A fénytemplom, amit mágikus energiák segítettek - A veleméri Szentháromság-templom

Képgaléria megtekintése2020.05.30. - 16:30 | Kereszty Gábor

A fénytemplom, amit mágikus energiák segítettek - A veleméri Szentháromság-templom

Most sem megyünk messzire, csak az Őrség szívébe kószálunk, a veleméri Paprétre. Fényképes túrára hívjuk a képnézőket annak kapcsán, hogy tavaly nyáron a templom környezete is új "képet" kapott.

HIRDETÉS
A román kori templom keletkezését a XIII. századra datálják, ám előzményeit sokan Szent Istvánhoz kötik, néhányan még korábbi múltját is feltételezik. Jelen stílusjegyei egyértelműen az 1200-as években keletkeztek.

Vas megyében nagy előfordulással beszélhetünk Árpád-kori templomokról. Érdemes elmondanunk, hogy az Árpád-kor nem a fejedelem uralkodásának időszakát jelzi, hanem az Árpád-ház regnálását: Szent Istvántól III. András haláláig, azaz 1000 - 1301-ig, 301 évet, 23 királlyal.

A templom tájolását figyelve újabb szó kíván magyarázatot: mi az a keletelés? A templom kelet-nyugati tájolású, sok korabeli társához hasonlóan. A pap kelet felé mutatja be az áldozatot, ami ősi, a keleti kultúrákhoz köthető elem: a híveknek háttal. A mai "szembemisézés", az altare versum populum az 1970-es évek a II. Vatikáni zsinat után alakult ki.

A templom mai formája az 1200-as évekhez köthető, ám a legnagyobb varázsát adó freskók 1377-78-ban keletkeztek, Aqilla János 1377-78 körül festette. Freskóival telefestette a mai Szlovénia, Dél-kelet-Ausztria , s persze a Nyugat-Dunántúl számos templomát. A freskók sorsa hányattatott volt, nem tudni, hogy a protestánsok vagy a törökök meszelték le, de a tűzvész és az oltóvíz se tett jót a későbbiekben. A képek restaurálása négy hullámban, utolsóként 2003-ban történt a mai állapotig.

Ez a kicsi templom úgy élt át évszázadokat, hogy mágikus, kozmikus energiák segítették. Volt, hogy a leégett tető alatt az állati ürüléken bokrok, fák nőttek a szentélyben. Volt, hogy a Tanácsköztársaság alatt széthordták volna a köveit istállóépítésre. Mégis áll a mai napig!

Rómer Flóris kanonok /1815 - 1889/ neve kihagyhatatlan a csoda felfedezésében, képleírásaiban, Storno Ferenc /1821 -1907/ gyűjtő, történészé sem, akárcsak a vend származású Pável Ágostoné /1886 -1946/. Ők voltak, akik nélkül ma kevesebbek lennénk!

A keletelt Árpád-kori templomot fénytemplomnak is nevezik! Egy kelet-nyugati tájolású, hetes alaprajzi osztású templomban járunk.

Szentháromság vasárnapján a lőrésszerű szűk ablakokon a fény pont a Szentháromság jelképét világítja meg, ahogyan Vízkereszt napján a betlehemi csillag kap fényt: az év minden időszakában az aktuális témát világítja be a nap. A pokol természetesen soha nem kap fényt.

A veleméri templomot nem pontosan keletelték, hanem úgy, hogy a Szentháromság vasárnapján kelő nap első sugara a Szentháromság a szentély boltozatán lévő jelképére essen. Az építők és a freskót készítő Aquila János ezen kívül figyeltek a napfordulóra is. A templom tudós plébánosa, Kovács József megfigyelte, hogy a téli napforduló hajnalán a szentély délkeleti kerek ablakán besütő napsugarak a Madonna ölében ülő gyermek Jézust világítják meg elsőként. A téli napforduló a napisten feltámadásának pillanata, a boldogabb kor eljövetelének ígérete. A nemlét sötétjében a napkeltére várakozó templom méltó módon jelzi is ezt a korszakváltást: a kisded felragyogó arca mintegy életre kel a néhány perces sugárözönben. Mindezen optikai hatások elérése érdekében a templom tájolása nem pontos, hanem a földrajzi kelet irányától 18,5 fokkal északnak tér el.

A keskeny ablakok éles határú fényfoltokat bocsátanak az északi falra. Az ablakok rézsűit eredetileg valószínűleg fényvisszaverő anyaggal vonták be, és a fény terelésében lehetett szerepe a mostanitól különböző, eredeti padlózatnak is.

Így például, ha a padlóra fényvisszaverő anyagot helyezünk, napéjegyenlőség idején egyszerre vetül a fény a két merkúrkalapos alakra, mintegy rámutatva arra, hogy e képeken ugyanazt a személyt láthatjuk különböző helyzetekben. Ilyenkor ugyancsak egyszerre világosodik ki Szent László, a középső király és a csillag - megfeleltetve ezzel a három magyar szent királyt a bibliai háromkirályoknak és a festészet eszközeivel erősítve meg a krónika azon passzusát, hogy Szent László a „csillagok közt fényes csillag".

Pap Gábor és munkatársai 1976-os és 2005-ös vizsgálódásaik eredményeként fölfedezték, hogy az épület és a freskók elrendezésének sajátosságai miatt ezek a fényfoltok különféle jeles napokon az adott naphoz kötődő képekre vetül, emeli ki azokat.

- A nyári napforduló, azaz a fénybőség idején a szentély résablakán belépő első fénysugár a Madonna köpenye alatt menedéket kereső bűnösöket világítja meg - jelezve, hogy ekkor számukra is van kegyelem. A fényfolt továbbvonulva a küszöbnél áll meg: ezen a napon nem lép ki a hajóból, azaz kijelöli a templom hosszát. Az utolsó fénysugár a szentély méretét kijelölve a szentély és a diadalív sarkában hal el.

- Napéjegyenlőség idején a fényjárás több kép egyidejű megvilágításával értelmezi az északi fal jelenetsorát, mivel ebben az évszakban a hajó ablakain behatoló fénysugarak közvetlenül nem, csak visszaverődve jutnak el. A déli ablakokon beeső utolsó fények egyszerre világítják meg Szent Lászlót és a keresztre feszített Krisztust, jelezve, hogy a szent királyt a magyar hagyomány isten fiának tekinti.

- A téli napforduló idején az alacsonyan járó nap fénye végig közvetlenül az északi falra esik. A legkeletibb ablakon bejutó fény délben a hajó és a szentély határán éri el a padlót, és onnan emelkedve végül a szentségházban enyészik el.

Mára csak sejthető formában élvezhető a fényjáték, a közben felnőtt erdő fái megfojtják a direkt sugarakat. A felépítmény ennek ellenére tökéletes.

A templomban szertartás rendelhető, ideális esküvői színhely, évente számos alkalommal élnek is vele a párok.

Egyszerű kirándulásként is élményt nyújt a veleméri séta. Ha valaki beleolvas, keresgél a témában, nem egyszerű, de élvezetes lesz feldogozni!

Kapcsolódó írásaink:

Vadásától Velemérig - Őrségi anzix

2012.03.19. - 16:30 | Büki László 'Harlequin'

Vadásától Velemérig - Őrségi anzix

Igaz, még csak takarékos üzemmódban, de kezd ünnepi pompát ölteni a természet. Vas megye tán legszebb táján, az Őrségben tettünk egy délutánnyi fotóstúrát, hogy a (nap)fény által megfestett tájat ne csak retinánk, hanem apparátunk is megőrizze. Vadásától Velemérig képélménykedtünk, amiből nem hagyjuk ki a T. Olvasót sem!

 

 
Kirándulóhelyek Vas megyében II. - Vendvidék, Őrség, Körmend

2013.06.05. - 18:50 | Jene Bogi - Fotók: Büki László

Kirándulóhelyek Vas megyében II. - Vendvidék, Őrség, Körmend

Újra itt a nyár, legalábbis a naptár szerint. Amíg nem tudjuk ledobni a ruhát, hogy aztán a közeli vízparton süttessük hasunkat, addig se ücsörögjünk otthon. Sorozatunkban bemutatunk néhány kirándulóhelyet a megyében, ahova akár biciklivel, akár tömegközlekedéssel is ellátogathat a család, vagy éppen baráti társaság. Most a Vendvidékre, Körmendre és az Őrségbe kirándulunk.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás