Elsőre nem gondolnánk, hogy az Észak-Zempléni-hegység végtelennek tűnő, dimbes-domos tájában a legszükségesebb elem egy különálló, gondozott tájképi kert, pedig egy személyes látogatás után egyértelmű lesz, hogy az itteni, hatalmas park nem megismétli, hanem megkoronázza a tágabb környezet szépségeit.

Kastély újragondolva

A kastély jelenleg nem látogatható, azonban év végéig a pincétől a padlásig megújul

Az ősi település (egykori nevén Radvány) szélén évszázadok óta áll az uralkodó család, közülük is a területet 1686 óta birtokló Károlyi család lakhelye. A jelenleg itt található épület a 16. században épült kastély teljes átalakításával született Ybl Miklós tervei szerint, és 1870-re nyerte el mai formáját. A romantikus stílusjegyeket viselő épület a történelem során funkcionált már szanatóriumként, korábban, az 1930-as években pedig luxusszállóként is, majd a déli szárny 2018-ig múzeumként várta a látogatókat.

Az épület többi részén azonban a napi karbantartás ellenére is meglátszott az idő. A legrosszabb fejlemény, hogy a faszerkezeteket több helyen súlyos gombafertőzés támadta meg, így ezeket részben el kellett távolítani.

Idén eljött a teljes felújítás ideje: a Nemzeti Kastélyprogram keretében összesen közel hárommilliárd forint értékben, részben hazai, részben európai uniós források felhasználásával, az eddigieknél jóval nagyobb volumenű beavatkozások zajlanak. A műemléki helyreállítási munkák magukban foglalják a tető és a gépészeti elemek cseréjét, de a funkciók is bővülnek: a tervek szerint a kínálattal szeretnének minden korosztályt megszólítani, ezért az interaktív elemek, valamint az aktív kikapcsolódást kínáló szolgáltatások széles skálája kerül majd az épületbe és a környékére. Az akadálymentessé tett kastélyban kávézót, ajándékboltot és rendezvényközpontot is kialakítanak, és nem utolsó sorban a díszes kilátótorony is látogatható lesz.

Ahol a kert maga a táj

A helyszín különlegessége nem ér véget az épület falainál: a mintegy 90 hektáros kastélypark mind mérete, mind az itt található növényritkaságok miatt egyedülálló hazánkban.

Az angolkertek, vagy más néven tájképi kertek története a nevüknek megfelelően Angliából indult, még az 1700-as években, mintegy válaszként a korábbi kor - és persze az örök rivális franciák - díszes és szabályos barokk parkjaira. Az angolkertek legfőbb jellemzője ennek megfelelően a természetesség: szabálytalan növénycsoportok, dombok, vizek és útvesztők, ameddig a szem ellát.

A park eredeti hazájában sokszor a névleges területen túl sem ért teljesen véget: a környező szántóföldekre is elszórt facsoportokat telepítettek, és sok esetben a látható távoli épületeket is lebontották, kerítések helyett pedig az állatokat rejtett árokkal tartották távol, hogy semmi ne zavarja a kilátást, ami így érzésre végtelenül távolra nézett. Hazánk legismertebb angolkertjei közül való az Alcsúti vagy a Vácrátóti Arborétum, illetve a tatai angolpark.

A füzérradványi park a második világháború után gondozás nélkül maradt, és az ezredfordulóra már úgy tűnt, hogy lassan elveszik az erdőben, ami itt már sajnos nem a zempléni rengeteget, hanem inkább tájidegen fajok és gyomok elterjedését jelentette. A megmentő kezek szinte az utolsó pillanatban érkeztek, és 2015-re újjávarázsolták a gyepek, tavak és erdőfoltok szövevényes rendszerét.

A park felújított hídjai szintén Ybl Miklós építészmester keze nyomát viselik 

A park nagy része ma az Északerdő Zrt. gondozásában áll, és a felújítás alatt álló kastéllyal ellentétben jelenleg is látogatható. Az erre járók előre meghatározott időpontokban vezetett túrákon ismerhetik meg a hely értékeit, de az évszázados fák között tett séta bármikor egyedi élményt ígér: a terület alapos bejárására érdemes legalább egy teljes órát szánni. Ennyi idő egy kiadós sétára elegendő, a szemlélődés ezen felül tervezendő. 

Friss információk és a kastélypark nyitvatartása Füzzérradvány község honlapján találhatók.

Romantika a négyzeten - A füzérradványi Károlyi-kastély

A Zemplén egyik legszebb kastélya, az erdők által körülölelt, neoreneszánsz-romantikus stílusban épült füzérradványi Károlyi-kastély és csodálatos angolparkja a régió egyik legvonzóbb célpontja. A kastély legjellegzetesebb része a park felé néző keleti oldal főhomlokzata, mely középen loggiával és Károlyi Ede által tervezett nyolcszög alaprajzú, vékony, magas toronnyal van ellátva.

A mai kastély elődjének számító XVI. század végi épületet Károlyi Ede építtette át Ybl Miklós tervei alapján 1860-70 között romantikus stílusban. Károlyi Ede halálát követően fia, László örökölte a kastélyt, aki hitvesével, Apponyi Franciskával a XIX. század végén döntött úgy, hogy eredeti reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. Csaknem két évtizedig gyűjtögették a reneszánsz és kora barokk díszítőelemeket és berendezési tárgyakat.

Károlyi László fia, István ismerte fel a kastélyban rejlő idegenforgalmi lehetőséget, a radványi kastélyt luxusszállóvá alakították át, amely 1938 és 1944 között fogadta az akkori magyar felső tízezer tagjait.

Az államosítás után sokáig szanatóriumként funkcionált az épület. A 90-es évek közepén kezdődtek meg a nagyarányú felújítási, helyreállítási munkák. Az épület egy részében múzeumot rendeztek be, de egy luxus kastélyszálló nyitása is tervbe van véve.

A Károlyi-kastély különleges klímájú angolparkja igazán mesés, és nem mellesleg 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja, amelyben akár többórás sétára is indulhatunk anélkül, hogy egy útszakaszt kétszer is érintenénk. A ma kettéosztott park kastély körüli területét a 19. század közepén ültették. Ebből az időből való a patak partján álló két óriási platánfa is, amelyek az ország legnagyobb példányai közé tartoznak. A park külső, erdészeti kezelésben lévő részét a 19-20. század fordulóján ültették be változatos összetételű fenyőcsoportokkal. A kastély déli homlokzata előtt ekkor készült a teraszos franciakert, ahonnan csodálatos panoráma tárul a látogatók elé.

Ottjártunkkor a kastély körbe volt kordonozva, felújítás alatt állt - közel 3 milliárd forintból újul meg tetőszerkezete, szigetelése és külső festése, az alsó szintjén pedig felidézik a kastély aranykorát, az 1930-as éveket, amikor kastélyszállóként működött az épület, míg az emeleten a helyszínen forgatott Karády Katalin-filmek nyomán filmtörténeti tárlatot is berendezne -, így belső tereibe nem nyertünk bepillantást. Kívülről fotózható - bár az építési törmelék és a toi-toi vécé nem túl fotóbarát "díszlet". A csodálatos angolkert viszont bejárható, hatalmas sétát lehet tenni a gyönyörű természeti környezetben.

Kapcsolódó írásaink:

Zempléni látnivalók: romantikus kastélytúra Nagyhutától Tiszadobig

2018.09.06. - 07:25 | Büki László 'Harlequin'

A Zemplénben található rengeteg látnivaló közt akár egy kastélytúrát is tehetünk. Az ott töltött idő alatt mi is felkerestük a nagyhutai Kőkapu Vadászkastélyt, az épp felújítás alatt álló füzérradványi Károlyi-kastélyt és a tiszadobi Andrássy-kastélyt.

 

 

Kihagyhatatlan zempléni várak - Sárospatak, Diósgyőr, Regéc és Boldogkő vára

2018.09.02. - 20:00 | Büki László 'Harlequin'

Itt a nyár vége, ismét ellátogattunk a Zemplénbe, hogy kipipáljunk néhány kihagyhatatlan látnivalót, és megismételjünk néhány tavaly már látottat. Ami új volt: Sárospatak és Diósgyőr vára, amit újra megtekintettünk: Regéc és Boldogkő vára.

 

Izgalmas túrák a Zemplénben: gönci pálos kolostorrom, Megyer-hegyi tengerszem, hejcei katonai emlékmű

2018.09.01. - 00:25 | Büki László 'Harlequin'

Zempléni kalandozásunk során meglátogattuk a gönci pálos kolostorromot, ami kellemes, bár némi bosszúságra okot adó túra volt a Dobogó-hegyen, ellentétben a Megyer-hegyen fekvő Tengerszemmel, ami jól jelzett úton volt megközelíthető, és hivatalosan is Magyarország legszebb természeti csodája. Harmadik túránk célpontja a Borsó-hegyen található hejcei kopjafás emlékhely volt, ami egy repülőgép-szerencsétlenségnek állít emléket. Egyrészt csodálatos túraút visz odáig, másrészt torokszorító, a külső szemlélőt is megrázó élmény a hely látványa.