban részesítették, s végül elhelyeztették Szombathelyről. Két év után, 1958-ban rábagyarmati káplán lett. 1960 szeptemberétől 1962. február 1-jéig Jánosházán szolgált ugyancsak kápláni minőségben. Innen most már önálló lelkipásztorként a szőcei plébániára került. 1963 szeptemberében megyéspüspöke személyi püspöki titkárává választotta, majd a Püspöki Konferencia hozzájárulásával Országos Liturgikus Tanács (OLT) titkárává nevezte ki. Ebben a beosztásában sokat tett a zsinati liturgikus reformok hazai megvalósításáért.

Kovács Sándor megyéspüspök nyugdíjba vonulása után egy évig Fábián Árpád megyéspüspök titkára volt, majd főpásztora 1972-ben Gencsapáti plébánosává nevezte ki, ahol két templom és egy ősi plébániaépület teljes felújításának feladata várt rá. Ugyancsak újjávarázsolta a Gencsapáti Szentkút létesítményeit. S 1987 tavaszán újra elindította a korábban megtiltott szentkúti zarándoklatokat.

Ugyanezen év június 5-én II. János Pál pápa szombathelyi megyéspüspökké nevezte ki, július 11-én pedig Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek püspökké szentelte.

Kevéssel a szentelése után a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megválasztotta őt az Országos Liturgikus Tanács (OLT) elnökévé. Ezt a tisztséget nyugdíjba vonulásáig, 2006-ig töltötte be.

Az országos liturgikus munka irányítása mellett Szombathelyen is fontos liturgikus feladatot vállalt. 1992-től 2006-ig mint főiskolai docens a Tanárképző Főiskolán az ének-zene-egyházzene tanszakon heti négy órában a leendő kántor-karnagyok számára tanította a liturgikus ismereteket.  Tizenkilenc éven át volt a Szombathelyi Egyházmegye főpásztora. Püspöki kinevezésekor Szent Pál apostol szavai adtak bátorítást számára: „gyengeségem tudatában félve és nagyon aggódva mentem hozzátok." (1 Kor 2,3)

Konkoly István (balról a második) a Premontrei Gimnázium Szent Norbert Napján

Püspöki szolgálatának legfőbb célkitűzését az alábbiakban fogalmazta meg: „Mindent igyekszünk megtenni azért, hogy az igehirdetés, a tanúságtétel és az apostolkodás révén Jézus evangéliuma eljusson az emberekhez. E célkitűzésnek megfelelően új és hatékony módszereket keresünk majd az evangélium hirdetésére." Ez Isten segítségével sikerült is, hiszen már püspöki szolgálata kezdetén négy városban három éven keresztül hitébresztő konferenciabeszédeket szervezett. Szombathelyen és Zalaegerszegen létrehozta az ún. teológiai tanfolyamot, 1995-től kezdve pedig már működik Szombathelyen az államilag elismert Hittanárképző Főiskola is. Elsősorban a világi hívek képzésére jött létre Szombathelyen a Martineum Felnőttképző Akadémia. Ebben az intézményben minden esztendőben több ezer ember talál lehetőséget arra, hogy lelkigyakorlatokon, ismeretterjesztő előadásokon, különböző képzéseken vegyen részt. Püspöki szolgálata alatt mindig biztosította a hitélet elmélyítését mind papjai, mind hívei számára a rekollekciók, lelkigyakorlatok, lelki napok szervezésével és megtartásával.  Külön ki kell emelni a keresztény családi éltre felkészítő tanfolyamot, ahol évente átlagosan 80-90, 16 és 25 év közötti fiatal készült fel nem csupán a házas és családi életre, hanem egyúttal - a katekumenátus előírásai szerint - a beavató szentségek, a keresztelés, a bérmálás és az Eucharisztia felvételére is. Szívügye volt, hogy az egyházmegye területén eredményes legyen a hitoktatás, ennek érdekében mindent megtett a személyi és tárgyi feltételek megteremtéséért.

Az Egyházmegyében eredményesen működnek a rendszerváltozás után újraindított különféle oktatási és nevelési, kulturális és szociális intézmények is. Szolgálata alatt több mint negyven új templom, illetve kápolna, több új plébániai és közösségi ház épült. Ugyancsak szolgálata alatt kezdődött meg és fejeződött be az 1945. március 4-én súlyosan megrongálódott Székesegyház belső rekonstrukciója, amelynek során megtörtént a falak és oszlopok márványborítása, az oszlopfők és a stallumok díszeinek fafaragása és aranyozása. Ezen kívül új orgonával és Kisléghy Nagy Ádám által festett négy nagyméretű olajképpel is gazdagodott a Székesegyház.

