Dívák és bonvivánok Vas megyében címmel tartott előadást Feiszt György levéltáros a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubjának szervezésében. Dr. Baráthné Molnár Mónika igazgató köszöntőjében elmondta, hogy a helytörténeti klub októberben ünnepli a 3. születésnapját, s már e viszonylag rövid idő alatt is rengeteg programot szerveztek.

Nem könnyű a levéltáros dolga, gyakran anekdotákból, mendemondákból, legendákból kell kiválogatnia a tényeket, melyeket nemcsak a színészek rajongói szőttek csodálatuk tárgyai köré, hanem maguk a dívák és bonvivánok is hajlamosak kicsit feltupírozni, izgalmasabbá tenni az életüket. Feiszt György érdekfeszítő előadásában kiválóan megoldotta ezt a feladatot. Elsőként Komlósi Ferencet mutatta be, akiről utcát is neveztek el Szombathelyen. Komlósi 1797-ben született, a Vasmegyei Színjátszó Társaság alapítója, mely később a Dunántúli Színjátszó Társasággá alakult. Komlósi nemcsak színészként tevékenykedett, hanem színházigazgatóként, drámaírókén és műfordítóként is. Vidéki színházakban játszott, de a pesti Nemzeti Színházban is volt rendező, gazdasági felügyelő, könyvtárnok, gondnok. 63 évet élt.

Jászai Mari, Nemzeti Színház nagyasszonya korán kezdte a vándorszínészetet, megjelenésében csinos volt, a klasszikus drámák szereplőjeként tartjuk számon. 1891-ben Elektrát játszotta Szombathelyen. Németül és franciául is jól beszélt, Ibsen-drámát fordított. Mivel nemcsak a színészetben, hanem írásaival is kiemelkedett, a Petőfi Társaság a tagjai közé választotta. Városunkban szintén utcát neveztek el róla.

Márkus Emília a szecesszió nőideálja, a szőke csoda, akinek a parfümje üvöltő hímoroszlánokat ejtett csapdába, és állítólag Jókai Mór és Csíky Gergely is megkérte a kezét, Szombathelyen született. Gyakran fellépett városunkban. A Vas Megyei Nemzeti Színház 1880. augusztus 9-i nyitóműsorában Csiky Gergely Proletárok című darabját adták elő, melyben Prielle Kornélia is szerepelt. Emléktábla őrzi nevét a Fő téren, és utcát is neveztek el róla.

Somlay Artúr művelt, nagy tudású, tekintélyes ember volt, akit elsősorban filmekből ismerünk. Kiemelkedő alakítást nyújtott a Valahol Európában című filmben. 1952-ben utcát neveztek el róla Szombathelyen, azt nem tudjuk, járt-e itt. Ő volt az első színészek egyike, aki Ady-verseket szavalt a színpadon. 1951-ben tragikus körülmények között halt meg, miután Révai József kultúrpolitikus nem volt hajlandó fogadni, egy üveg konyakot és egy doboz altatót fogyasztott el az éjszaka folyamán, melytől életét vesztette.

Honthy Hanna 1918-ban Szombathelyen a Csárdáskirálynőben szerepelt, gyakran járt Körmenden, ahol sógorát, Tulok Lajost látogatta meg. Élete végéig aktív maradt, 1978-ban halt meg.

Németh Mária operaénekes Körmenden született, utcát neveztek el róla szülővárosában. A sírját Bécsben találhatjuk.

Páger Antal 1944-ben a bombázások elől Pornóapátiba, egy erdészházba menekült a családjával, és onnét járt Sopronba, Győrbe, Szombathelyre fellépésekre. 1945-ben hagyta el az országot. Hosszú életkort ért meg, 87 évet élt.

Jávor Pál Szombathelyen járt iskolába, Jerman Pál néven, a Faludy Ferenc utca 32. szám alatt lakott, ahol Weöres Sándor is kosztos diák volt.

Karády Katalin anyja Damonyán született. A színésznő 1951. február 18-án érkezett Szombathelyre, és fellépett a Kovács Szállóban, majd utána átment a határon. Hosszú vándorlás után New Yorkban telepedett le, visszavonultan élt.

Benkő Gyula nagyszülei Döröskén laktak.

Bodor Tibor színész Vasszentmihályon tartotta az esküvőjét. Hogy miért érdekes ez? A 2. világháború utolsó hónapjában sokan menekültek nyugatra a front elől, így tett a színész is a kedvesével, aztán Vasszentmihályon összeházasodtak. Ők voltak az utolsó pár, akit a településen a háború befejezése előtt összeadtak. Bodor Tibort elsősorban szinkronszínészként ismerjük, de mintegy 9000 órányi szépirodalmi anyagot is felolvasott a Hangoskönyvtár számára.

Talán kevesen tudják, de Keres Emil is Szombathelyen született.