Magával ragadó, ugyanakkor elgondolkodtató a kissomlyói Somolygó Amatőr Színtársulat legújabb előadása, A Géczy per. A történet Géczy Juliannának, a lőcsei fehér asszonynak bírósági tárgyalását dolgozza fel történelmi adatok és a fantázia összegyúrásával. Ha valaki most egy unalmas, száraz történelmi drámára gondol, akkor téved, Kelemen Zoltán darabja az első perctől kezdve lebilincseli a közönséget.

Múlt és jelen szorosan egybefonódik, egymástól elválaszthatatlanok. Két 21. századi takarítónő jelenik meg a színen, a Tiszta Megoldás Bt. alkalmazottjai. Nincs más feladatuk, mint kitakarítani egy porlepte, vidéki házat, arra azonban ők sem számítanak, hogy megelevenedik a múlt. Ahogy lerántják a lepleket, úgy tárul elénk egy tárgyalóterem Győrben, 1714 szeptemberében, ahol Géczy Julianna pere zajlik. Egy pillanatra elbizonytalanodunk, 18. századi tárgyaláson vagyunk, a szereplők mégis mai nyelvet használnak, aztán gyorsan megszokjuk, hiszen tudjuk, ez a történet nekünk szól. Az elbeszélés két síkon zajlik, a múltbeli tárgyalás és a takarítónők elmélkedése sorsukról, félelmeikről, démonaikról, életükről Ady Endre költeményei segítségével. A takarítónők míves beszéde szintén meglepő, általában nem így diskurálnak egymással. A bemutató utáni beszélgetésen Kelemen Zoltán (aki nemcsak a darab írója, hanem rendezője is) elmondta, a nyelvhasználat tudatos megválasztásával arra törekedett, hogy az idősíkok keveredjenek egymással, ezzel is kifejezve, hogy múlt és jelen elválaszthatatlanok egymástól. Ady Endrével a 20. század is belopózott az előadásba. A vár fehér asszonya című vers mellett a költő élete utolsó négy-öt évében írt versei hangzottak el.

S hogy a történelem kerek legyen, megjelenik az ókor is, hiszen a görög tragédiák mintájára kerekedik ki előttünk a történet. A kezdet kedélyes, nevetünk a takarítónők ügyetlenkedésein, majd a tárgyalóterem komorsága láttán - minden szigorúan fekete-fehér -, rájövünk, hogy nem vígjátékba csöppentünk. Géczy Julianna megállíthatatlanul rohan a végzete felé, nem tudja elkerülni, bukása szívszorító és megrázó. A két takarítónő akaratán kívül a görög drámákban megszokott karrá változik. Kelemen Zoltán rendezése zseniális, nem látjuk direktben a kínvallatást sem a kivégzést, mégis ahogy színpadra viszi a fájdalmat, a veszteséget, nem maradhatunk közömbösek iránta.

Ki ez a titokzatos nemesi származású nő, Korponayné Géczy Julianna, aki a lőcsei fehér asszonyként tartanak számon? Hogy került kapcsolatba a Rákóczi-féle felkeléssel, és miért vádolták meg hűtlenséggel, hazaárulással? Bűnös volt, vagy ártatlan? Miért vállalta, hogy leveleket közvetít, és miért égette aztán el? Csak a családjáért tette, elsősorban Gábor fiáért, vagy mélyebb szándékok lapultak meg a felszín alatt? A darab fő kérdése: ártatlan-e, aki nem bűnös? Bűnös-e, aki nem ártatlan? Géczy Julianna kétség kívül követett el hibákat, de vajon valóban olyan súlyosan meg kellett lakolnia érte?

Kostyák Borbála erős akaratú, határozott asszonynak formálja meg Géczy Julianna karakterét, aki mindvégig kitart az ártatlansága mellett. A mai világban is erre a sorsra jutna, vagy a történelmi konstelláció elhanyagolható? A sokrétegű darab olyan kérdéseket feszeget, melyek napjainkban ugyanúgy aktuálisak. A kissomlyói társulat lelkes, összetartó csapat, igazi közösség. Egy ilyen előadás létrehozása hatalmas munkát igényel, elismerésre méltó, hogy a mai, rohanó világunkban is léteznek olyan emberek, akik fáradtságot nem kímélve, és a szabadidejüket feláldozva együtt munkálkodnak a kultúráért. Bár, ők ezt nem is érzik munkának, annyira szívesen csinálják.

A csapat a Pajtaszínház program keretében jött létre, melyet a Magyar Teátrumi Társaság szakmai mentorálásával indított útjára a Nemzeti Művelődési Intézet, a falusi színjátszó mozgalom újraélesztésére irányuló közösség- és társadalomfejlesztő modellprogramként. Kissomlyón ez a kezdeményezés bevált, jobbnál jobb darabokkal rukkolnak elő. Az előadás után Kelemen Zoltánnal, Gulyás Zsanettel (aki a település polgármestere is) és Horváth Dániellel (hegedű) beszélgethetett a közönség a társulatról, a darabról, a felkészülés szépségeiről.

A GÉCZY - PER

Zene: Horváth "Dudu" Dániel

Versek: Ady Endre

Zenekar: Horváth "Dudu" Dániel (hegedű), Gergácz András (nagybőgő)

Játsszák: Somolygó Társulat (Kissomlyó)

Írta és rendezte: Kelemen Zoltán

Szereplők: Kostyák Borbála, Csiszár Máté, Léránt Zoltán, Lepedus Zoltán, Samu Barnabás, Garai Antal, Gulyás Zsanett, Hegedűs Anett, Kiss Norbert, Babos Ferenc, Kendeh László, Perjési Zsolt, Rózsa Gréti, Kertész Andrásné