Új előadássorozat kezdődött az Iseumban Varázslás és csillaghit a rómaiaknál címmel, mely az azonos című kiállításhoz igazodik. Elsőként Németh György ókortörténészt, az ELTE Ókortörténeti Tanszékének vezetőjét hallhattuk, aki az antik mágia szöveges emlékeit mutatta be. Víg Károly tudományos igazgatóhelyettes az 5 részből álló sorozatot ismertette.

Érdekes előadásokra kerül sor, szó lesz például a sötét varázslatokról Aquincumban, átoktáblákról az ókori Szombathelyről, megismerkedhetünk a csillaghit emlékeivel Pannóniában, és a Mithrasz-kultusz asztronómiai és asztrológiai hátterével. Sosztarics Ottó elmondta, hogy gyakran megkérdezik tőle, hogyan illeszthető össze a varázslás, a mágia a csillaghittel. A csillagok világa isteni világrendet tükröz, melynek szerves része maga az ember. A csillagokban az isteni rend nyilvánul meg. Az ember természetes igénye, hogy az isteni szándékot kifürkéssze, ez történik a jóslással, sőt, azon túlmenően szeretne befolyást gyakorolni az istenekre, hatással lenni a jövőre, ezt pedig a varázslat segítségével tudja megtenni.

Németh György lebilincselő előadásával rég letűnt korszakba kalauzolt minket, amikor az isteneknek még hatalmukban állt, hogy rendelkezzenek az emberi sorsok felett. S bár a májjóslást, ami az ókorban még természetes volt, ma már furcsának tartanánk, és átoktáblákat sem készítünk manapság, egy valamiben azonban biztosak lehetünk, az emberei természet mit sem változott azóta. Miért is kívántak rosszat ellenfeleiknek az ókorban? Szerelmi okokból, eltörölni a rivális partnert a föld színéről, bírósági ügyek rendezésére, az ellenfél tanúja némuljon el, vakuljon meg, ló- és kocsiversenynél törje ki a nyakát a másik fél, szakmai rivalizálás miatt, bosszúból, a tolvajok megbüntetését kívánták, vagy egyszerűen csak Prayer for juctice-t akartak, vagyis az igazságot.

A ma emberét szintén mi foglalkoztatja? A szerelem, a szakmai előmenetel, a bosszú, a sport, az igazságszolgáltatás. A 21. század civilizált embereként már nem készítünk átoktáblákat, vudu babákat, varázsigékkel teli amuletteket, de tegyük a kezünket a szívünkre, nekünk is vannak olyan pillanataink, amikor a nekünk ártóknak nem éppen a legjobbakat kívánjuk. Németh György izgalmas tárgyi leletek fotóin és rajzain keresztül mutatta be az antik mágia szöveges emlékeit. A mágia és a vallás kéz a kézben jártak, a kontinuum két végét képviselték, nehéz eldönteni, hol a határ, mi az, ami már inkább mágia, és nem vallási elem.

A vetítés során láthattunk démonok elűzésére szolgáló küszöbmozaikokat, egyiptomi voodoo babákat, mágikus papiruszokat, gemmákat, amuletteket stb. Egyiptomban az összes ellenséget viaszfigurába öntötték, majd elégették. A varázspapiruszok receptkönyveket illetve alkalmazott mágiát tartalmaztak. A mágikus gemmák között találhatunk nőgyógyászati varázsköveket, ugyanis hittek abban, hogy a gemmával nyitni és zárni lehet a méhet, például ha nem akarunk gyereket. Érdekesek a varázsigéket tartalmazó amulettek is.

A mai Ausztria területén például egy kislány sírjából egy aranyból készült amulett került elő, körömnyi nagyságú. A varázsláshoz használták a turibulát is, a turibula füstölő edény, növényt égettek benne. Az átoktáblákat (defixiók) általában ólomtáblákra írták, mert ez volt a legolcsóbb, de léteznek más anyagból készültek is.

A voodoo babák hátrakötözött kezű rajzai a táblákon mai szemmel kedves figurának tűnnek. Akkoriban az volt a szokás, hogy az embereket az anyjuk neve után azonosították, és nem az apjuk után. Németh György szerint a magyarázat roppant egyszerű, az apa személye mindig kétes, az anyáé legalább biztos. A szövegekben a hulladémonokat is megszólítják. A hulladémonok azoknak az embereknek a lelkei, akik idejekorán távoztak az élők sorából, mondjuk egy baleset miatt, és ezért a lelkük még itt bolyong. Ők is képesek voltak az átkot végrehajtani. Pannóniában is találtak átoktáblákat, ám míg az észak-afrikai táblák varázsszavakat tartalmaznak, a pannóniaiak nem.

Németh György azt is elmesélte, hogy Clermont-Ferrandban, ahol vendégelőadóként dolgozott, hogyan vezetett egy diáksztrájk ahhoz, hogy az ottani múzeumban parlagon heverő átoktáblákat fedezzen fel.

A következő előadás február 7-én lesz, Sötét varázslatok Aquincumban címmel, az előadó Lassányi Gábor régész, egyiptológus.