Július 31. (esőnap: Augusztus 1.)

21.00 - Levitáció - A Kőszegi Várszínház és Gergye Krisztián közös bemutatója

Helyszín: Kőszegi Várszínház-Jurisics vár

Az akasztás, a történelem során számtalanszor alkalmazott kivégzési módszer, amely egyfajta "színházi" jelenet. A gyilkolás színháza, melyet rettentő csodálattal bámult a nép. Az éppen aktuális hatalom, mégis miféle abszurd szcénát volt képes generálni, hogy igazságot szolgáltathasson. Persze csak viszonylagos igazságok léteznek, de a gyilkolás vagy a halál maga nem lehet viszonylagos. A kivégzés, a nép szeme láttára történő "színház", bár nem a legnemesebb fajta, a halált emeli a porondra, mégsem tiszteli azt. A nézők a rettenet látványához tapadva mozdulatképtelenné válnak, vagy épp bosszúvágyuk elégül ki, míg a hatalom elrettentő példázattal él, az igazság nevében, vagy a hatalom megtartásáért.

Mivel ezek a kivégzettek, nyilván bűnösnek ítéltettek, levitációban ábrázolt tetemük valamiként a bűnüket is átértékelte. Bűnösökből áldozatokká váltak inkább, s mintha Istenhez fordulnának utolsó gesztusukkal. A tetem súlytalanságának illúziója által, mintha a lélek válna láthatóvá, amint épp a túlvilágra távozik. Gergye Krisztián akasztásokról készült dokumentumfotók alapján, számos akvarellt készített, amelyekről a kötelet, mint a halál okát kihagyta. Így az akasztott testek jelenléte felül értékelődött, mondhatni költőivé vált a jelenség, és a testek levitálni kezdtek.

A levitáció olyan jelenség, amely folyton lenyűgözi az emberiséget. Egy olyan kiemelt, vágyott, irigyelt és rettegett állapot, amely a transzcendencia bizonyítékaként gyökerestül felforgatja racionális gondolkodásunkat, amitől óhatatlanul tudatunkba ömlik létezésünk korlátoltsága, emberi mivoltunk kicsinysége és kicsinyessége, emberi hatalmunk korlátozottsága. A levitáció jelenségét csodaként értelmezzük, miszerint értelmezhetetlen számunkra. Mindenkori hatalmi hierarchiában elfoglalt pozíciónk tudatából keresünk rá magyarázatokat. Boszorkányság vagy mágia, varázslat vagy angyali üdvözlet, az ördög vagy Isten megtestesülése, vagy puszta csalás, szemfényvesztés. A büntetés, kivégzés utáni halott test levitációjának gondolata, beidézi a feltámadás gondolatát és a halál utáni büntethetetlenség, vagyis a csoda büntethetetlenségének helyzetét is. Miként a levegőből, úgy a halálból sem visszarángatható az ember. Így lesz igazán zavarba ejtő ez a képzet.

Augusztus 1. 

19.00 - Kárpáti Péter - Cinóber hadművelet - A Kőszegi Várszínház, a Soltis Lajos Színház és a Kb 35 Inárcs - közös bemutatója

Helyszín: Jurisics vár - Lovagterem 

Egy apró utópisztikus birodalom új nagyhercege uralkodásának első lépéseként bevezetteti birodalmában a felvilágosodást. Az új hatalom kirekeszti az előző társadalmi rend kegyeltjeit: a racionalizmus jegyében betiltják a babonát és a mágiát, száműzik az összes varázslényt és tündért. Némelyeknek azonban sikerül kényszerű illegalitásban az ország területén maradniuk. Rosebelverde, a tündér bosszút esküszik, eszközéül pedig a kis Zachest, egy torzszülött kiskölyköt választja. A hajszíne után Cinóbernek is nevezett kellemetlen természetű fiúcskából húsz év múlva egyetemi hallgató lesz, aki elindul beteljesíteni a végzetét. A sokoldalú tehetség illúzióját keltve nyűgözi le környezetét, és gyors lefolyású politikai karrier építésébe fog. Cinóber felemelkedésével párhuzamosan azonban a valódi tehetségek perifériára kerülnek. Látszólag Boldizsár diák az egyetlen, aki képes átlátni rajta. Hamarosan azonban társra talál Egonban, a hétköznapjait portásként tengető illegális mágusban...

SZEREPOSZTÁS:

NAGYHERCEG (Paphnutius, később kisherceg).. Boda Tibor

ÁLLAMTITKÁRNŐ (Helga, később titkárnő) Szlúka Brigitta

MINISZTER (Andres, később mister).................... Tóth Ákos

ANYA (Lisa)................................................. Szlúka Brigitta

HATÁRŐR............................................. Szivák-Tóth Viktor

ROSEBELVERDE.................................... Boznánszky Anna

BOLDIZSÁR.................................................... Pesti Arnold

FÁBIÁN........................................................ Kazári András

CINÓBER.................................................. Bruckner Roland

MOSCH TERPIN............................................. Temesi Zsolt

CANDIDA...................................................... Hajba Beatrix

EGON (Prosper Alpanus)......................... Szivák-Tóth Viktor

PAP.................................................................. Temesi Zsolt

Zene: Fogl Noémi, Gregorich Zsófia, Gregorich Domonkos, Horváth Nóra
Dramaturg: Sándor Júlia
Látvány: Devich Botond
Kivitelező: Marton Miklós
Technikus, blog: Csula Emil
A rendező munkatársai: Nagy Zsuzsi, Stangl Franciska

Rendező: Nagy Péter István e.h.