Új oldaláról ismerhette meg Radnóti Miklóst, aki eljött a Berzsenyi Dániel Könyvtárba Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész-szerkesztő Különben magyar költő vagyok - Radnóti Miklós levelezése I. című könyvének bemutatójára. A szerzővel Lőcsei Péter, az ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára beszélgetett.

A Jaffa Kiadó gondozásában megjelent kötet a költő levelezését mutatja be kamaszkorától egészen a munkaszolgálatig. A sors fintora, hogy Radnóti halála után is küldtek neki leveleket, nem tudván, hogy már nem él, persze ezekre már nem tudott válaszolni. Radnóti felesége, Gyarmati Fanni hűségesen őrizte férje hagyatékát, egyben tartotta, nem engedte, hogy a gyűjtők felaprózzák. 2008-ban átadta a MTA kézirattárának gondozásra, majd 2012-ben, Fanni halála után a MTA tulajdonába került. A kötet szakmai lektora Ferencz Győző, a Radnóti-hagyaték kurátora, a költő verseinek egyik legjobb ismerője.

Bíró-Balogh Tamás maga is gyűjti a dedikációkat, kéziratokat, bár jobbára másolatai vannak. S hogy ez miért az első kötet? A szerző külön könyvet szán Radnóti és felesége levelezése számára. Kamaszszerelem volt az övék, Fifi 14, Miklós 16 éves volt, amikor megismerkedtek. Három olyan időszakot éltek át, amikor hosszabb időre távol kerültek egymástól: először a költő reichenbergi tanulóévei alatt, majd amikor Szegeden diákoskodott, és a három munkaszolgálat idején. Mintegy 1500 levelet írtak egymásnak, Radnóti minden nap jelentkezett Szegedről, napi szintű beszámolókat készített az életéről. Ez a gazdag gyűjtemény külön kötetbe kerül.

A mostani könyv címét egy Komlós Aladárnak írt levél egyik sora ihlette: „Különben magyar költő vagyok." Ezzel Radnóti arra utalt, hogy a költőket ne zsidó származásuk alapján kategorizálják.

A szerző elmondta, a gyűjtőmunka során nagy segítséget jelentett Radnóti Miklós naplója, illetve Fifi naplója. Radnótiné őszinte tisztelettel szerette a férjét, tisztában volt azzal, hogy kettőjük kapcsolatában a férje a fontosabb, hiszen ő a nagy költő. 1935-től kezdve tíz éven át jegyezte le életük történéseit, olykor keresetlen őszinteséggel, hogy férje nem ír eleget, túl sokat költ, túl sokáig alszik, nem halad előre, görnyedt a háta, és ráadásul a haja is hullik.

A levelezés-kötetből kiderül, hogy Radnóti nemcsak jó humorú, de szerelmes levelező is volt. Atlétikus alkata (síelt, teniszezett, focizott) vonzotta a lányokat. Fifin kívül még két nagy szerelem, két nő dobogtatta meg a szívét: Klementine Tschiedel és Beck Judit. Klementine Tschiedellel, azaz Tinivel Reichenbergben ismerkedett meg, ő avatta be az ifjú Miklóst a testi szerelem titkaiba. Miután elváltak, Tini tíz éven át üldözte a költőt leveleivel, aztán egyszer csak megunta, és felkereste Budapesten. Először a régi címére ment, de a rendőrségi nyilvántartás segítségével sikerült kiderítenie, hol lakik. Először egy semleges társaságban találkoztak, hogy ne legyen kompromittáló egyikükre nézve sem (Radnóti időközben megnősült), de Gyarmati Fanni elintézte, hogy kettesben is beszélgethessenek egy cukrászdában. Miklós a doktori disszertációját ajándékozta a lánynak, dedikációként egy verset is írt az előlapra.

Drága Tininek 

Szerelem lelkemnek virága
tán csak képzelet lehet
lélek s szerelem világa
még is lelketlen velem. 

Radnóti Miklós

Budapest, 1937.

Úgy tűnik, mintha ez egy szerelmes vers lenne, de valójában nem az, mert nem a szerelemről szól, hanem annak emlékéről.

Klementine Tschiedel az oka annak is, hogy Radnóti az egyetlen, feleségének ajánlott kötetébe ezt írta, pontosabban Fifi akkor még nem is volt a felesége, és a kötet nem is a sajátja volt, hanem a Jóság című antológia.

„Drága, ezek a versek a Te verseid.
Engedd, hogy palánkos két karommal a
többitől most elkerítsem őket Neked.
Pedig talán nem is szereted őket.

Mindegy.
Nagyon, nagyon szeretlek és nincs
semmi más csak ez a szerelem.

És ezek a versek, amelyek Téged dicsérnek.
Drága." 

Az ajánlás érdekessége, hogy miért mondja Fifinek, hogy talán nem is szereti ezeket a verseket, amikor őt dicsérik. Nos, a válasz egyszerű, Radnóti eredetileg Tininek írta, később csak a nevet kellett megváltoztatni benne. Ahogy a közönség soraiból valaki megjegyezte, mintha indigóval írta volna a szerelmes leveleket. S hogy mért nem dedikált több könyvet Fanninak? Nem volt rá szükség, hiszen már házasok voltak.

És másik érdekes dedikáció Szerb Antalnak szól, azt olvashatjuk, hogy „őszinte tisztelettel, és nemi félelemmel". Az elírás szóba sem jöhet, mivel Radnóti még alá is húzta. Mik lehettek a Lippenszky Hédivel eltöltött izgalmas napok, ahogy egy másik dedikáción olvashatjuk? Radnóti ajánlásai játékosak, többféleképpen értelmezhetők, a közönség fantáziája azonnal be is indult, amikor Bíró-Balogh Tamás rákérdezett. A nemi félelem és az izgalmas napok az egyetemi évek vizsgaidőszakára utalnak, amikor Hédi és Miklós együtt tanultak egy bezárt szobában.

Egy Radnótinak küldött válaszlevélből az derült ki, hogy Brazíliába szerettek volna emigrálni Fifivel. Egy ismerős reagált egy elküldött levélre, hogy ne menjenek Brazíliába. Gyarmati Fanni még csak el tudott volna helyezkedni gyors- és gépírónőként, de Radnóti nem talált volna szerkesztői állást magyar lapoknál. Egy másik levélben a költő haragját fejezte ki amiatt, hogy öt hibát is talált a kinyomtatott könyvben, az egyik még metrumot is sértett.

A megmaradt levelek között találunk számlákat, hivatalos leveleket, fizetési felszólításokat, fordítással kapcsolatos üzeneteket. A Radnóti házaspár szerette volna megvédeni könyvtárát és a fontosabb iratokat a háborútól, ezért egy Dunához közeli borospincébe vitték. A sors azonban ismét nyomott egy fricskát, az áradások következtében a raktárba vitt dokumentumok megsemmisültek, míg azok, amiket a lakásukban hagytak, és kevésbé fontosnak tartottak, megmaradtak. Babits-levelek lettek az enyészeté, de a számlák és PEN klub levelek megúszták a háború viszontagságait.

Bíró-Balogh Tamás a kutatómunka szépségeibe és nehézségeibe is beavatta a hallgatóságot. Forrásként Radnóti és felesége naplóját illetve különböző leveleket, körleveleket használt. Radnóti kézírással vezette a naplóját, gyakran leveleket és levélrészleteket is bemásolt. Gyakran azonban eltérések vannak a naplóban található töredékek és az eredeti levelek között. A szerző az eredeti levelekre hagyatkozott. Egy másik izgalmas feladat volt, egy keltezés nélküli, Beck Juditnak írott levélről kideríteni, hogy mikor készülhetett. Két információt találhatunk a levélben: Radnóti ment az utcán, és meglátott két moziplakátot, az egyik film címe az volt, hogy Szerelem, a másiké Judit, ami azonnal asszociációkat indított el a költőben, és arra késztette, hogy tollat ragadjon és megírja kedvesének.

Talán kevesen tudják, hogy Radnóti Aczél Györgynek, a Kádár-rendszer kulturális ideológusának a keresztapja volt. Aczél fiatalkorában gyakran járt Radnótiékhoz, a költő Aczél versmondói pályáját segítette, Aczél pedig árulta és népszerűsítette a Radnóti könyveit. Hamis papírokat is szerzett volna Radnótinak, hogy el tudjon menekülni, de ő nem fogadta el. Amikor Aczél 1944-ben megkeresztelkedett, Radnóti lett a keresztapja. Aczél György szenvedélyes kéziratgyűjtő volt, a Beck Judit levelezése is hozzá került. Fanninak nem volt szimpatikus a fiú, ripacsosnak tartotta, később mégis Aczél segítette álláshoz.

Radnóti levelezése tele van humorral, életerővel, őszinteséggel. Hajlamosak vagyunk visszafelé nézni az életét, és a tragédia felől megítélni, holott amíg be nem következett a vég, teljes értékű, boldog életet élt.