2018. július 12-én, csütörtök délelőtt a regisztrációval kezdődött a háromnapos program: Rácalmásról, Debrecenből, Tapolcáról, Várpalotáról, Vésztőről, Budapestről és Mosonmagyaróvárról is érkeztek küldöttek. A délután folyamán Orbán Róbert vezetésével több mint százan vettek részt a városnéző sétán, ahol Szombathely belvárosának különleges épületeit, tereit, valamint a hozzájuk kapcsolódó legendákat, történeteket, híres személyek életét ismerhették meg az érdeklődők.

A konferencia nyitóünnepségét késő délután az AGORA Művelődési és Sportház nagytermében tartották - egyben ez az intézmény adott helyet a tanácskozásnak is. A megnyitón beszédet mondott Szombathely polgármestere, aki köszöntötte a közel kétszáz fős közönséget. Dr. Puskás Tivadar köszönetet mondott a Szombathelyi Szépítő Egyesület munkájáért, a rendezvény megszervezéséért, emellett kiemelte: a megyeszékhelyen a civil szervezetek fontos társadalmi szövetét adják a város életének. Az elmúlt időszak beruházásairól és épület, valamint térfelújításokról is említést tett a polgármester, külön hangsúlyozva a Savaria Múzeum, a Smidt Múzeum és a Püspöki Palota felújítását.

Dr. Melega Miklós, a Szombathelyi Szépítő Egyesület alelnöke; Dr. Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere; Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövetségének elnöke valamint Parais István, az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ igazgatója az ünnepélyes megnyitón.
Fotó: Hornyák Emőke

Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövetségének elnöke üdvözölte a polgármester szavait, valamint tetszésének adott hangot, hogy a város foglalkozik tereinek és épületeinek gondozásával, ápolásával, ugyanakkor felhívta a figyelmet a műemlékvédelemre és a zöldfelületek védelmének fontosságára. A konferencia szekcióülésein megfogalmazandó ajánlások az eddiginél jóval szélesebb körű bemutatását, közlését is kiemelt célként tűzte ki, a sajtót és valamennyi kommunikációs felület kezelőjét, tulajdonosát segítségül hívva.

Parais István, az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ igazgatója az intézmény szolgáltatásait, épületeit, egyúttal a szombathelyi kulturális színtereket mutatta be prezentációjában, kiemelve, hogy a jelenlévő küldöttek települései között több helyen is hasonló agora formában működik a művelődési intézmény.

Ezt követően könyvbemutatóra került sor. A Szülőföld Könyvkiadó gondozásában jelent meg a Szombathelyi Szépítő Egyesület történetét korábban, 2000-ig bezárólag feldolgozó kötet második, kibővített kiadása, amely egészen 2015-ig mutatja be az 1885-ben alakult városszépítő egyesület tevékenységét. A bemutatón Dr. Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere és Bődi Lívia, a Szombathelyi Szépítő Egyesület elnöke mondott köszöntőt; a kötet egyik szerkesztője, az egyesület alelnöke, Dr. Melega Miklós pedig egy előadáson keresztül mutatta be a kiadványt.

Bődi Lívia, a Szombathelyi Szépítő Egyesület elnöke köszöntötte a találkozó résztvevőit.
Fotó: Hornyák Emőke

A most megjelent könyv létrejötte T. Pásztor Ágnes, Dobri Mária, Mayer László, Dr. Melega Miklós áldozatos munkájának köszönhető. Bődi Lívia, az egyesület elnöke és Dr. Kalocsai Péter elnökségi tag is oroszlánrészt vállalt a munkálatokban.

2018. július 13-án, délelőtt előadásokkal kezdődött a tanácskozás, az előadók között több Vas megyei neves szakembert is üdvözölhettünk. A szünetben és az előadások előtt több kiállítás anyagát is megtekinthették a küldöttek, többek között a Város- és Faluvédők Szövetségének országos ifjúsági pályázatára beérkezett művekből készült válogatást.

A délelőtti ülés levezető elnöke Dr. Melega Miklós, a Szombathelyi Szépítő Egyesület alelnöke, a MNL Vas Megyei Levéltárának igazgatója volt. Az előadások sorát dr. Zágorhidi Czigány Balázs történész, a Vasvári Múzeum igazgatója kezdte, aki Vas megye épített örökségéről tartott színes prezentációt. Sosztarics Ottó régész, az Iseum Savariense intézményvezető-helyettese Szombathelyt egy másik aspektusból mutatta be: a kétezer éve lakott város történetét ismerhették meg a résztvevők. Jeney Attila, a Budapesti Városvédő Egyesület titkára új informatikai lehetőségeket mutatott be, melyek sokat segíthetnek az örökségvédelmi munkában a huszonegyedik században. Millisits Máté művészettörténész a városra szabva egy Szent Márton kultusszal kapcsolatos előadást hozott a konferenciára; olyan emlékeket, művészettörténeti relikviákat mutatott be, amelyek nem annyira ismertek széleskörben. Terény falumegújítási programjáról beszélt Fáy Dániel építész. Dr. Balogh Tamás, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelmi és Kiemelt Fejlesztési Főosztályának munkatársa több, örömtelinek hangzó információt is megosztott. A nemrég felállt új kormányban az eddigieknél is hangsúlyosabb területté vált az örökségvédelem. Orbán Róbert, a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal Magyarországi Tanácsának elnöke Szent Mártonról, a kulturális útvonalról és a szent emlékezetéről beszélt; a három napos programon többször is találkozhattak az előadóval a résztvevők, hiszen az egyik városnéző sétán és a szombati kiránduláson is ő kalauzolta a megjelenteket. Spiegler Tibor helytörténeti gyűjtő a szombathelyi villamosról értekezett; bemutatta, miért is fontos a szombathelyiek számára az 1974-ben megszüntetett villamosközlekedés megmaradt mítosza és emlékei, és új fejleményekről számolt be a másik megmaradt villamoskocsi jelenlegi, nem túl biztató állapotáról.

Spiegler Tibor helytörténeti gyűjtő a szombathelyi villamosról értekezett
Fotó: Hornyák Emőke

Délután szekcióülésekkel folytatódott a program: a Kerner Gábor, a Város- és Faluvédők Szövetségének elnökhelyettese vezette települési arculat szekcióban a Hegyvidéki Településkép Kézikönyvről számolt be Beöthy Mária, a Budapesti Városvédő Egyesület egyik csoportvezetője, valamint előadást tartott Király József is, aki a kecskeméti arculati kézikönyvet elemezte, illetve vonta le az abból következő tanulságokat.

Pinczésné Kiss Klára felszólalásával kezdődött az ifjúsági szekció ülése. A nagy hagyományokkal rendelkező országos ifjúsági táborok szervezője kiemelte az ifjúság városszépítő munkájának fontosságát, valamint, hogy rendkívül nagy szükség van a fiatalok bevonására a települési szépítő szervezetek munkájába. Ezt követően - a többi szekcióhoz hasonlóan - a különböző országrészekből érkezett delegáltak beszámoltak a helyi tapasztalatokról.

A Millisits Máté vezette szekcióülés a képző- és iparművészetet helyezte a főszerepbe. A művészettörténész az ülés kezdetén összefoglalta a szekció elmúlt években folytatott tevékenységét, majd reményét fejezte ki, hogy Szombathelyt követve Debrecenben is mód nyílik a szekció munkájának folytatására. Itt Kiss Gábor, a Szent Márton Intézet (Savaria Múzeum) munkatársa a Szent Márton templomról, temetőről és látogatóközpontról tartott előadást; az Egerből érkezett Kerékgyártó József szintén Szent Márton témában, a püspök tiszteletének egri vonatkozásait mutatta be. Ezt követően két bányásztematikával összefüggő előadást tartott a Csehországból érkező Lucie Holouskova, valamint Petrovics László, a Várpalotai Városszépítő és Védő Egyesület elnöke.

Ezt követően a szekciók összefoglalták ajánlásaikat, melyeket végül a küldöttek egyeztetésén, egy módosítással elfogadták.

A Millisits Máté vezette szekcióülés a képző- és iparművészetet helyezte a főszerepbe.
Fotó: Hornyák Emőke

IFJÚSÁGI SZEKCIÓ
Szekcióvezető: Pinczésné Kiss Klára

A szekció résztvevői egyöntetűen hangsúlyozták a város- és faluvédő tevékenység során az ifjúság szerepének fontosságát. Összefoglalásra került a Város- és Faluvédők Szövetségének ifjúsági feladatrendszere (pályázatok kiírása és lebonyolítása, díjátadás és kiállítások megszervezése, könyv megjelentetése a gyerekek munkáiból, országos és nemzetközi táborok indítása évről-évre). Pozitív példák hangzottak el a helyi egyesületek által szervezett táborokról, valamint a helyi ifjúsági tagozatok működéséről (Cegléd-Sümeg, Komló, Martfű, Ságújfalu, Tapolca, Törökszentmiklós, Vésztő).
A szekció résztvevői kiemelték az ifjúsági táborok eredményeit, hasznosságát, hiszen ezek során gyarapszik a résztvevők hely- és honismerete, közösségi életre és összefogásra való nyitottsága, segítséget nyújtanak egymásnak, közben jókedvűen hasznos tevékenységet végeznek a saját kétkezi munkájukkal.

A legfontosabb ajánlások:

●       Támogassa a Szövetség továbbra is a helyi táborok szervezését - akár két vagy több egyesület közös szervezésében.

●       Pályázati támogatás segítségével az országos városvédő táborokról szóló összefoglaló segédkönyv kiadása, mellyel további ötleteket és módszertani segítséget lehet adni a helyi szervezetek számára.

●       A Szövetség honlapja és a facebook oldalai segítségével törekedjen minden tagegyesület megosztani az aktuális híreit, információit a fiatalok városvédő tevékenységével kapcsolatban.
●       Gyűjtse össze, vegye fel a kapcsolatot a Szövetség azokkal az ifjúsági tagozatokkal, amelyek a falu- és városvédő egyesületek mellett működnek a település értékeinek megmentése érdekében.

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI SZEKCIÓ
Szekcióvezető: Millisits Máté

●       Az ipari örökség témájához kapcsolódó gazdag épületállomány megőrzése, valamint az ipari termelés alól már kivont épületek hasznosítását, kulturális és közművelődési célra való felhasználását kiemelten ajánlja a szekció.
Az ipari örökségünk a pozitív példák ellenére folyamatosan pusztul. A jó hasznosítási példák bemutatása lehetőség az emlékek megismertetésére, egyben ösztönzőleg hathat a megmentésükre.  A szekció ajánlja a nehéziparhoz kötődő ipari műemlékek bemutatására a Vas Kultúra útja nemzetközi kulturális útvonalat.

●       A már létező Szent Márton országos adatbázis bővítése a Kárpát-medence teljes területére kiterjedő képző- és iparművészeti művészeti alkotásokkal, a Szent Márton-kultusz mind teljesebb megismerését szolgálja, amit a szekció ajánlja.

Az Szent Márton-emlékek megismertetése az ifjúság számára, amely a helyi és európai identitás erősítését szolgálhatja a fiatalok számára.
A Szent Márton-kutatás példája nyomán, más régiók kiemelt szentjeinek vizsgálata, és bemutatása hasonló eredményre vezethet.

TELEPÜLÉSI ARCULATI SZEKCIÓ
Szekcióvezető: Kerner Gábor

1.      Településeink arculatai, élettereink legfontosabb részei közé tartoznak!

2.      Az arculati kézikönyvek elkészültével lehetőség nyílt a települések sajátos karaktereinek és épített értékeinek a megóvására.

3.      Az arculati kézikönyvek ajánlásai jó alapot biztosíthatnak a kortárs építészeti törekvésekhez.

4.      A kézikönyv akkor válhat közkincsé, ha a lakosság teljesen megismeri

5.      A kézikönyv ajánlásai akkor lesznek eredményesek, ha azokat az építésztervezők és a hatóságok megismerik.

6.      A kézikönyvek ajánlásai és az értékvédelmi rendeletek legalább kétévente kerüljenek felülvizsgálatra.

7.      A településeknek és a kormányzatnak a helyi értékek megóvása érdekében anyagi ösztönző támogatási lehetőségeket kell kidolgozniuk, adókedvezmények formájában is.

8.      Az arculati kézikönyvek értékvédelmi részei kerüljenek be az iskolai oktatásba.

9.      A kézikönyvek használhatósága érdekében teljesedjék ki a főépítészi hálózat, amely garantálhatja a rendeletek hatékonyságát.

10.  A Hungaria Nostra tagegyesületei vegyék gondozásba az arculati kézikönyveket.

11.  A településeken a helyi védett épületek legyenek táblákkal megjelölve.

12.  A TAK-ban az eddiginél nagyobb teret kapjon a települések múltbéli fejlődésének szakmai elemzése és az, hogy milyen szempontok alapján kívánatos annak jövőbeli, fenntartható fejlődése.

13.   A kézikönyvek ne kerüljenek az önkormányzatok fiókjaiba!

Fotó: Korponay Balázs

Este a Tóvendéglőben folytatódott és egyben zárult a konferencia programja: a hagyományokhoz híven kiosztották a Podmaniczky-díjakat, idén összesen tizenhetet. A tavalyi évhez hasonlóan - amikor Rónai Károly építészmérnököt díjazták -, idén is van szombathelyi díjazott: Pintér Gábor okleveles táj- és kertépítészmérnök munkáját ismerték el e módon. Díjat kapott Bálint Imre (alkalmazott matematikus), Beöthy Mária (okl. építészmérnök, szakmérnök, vezető tervező), Diósi Pál (életműdíjas épületszobrász-restaurátor), Hidvégi Violetta (főlevéltáros, főtanácsos), Horváth Péter (építész), Józsa Tamás (építész), Kerecsényi Zoltán (EpVE ügyvivő elnök), Méray-Horváth Mercédesz (család-történet kutató), Dr. Ónody Magdolna (helytörténeti kutató, író - életmű díj), Pintér Gábor (okleveles táj- és kertépítészmérnök), Rayman János (vegyészmérnök), Vas Tibor (építész), Dr. Vándor András (statikus tervező), Villányi Péter (XVI. kerületi közgyűjtemények Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ vezetője), Viola Norbert (kertészmérnök), Winkler Barnabás (DLA, építészmérnök) és a Forma Zrt. (építészet, belső építészet).

A vándorbot átadása szimbolizálja a találkozó országjáró jellegét: miután Szombathely képviseletében Bődi Lívia, a Szombathelyi Szépítő Egyesület elnöke és Koczka Tibor alpolgármester feltűzte az idei találkozó emlékét jelző szalagot, ünnepélyes keretek között vette át a botot Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere és Karácsonyi György, a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület elnöke.

Fotó: Hornyák Emőke 

Szombaton délelőtt a küldöttek három kiránduláson vehettek részt: az egyik csoport Kőszeget és a Lékai-várat tekinthették meg, míg egy busz Jákra indult, ahol a templom volt a fő úticél. A Szombathelyen maradt küldöttek városnéző sétákon vehettek részt, több helyi múzeumot is beépítve a programba.