Kirándulástippek: Rezi vára - Körpanoráma a Balaton-felvidékre
Képgaléria megtekintése2019.09.20. - 02:30 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'
A várrom Rezi község határában, a Keszthelyi-hegységben magasodó Meleg-hegyen fekszik. A 426 méter magas sziklaoromról gyönyörű panoráma nyílik a balatoni tájra - már csak emiatt is érdemes felkapaszkodni a többé-kevésbé meredek kirándulóúton. Tisza időben a várral szemben található zalaszántói sztúpa kupolája is jól kivehető.
HIRDETÉS
Megközelítése:
Autóval Reziből az útvonal végig ki van táblázva. A központi körforgalomnál keleti irányban induljunk el ( a körforgalom is jelzi a várat), majd az aszfaltozott út végén egy viszonylag jó minőségű földút vezet tovább a szántóföldön és az erdőn keresztül. Száraz időben jól járható az út, melynek végén parkolóban hagyhatjuk az autót. A KL jelzésű úton 10 perc további séta a vár.
Az Országos Kéktúra Rezi - Zalaszántó közti szakasza a vár alatti parkolóig megy fel, onnan a KL jelzésen megyünk tovább a várig.
Először az egykori huszárvár, vagy elővár területére érkezünk meg, melyet a XVI. században építettek a vártól délre található fennsíkon. Ezen a területen mára erdei pihenőhelyet alakítottak ki padokkal, asztalokkal és szalonnasütőkkel. Déli irányba továbbhaladva rövidesen megérkezünk az északi-déli irányban hosszan elnyújtott, szabálytalan alaprajzú Rezi várának bejáratához, mely előtt a szárazárok húzódott. Itt valamikor két torony őrizte a vár kapuját, azonban ezekből mára szinte semmi sem maradt. A belső várudvarra belépve a keleti és nyugati falak - melyeket a XVI. században kilenc méteresre magasítottak - még állnak, valahol csak néhány centiméter, máshol azonban több méter magasságban. A vár északi részén emelkedett a természetes sziklaárokkal és farkasveremmel védett lakótorony, ami az erősség legkorábbi épületrésze volt, valamikor a XIII-XIV. század fordulóján épülhetett. A torony keleti fala még magasan áll, egy ablak és egy ajtó helye jól kivehető a falban.
A várból fantasztikus kilátás nyílik körbe, a Szántói-medencére, észak felé jól kivehető a Zalaszántón található buddhista sztúpa hófehér kupolája, Tátika hegye, valamint kelet felé a Tapolcai-medence vulkáni tanúhegyei, melyeken Szigliget, Csobánc és Hegyesd várainak romjai állnak.
Rezi vár legendája
A lakótoronyból az alatta lévő meredek, sziklás oldalon leereszkedve, körülbelül öt percnyi sétával el lehet érni a Meleg-hegy gyomrában megbúvó Sikalikja barlangot, az egykori melegforrások feltörésének helyét. A legenda szerint Pethő Péter várúr zsugorisága miatt nem engedte meg egy könyörgő szegény betegnek, hogy a csodás gyógyhatású, meleg vízben fürdőzzön. Ezt követően a forrás pezsegve, forrva, nagy zúgással hirtelen hatalmas magasságba felszökkent, majd miután visszaesett a mélységbe, végleg eltűnt, miközben az uraság aranypénze is mind kővé vált. A forrás eltűnésével a Pethő család fontos jövedelmétől esett el, és később ez vezetett az anyagi hanyatlásukhoz is. A vár körül napjainkban is látható lapos kövek pedig Pethő Péter úr kővé vált aranyai.
A vár története
A vár építtetői valószínűleg a Pécz nembeli Apor és Lukács lehettek az 1200-as évek végén, 1300-as évek elején. Írásbeli dokumentumok először 1333-ban említik a várat, mint már királyi birtokot. A XIV. sz. közepére a vár királyi adományként a Lackfi család kezére került. 1397-ben egy királyellenes lázadásban való aktív részvételéért Zsigmond király kivégeztette a vár urát, Lackfi Istvánt, így a birtok ismét a királyi családra szállt. Több tulajdonosváltást követően, 1427-től a várbirtok évszázadokig a Pethő család birtokába került.
Mátyás király halála után a várat rövid ideig osztrák csapatok szállták meg, majd 1554-ben ostromolták először török hadak. 1561 körül még megerősítették a hegy tetején épült várat, azonban később a birtokos Pethő család már nem tudta tovább finanszírozni a vár fenntartását, az 1580-as években már a vár kényszerű lerombolásáról tanakodtak, egy 1592-ben kelt oklevél szerint pedig már a romba dőlt Rezi váráról olvashatunk. A vár romjai egyértelműen jelzik, hogy használhatatlanná tétele a kaputornyok felrobbantásával történt.
A Pethő család férfiágának kihalása után a kincstárra szállnak át a tulajdonjogok, majd 1741-ben a Festetics család vásárolja meg a romvárat és a hozzá tartozó javadalmakat. Az évszázadokon át pusztuló romokat az államosítás (1945) után csak 2000-ben kezdték konzerválni, részben helyreállítani.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1934 szavazat
Új hozzászólás