Körmend városi rangot IV. Bélától, a „második honalapító" magyar királytól kapott 1244. október 28-án. A város október utolsó napjaiban ünnepli 775. évfordulóját, ebből az alkalomból "Gazdag örökség - értékes jövő" címmel szervezett konferenciát és könyvbemutatót Körmend Múltja, Jelene és Jövője Közhasznú Alapítvány, a Körmendi Kulturális Központ, Múzeum és Könyvtár, valamint Körmend Város Önkormányzata.

A konferencia előadóit és résztvevőit Bebes István polgármester köszöntötte, aki ezt követően múlt, jelen és jövő kapcsolatáról beszélt, kiemelve, hogy a város életében az idő és az idő múlása milyen jelentős szerepet játszott. A múltat idézve elmondta, hogy IV. Béla adott először városjogokat a településnek, amelynek évszázadokon át történő fejlődése, gyarapodása a Batthyány család nevéhez kötődik. A polgármester történelmet igazoló, azt továbbvivő bizonyítékként, jelképként említette a Batthyány Örökségközpontot és a város a hagyományőrző eseményeit. Ezek fontos szerepet játszanak a múlt és jövő összekapcsolásában, a szellemi értékek átadásában.

Bebes István polgármester

A város alapításának történelmi hátterét idézte fel a konferencia első előadója, Dr. Vörös Ottó nyugalmazott főiskolai tanár, aki elmondta: Körmend városi rangra emelése IV. Béla, magyar király nevéhez fűződik, amely a tatárjárást követően az ország újjáépítésének része volt. Az előadásból megtudtuk, hogy IV. Béla, aki nyugat-európai útjáról tért haza, Kiskomáromban adta ki oklevelét 1244. október 28-án. Ez azért érdekes tény, mivel a tatárjárást követően Kelet-Európa és Magyarország lakossága lecsökkent, míg Nyugat-Európát a túlnépesedés jellemezte. A demográfiai egyensúly így megbomlott, ennek következtében nyugatról ún. „hospesek", a társadalom felső, vagyonos rétegéhez tartozó előkelőségek Magyarországra költöztek, hogy a király udvarában katonai és egyéb szolgálattal szerezzenek birtokot. Körmendre német nyelvű területekről érkeztek hospesek, akik személyes szabadsággal rendelkeztek, szabad költözködési, birtokszerzési és vámmentességi joguk volt, és nem voltak kötelesek hadba vonulni sem. Közösségeiket szabadon választott bírók és esküdtek irányították.

A XIII. században a városjogokkal felruházott település lakói földműveléssel foglalkoztak. A városalapító oklevél megnevezi a Rába mentén található réteket, amelyek ebben az időben királyi tulajdonban voltak, illetve rendelkezett a vízi malmok használatáról. Erre utal Molnaszecsőd elnevezése is. Az kiváltságlevélben szerepel még a kolostorok és templomok építése is.

A XIV. században Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt is adtak ki okleveleket, amelyek a város tulajdonosának változásait tartalmazták. Királyi tulajdonból főúri tulajdonba került Körmend.

Dr. Vörös Ottó nyugalmazott főiskolai tanár

Az Anjou korban lezárult a városalapítás folyamata, a város fejlődését Rápli Pál, Körmend város főépítésze mutatta be a konferencia résztvevőinek.

Az előadás kapcsolatot teremtett múlt és jelen között, az előadó korabeli térképeket mutatott be és hasonlította össze a jelenlegi várostérképpel. Az első térkép 1640-ből származott, érdekessége, hogy már jól felfedezhetőek rajta a város fő vonalai, tengelye. 1724-ből bemutatott térképen már az Óváros szinte mai formájában látható, a telekkiosztás és a tetőformák állandósága is megfigyelhető. 1784-ből származó térkép már a kiépült várost, azaz a jelenlegi formájában is működő várost mutatja be. A jelen feladatai között említette a főépítész a 86 út és a 8-as út körforgalmának további parkosítását, amely a város egyik „fogadópontja", illetve a város másik felén található érkezési pont kialakítását (ADA gyárnál kialakítandó körforgalom). A jövővel kapcsolatban elmondta, hogy a vízió "a város területére visszavinni a vizet".

Rápli Pál, Körmend város főépítésze

A város fejlődését, lakosságának növekedésével, területének bővülésével, a nemzetgazdaságban és a régióban betöltött szerepével jellemezhetjük. Körmendről, mint a térség közigazgatási központjáról Harangozó Bertalan, Vas megye kormánymegbízottja beszélt. Az előadó a modern polgári közigazgatás kialakulásáig, azaz az 1886. évi XXI. hatósági törvény végrehajtásáig forgatta vissza az időkereket. Erre az időszakra tehető a járások rendszerének kialakulása, a közigazgatási feladatok meghatározása. A trianoni békeszerződés után Vasvármegyében 7 járás maradt a magyar területen, amelyek napjainkban is a történelmi felosztásban szerepelnek.

Az előadásban bemutatásra került a körmendi járás és a hivatal felépítése. Utóbbiban 88 köztisztviselő dolgozik, 2018-ban 55700 ügyfél fordult meg a hivatalban, illetve az Őriszentpéteren működő kirendeltségen. 56745 határozatot adtak ki a hivatal dolgozói és 1842 hatósági ellenőrzést folytattak le. Az épülő M8 főútvonal mentén 437 kisajátítási eljárást indítottak el, illetve bonyolítottak le.

Az előadók felidézték számunkra a dicső múltat, amelyet Körmend városa nagy gondossággal őriz és közvetít a jövő nemzedékeinek, a jelent, amely egy megújulással, kreatív megoldásokkal teli, dinamikusan fejlődő várost mutat be, és a jövőt nagyon sok elképzeléssel, tervvel.

A kutatók szerint azok a városok sikeresek, amelyet az ott élők sikeresnek tartanak és büszkeségérzetük magas városuk iránt. Nagyon fontos a városban lakók számára a városi terek esztétikus továbbépítése, a színvonalas lakások, a változatos kulturális élet, a természeti környezet védelme és ápolása, jó iskolák és a közbiztonság. Ezeknek a szempontoknak a bemutatását, teljesülését véltük felfedezni a „Körmendi Örökség" imázsfilmben, amelynek premierjét tartották a konferencia részeként. Bebes Árpád muzeológus, koncepcióalkotó a film felvezetőjében elmondta, hogy az a város szépségeit, helyi értékeit, kulturális, természeti és építészeti értékeit mutatja be.

Az évforduló alkalmából két kötet is megjelent. A „Körmend 775" című jubileumi kötetet Vargáné Lóránt Andrea muzeológus, szerző ismertette. A város történetének 775 évét bemutató három nyelvű könyvben 208 db fotó található, amelyek Jámbori Tamás munkái.

A helyi értéktár eleminek bemutatása mellett a szerzők - a fentiek mellett H. Vörös Márta, Tóth Judit és Móricz Péter - összegzik a gazdaság, egészségügy és sport szereplőit, akik a város életében jelentős szerepet játszanak, továbbá a közösségi élet színterei is megjelennek a kötetben.

Vargáné Lóránt Andrea muzeológus

A másik kötet címe: „Körmend régi épületei - városkép a Monarchia korabeli képeslapokon". A könyv kiadását az előzte meg, hogy a Körmendi Múzeum az elmúlt években aukciókon Körmendet ábrázoló képeslapokat vásárolt. A kötetben 52 db képeslap jelenik meg, ebből 50 db a város tulajdonában van, egy a Berzsenyi Dániel Könyvtár (Szombathely) tulajdonában, egy pedig a Savaria Múzeuméban található. A reprezentatív kiadványban 18 épület került bemutatásra a korabeli képekkel (képeslapokkal) és a jelenkori felvételekkel (fotókkal). A legtöbb képen a kastélyegyüttes, a Vártkert, a Fő tér épületei láthatóak, de találunk képeket a vasútállomásról, kórházról, a gőzmalomról és a méntelepről is.

Az imázsfilm és a megjelenő kötetek is egyrészt a város lakói számára készültek, hogy a város iránti kötődésük elmélyüljön, másrészt a Körmendre látogató vendégek, turisták számára, hogy bemutassák a város történelmét, értékeit.

***

A rendezvény a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 7. prioritási tengelye keretében elérhető Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) keretében megvalósítása érdekében a Körmendi Helyi Akciócsoport Közösségi, Kulturális és szabadidős programok megvalósítása Körmenden c. (a projekt azonosítószáma: TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-0592) pályázati felhívás keretében benyújtott GAZDAG ÖRÖKSÉG - ÉRTÉKES JÖVŐ - Példát adó esztendő (2019. augusztus 19. - 2020. augusztus 19.) c. pályázat megvalósításának része.