Október 27-én, kedden ünnepli az egész nemzettel együtt a Duna Televízió nagy nyelvújítónk és irodalomszervezőnk, Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóját. Munkássága során, a reformkor előtti évtizedekben fáradhatatlanul csiszolta, finomította nyelvünk tisztaságát és választékosságát, s ezért, amíg magyarul beszélünk e honban, nem lehetünk Kazinczynak elég hálásak.

A Duna Televízió egész nap szép, méltó műsorokkal tiszteleg a nagy magyar életműve előtt. Nyelvédesanyánk „Nyelvprity" című aznapi epizódjában (08.40) a nyelvújításról, Kazinczy Ferenc nyelvújító tevékenységéről beszélget Szathmári István nyelvész és Pintér Márta Zsuzsanna irodalomtörténész. A beszélgetést Megyeri Károly A nyelvprity vagy az új magyar író, mint kérő című vígjátékának jelenetei fűszerezik. 9. 05-kor a Hungaria Litteratában Batsányi Jánosról és Kazinczy Ferencről, Kufstein rabjairól lesz szó, délután 15.05-kor pedig művelődéstörténeti összeállítást vetítünk a magyar nyelv megújítóiról Nyelvújítástól-nyelvújításig címmel.

Az évfordulóról a Duna Televízió népszerű műsora, a Kívánságkosár (11.30), valamint Térkép (18.25) című magazinműsorunk is megemlékezik, 15.35-kor pedig Kazinczy nyomában járhatnak nézőink Beszélő emlékházak című ismeretterjesztő filmünk segítségével. Kazinczy Ferenc című dokumentumfilmünkkel (16.05) - a kerek évforduló kapcsán - olyan helyekre látogatunk el, melyek a 250 évvel ezelőtt született irodalmár-nyelvújítóhoz fűződőnek. A filmben kiemelt szerepet kap Kassa és a Sátoraljaújhelyhez közeli Széphalom, valamint nyelvészek, pedagógusok mondtak véleményt Kazinczy Ferenc munkásságának és érdemeinek felmérhetetlen jelentőségéről.

A Duna Televízió ünnepi műsorfolyama Sudár Annamária és Szabó András közös műsorával, a Mennyei poggyásszal zárul 19 órakor. A filmben is elhangzó Faludy György versből (Óda a magyar nyelvhez) kölcsönzött címet viselő összeállítás a legelső összefüggő szövegemlékünktől - a Halotti Beszéd és Könyörgéstől - a ritmikus nyelvtörők és a mondókák gyermekkort is felidéző világáig ível. Az emelkedettséget és a vidámságot, az anyanyelvre való örömteli rácsodálkozást, a szeretetet és a féltést egyaránt megjelenítő művekből és műrészletekből álló est több mint ötven elemet (verset és prózát) tartalmaz. A régi magyar irodalom szövegeit, a Biblia-fordításokat, Kosztolányi Dezső, Sütő András vagy Nagy Gáspár szövegrészleteit, az ismert és kevésbé ismert verseket és a nyelvtörők csokrát összekapcsoló tematikus részek - Nyitány, Boldog-Anya-Nyelv, Az Írás, Ébredés, Mondd!-óka, Hűség - az anyanyelven keresztül ölelik át az élet teljességét. Az előadók által helyenként tudatosan felvállalt ritmizált, a különböző szövegek zeneiségét és játékosságát megjelenítő színszerű előadásmód a Kazinczy Ferenc előtt való tisztelgésen át Petőfi, Vörösmarty és Arany művészetén keresztül Weöres Sándor és Pilinszky János költészetéig vezet.