Babi néni ráncba szed - Vojáger a Kőszegi Várszínházban
Képgaléria megtekintése2018.07.27. - 00:30 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'
Babi néni ezúttal nem kőlevest főz, hanem igazi "konkrét csávóként" helyre rakja a gyomorpanaszos, félelmektől terhes Vojágert, korunk divatos pszichosarlatánját, a női önbizalom- és spirituális trénert, Sahast, az előző életében a "trójai háborúig" visszamenőleg a testéből élő "csillagkurvát", Verát, és a gyógyszereit marokszámra szedő Gézát. Szép kis társaság egy underground darabban.
HIRDETÉS
„A makyo egy ősi szó. Az elme azon tevékenysége, amely semmi hasznára nincs a tulajdonosának. Hamis, értelmetlen szarpasszírozás, amelyet azért csinálunk, mert nem merünk szembenézni az isteni énünkkel. A féltékenység makyo. A fásult, szenvedély nélküli munka szintén makyo. A fásult, szenvedély nélküli szex szintén makyo. Ugyanúgy, ahogy a pénztárca tapogatása is makyo. Minden félelem makyo. Pál a makyo szót egyelőre még nem ismeri. A félelmet viszont annál inkább. Pál totálisan be van szarva." (részlet a darab szövegéből)"
Pál (Bánki Gergely) pánikbeteg. Mégis volt olyan hülye, hogy megcsalta a barátnőjét, Verát (Stefanovics Angéla) egy cintányéros lánnyal. Pál ugyanis amellett, hogy pánikbeteg, egy kórusban énekel. Miután kiderül a szörnyűség, úgy határoznak, hogy a történtek ellenére együtt maradnak, és kiköltöznek egy kertes házba. Úgy gondolják, ott majd minden szépen rendbe fog jönni közöttük. Pál majd nyírja a füvet, Vera pedig úszni jár. Ám a dolgok csak a felszínen működnek. Pál már nem olyan vonzó a bűnbánó férfi szerepében, Vera pedig felveszi a kapcsolatot egy régi unokatestvérrel, aki sokkal vonzóbb Pálnál és sokkal kevésbé játszotta el a becsületét.
Pál érzi a közelgő veszélyt, ezért úgy véli ideje, hogy ő és asszonya egybekeljenek. Meg is kéri hűséges barátját, Gézát (Olasz Renátó), hogy működjön közre egy kórusműbe oltott leánykérésben. Géza szintén kórista, szűz és az anyjával él, mégis sokkal kiegyensúlyozottabb a halálfélelemtől és a gyomorgörcsöktől szenvedő Pálnál. Segíteni azonban nem képes. Pálnak egy sokkal komolyabb segítőre van szüksége. Valakire, aki olyan kíméletlen, mint egy kungfu-mester, de közben ismeri a dörgést a férfi-nő játszmákban. Nem kell sokáig keresnie, a segítség a szomszédban lakik, otthonkát visel, és Babi néninek hívják.
Babi néni hűséges kutyájával, Dzsinával és szűnni nem akaró epilepsziájával él egy fedél alatt. Miután szembesül Pál rettegésével, felajánlja a segítségét, és megtanítja Pált a tagadás tudományára, a férfiszükségletek kielégítésére, kigyógyítja egy prosztatarákból és felnyitja a szemét a valódi életre. Babi néni ugyanis pont félúton van egy leszázalékolt kisnyugdíjas és egy multidimenzionális entitás között. Babi néni nem fukarkodik a pofonokkal, mindig akkor adja őket, amikor Pál az önsajnálattól már szinte ki sem lát a fejéből.
Pál, akit szülei épp abban az évben indítottak útnak, mint a NASA a Voyager 1 űrszondát, válaszúthoz érkezik. Két lehetősége van. A félelmei rabja marad, vagy megtanulja felvállalni a személyiségét. Még akkor is, ha az nem annyira szerethető, és fennáll a veszély, hogy végül egyedül marad, mint a Voyager 1, ami épp napjainkban éri el a Naprendszer határát, hogy megkezdje magányos útját a csillagközi nagy büdös semmiben.
A keserédes nevetések közepette a szereplőkkel együtt mi is felfogjuk, hogy a párkapcsolati függőség, az érzelmeink kinyilvánításától való félelem és annak - elsősorban önmagunk előtti - leplezése, a felesleges dolgokhoz való makacs kötődésünk mind-mind csak álca (makyo), és a következő pofon már a mi arcunkon csattan. Mi vagyunk Pál, a lelkiismeret-furdalástól szenvedő, lapátra tett szerelmes, mi vagyunk Vera, a belső békéjét hamis utakon kergető lány, mi vagyunk Géza, a nem létező betegségeket gyógyszerekkel kezelő fiú, mi vagyunk Sahas, a spirituális segítő, aki túlzott magabiztossága következtében csak még nagyobbat koppan a padlón. Gyávaságunkra rávilágítanak helyettünk a darab szereplői, akiknek karaktere bizonyára nem véletlenül ismerős a számunkra.
Vinnai András darabjának üzenete egyértelmű: meg kell élnünk a félelmeinket ahhoz, hogy felismerjük a valódi értékeket, ebben pedig jó, ha van egy szókimondó segítőnk, ha mellettünk áll egy Babi néni, aki ráncba szed, kijózanít bennünket, ha padlón vagyunk.
***
DEKK Színház - Füge - Kőszegi Várszínház:
Vinnai András: VOJÁGERSzereplők:
Pál - Bánki Gergely
Vera - Stefanovics Angéla
Babi néni - Nádasy Erika
Géza - Olasz Renátó
Sahas - Keszég László
Jelmez: Sinkovics Judit
Zeneszerző: Zságer-Varga Ákos
Hang: Kormosói Róbert
Fény: Mervel Miklós
Asszisztens: Vándor Veronika
Produkciós munkatársak: Perjési Éva, Rozgonyi-Kulcsár Viktória
Rendező: Keszég László
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás