Alföldi Róbert először arról mesélt, hogy egy kicsiny zsákfaluban nevelkedett a nagyszülei és dédnagymamája védőszárnyai alatt.

„A tanáraimnak köszönhetem az élethez való hozzáállásomat, azt, hogy ha ma találkoznék fiatalkori önmagammal, nyolcvan százalékban békében lennék vele - emlékezett a gyerekkorára Alföldi. Mint mondta, már kamaszként tudta, hogy mivel szeretne foglalkozni, és vállalja, hogy egész életében csak magának akart megfelelni.

Öregasszonynak hívta Törőcsik Marit

Rendezőként, direktorként mindig megadta a tiszteletet a kollégáinak, de a színpadon az és úgy történt, amit ő elképzelt.  Ezzel kapcsolatban egy anekdotát is megosztott a közönséggel. Eszerint Törőcsik Mari nagyon szeretett trécselni, Alföldi egyszer próba közben rászólt, hogy „az öregasszony leül." És a legendás színésznő, Törőcsik Mari sértődés nélkül teljesítette az utasítását.

Amikor Szily Nóra megemlítette Alföldi Nemzeti Színházból való dicstelen távozását, az exdirektor azt mondta: emiatt nincs tüske a szívében. Büszke rá, hogy egyenes ember tudott maradni, és bele tud a tükörbe nézni. Nem tudatosan vált ellenállóvá, egyszerűen csak kimondja a véleményét, amiről úgy gondolja, jelenleg kisebbségben van. Alföldi elárulta, hogy otthonában mindenféle műtárgyakat gyűjt, tele van a lakása festményekkel, kerámiákkal, szobrokkal. Az élete másfél évre előre meg van tervezve, rengeteget dolgozik, de ki tudja pihenni magát, hiszen képes utazás közben bármikor elaludni.

Az ország túlsó feléből is jöttek

„Büszke vagyok a Kolorakadémia nevű programsorozatra. A sikert jelzi, hogy legutóbb még az ország túlsó feléből, Szombathelyről is eljöttek Alföldi Róbert rajongói, hogy élőben lássák, hallják őt, hogyan gondolkodik, vélekedik a világ dolgairól" - mondta Szitka Péter kazincbarcikai polgármester, a rendezvény ötletgazdája.