Az egyházmegyének négy történelmi jelentőségű ünnepe volt püspöksége alatt. 1991-ben a pápalátogatás, ahol a szombathelyi repülőtéren százezer zarándok köszöntötte a Szentatyát. 1998-ban volt az Egyházmegyei Zsinat, amelyen a lelkipásztorokon kívül harminc világi hívő is részt vett. 2003-ban pedig ötezer magyar zarándok jelenlétében a római Szent Péter téren megtörtént Batthyány-Strattmann László boldoggá avatása. 2001-ben pedig a Szenttéavatási Kongregációnál hivatalosan is elindult Brenner János boldoggá avatásának az ügye. Ezenkívül püspöki szolgálatának főbb egyházmegyei programjai a következők voltak: 1987-ben a Mária év négy zarándoklata, 1988-ban a Szent Jobb két napig tartó önfeledt ünneplése, 1994-ben a fatimai vándorszobor diadalútja, amelynek során a Szűzanya szobra püspök atya kíséretében nyolc városba látogatott el, ahol mindenütt élő hittel és szeretettel fogadták. 1997-ben a Szent Márton évet ünnepelték, 1999-ben pedig a Szily János jubileumi emlékév volt.

A felújított Szikla Szociális Központ avatóján dr. Veres András megyéspüspökkel

„A gyémántmisés jubileum jó alkalom arra - nyilatkozta 2014-ben a püspök atya -, hogy visszatekintsek az elmúlt hat évtizedre. Köszönetet mondjak Istennek azért, hogy megadta nekem a papi hivatás ajándékát, sőt a püspöki tisztségre is kiválasztott, és megőrizte bennem a hitet, a reményt és a szeretetet. Bizonyos eredmények jelentkezésekor pedig megóvott az elbizakodottságtól, a kudarcok idején pedig az elkeseredéstől. Kérem az Urat, hogy továbbra is tartson meg szeretetében, hogy így teljes bizalommal készülhessek fel a vele való boldog találkozásra."

Papi szolgálata és ezen belül püspöki működése hazánk újkori történelmének talán legnehezebb, de mindenképp emberpróbáló időszakával esett egybe. Egyházi vezetőként helyt kellett állnia a puha diktatúra éveiben, majd a rendszerváltozás reményekkel teli, felfokozott hangulatú időszakában is. Püspök atya ebben a történelmi helyzetben képes és alkalmas volt arra, hogy az egyházi hagyományok felélesztése, a történelmi örökség immáron méltó ápolása mellett az egyházmegye életében helyet adjon a szükséges változásoknak, esélyt biztosítson a fejlődésnek, nem tévesztve soha szem elől a jézusi örök tanítást.

Szent Márton, Mindszenty József bíboros, Brenner János, Dr. Batthyány-Strattmann László és az egyházmegye többi más nagy egyéniségének emlékezete ma talán nem élne oly szilárdan és erősen a hívek szívében, ha Püspök atya szervező munkája, egyház - és társadalompolitikai szerepvállalása ehhez nem járul hozzá.

Az egyházmegye vezetőjeként - az Egyház újbóli, immár teljes körű társadalmi szerepvállalásán túl - megteremtette a feltételeket és kiépítette a szükséges szervezetrendszert az Egyház eredeti hivatása és feladata, az evangélium hirdetése érdekében. Az egyházmegye első számú lelkipásztoraként meghallotta az idők szavát, és jó érzékkel ismerte fel, hogyan juthat el Isten igéje az apostoli munka által a leghatékonyabban az egyházmegye minden tagjához.

Az általa szervezett vagy a közreműködésével létrejött rendezvények, egyházmegyei események és programok, valamint a kezdeményezésére létrejött intézmények mind ezt a célt szolgálják ma is - hirdetni az evangélium igazságait. Az általa szorgalmazott újítások átvezették az egyházmegyét egy új korszakba, elkötelezettsége nyomán a lelkipásztori munka igényes és sokrétű hitéletet eredményezett.

Szombathelyi Egyházmegye