A Kárpátok hegyvidékét a Balkán-hegységtől a Duna felsőszakasz-jellegű, fantasztikus áttöréses völgyszakasza választja el. Az Al-Dunának is nevezett, csodás szépségű, közel 150 kilométer hosszú folyószakasz a szerbiai Galambóc váránál kezdődik, ami már önmagában is megér egy kirándulást. 

Galambóc (szerbül Golubac) vára a délvidéki, az al-dunai várak közül talán a legjobb állapotban megmaradt, de mindenképpen a legmonumentálisabb erődítmény. Szépségét és különlegességét fokozza, hogy a vár falai az egyik oldalon a Dunába nyúlnak: a vízben álló bástyák nagyon hangulatosak, ezek a Duna duzzasztása óta állnak a vízben.

A másik oldalon a hegyre futnak fel a várfalak, szóval aki az ormon ülő várakat kedveli, az Galambócon megtalálja a számítását. Sőt, gyönyörű fekvése ellenére megközelítése is egyszerű, ugyanis a parti főutat keresztülvezették a várkapukon, így akár könnyedén megközelíthetjük kirándulóbusszal is, és máris kezdhetjük a várnézést. /Barna Béla/

Fotó: wikipedia

A hányatott sorsú galambóci vár helyén egykor római erőd állt, a XIV. században Károly Róberté lett. A török először 1391-ben foglalta el, akkor Perényi Péter visszaszerezte. A vár 1427-ben szerződéssel került  Zsigmond király tulajdonába, de szerb kapitánya 12.000 aranyért átadta a törököknek. 1428-ban Zsigmond ostrom alá vette. A szultán serege megérkezett, és maga a király is alig tudott elmenekülni. 1458-ban Mátyás serege ostromolta, de a király belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. 1481-ben Kinizsi Pál foglalta el, majd nemsokára megint török kézre került. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta.