Csodálatos órát tölthettünk Kelemen Zoltánnal és Varga Richárddal a Weöres Sándor Színházban. Már maga az előadóest címe: Tenger-szemben, mennyi mindent takar. Tisztaság, titokzatosság, fenség és egyfajta belső rejlik benne. A tengerszemek ott állnak rendületlenül a hegyek között kivájt medrükben, méltóságteljesen tűrik a századok viharait. Így, kötőjellel viszont még több értelmet kap a kifejezés, magában hordozza a tenger végtelenségét, a jelenben lévő elmúlást, a pillanatot az örökkévalósággal szemben. S mi ott állunk lét és nemlét határán, szemben a mindenséggel, parányi lények a világegyetemben, mégis tudatában különleges, egyszeri mivoltunknak és megismételhetetlenségünknek.

„Nincs is halál", hangzik el Richárd Végül hazatérek című dalában, és ez így is van, a versek, a dalok, a művészet kiemelnek a hétköznapokból, egy olyan szférába röpítenek, ahol bensőnk eggyé válhat a létezés szubsztanciájával.

A klasszikus líra gyöngyszemeinél, Shakespeare-nél, Radnótinál, József Attilánál, Weöres Sándornál, Nagy Lászlónál, Adynál, Verlaine-nél pontosan megtaláljuk ezt az édes-keserű életérzést, de vajon hogyan illeszkednek a mához? Kelemen Zoltán és Varga Richárd bebizonyították, hogy remekül. A klasszikus versek képesek tökéletes egységet alkotni a szerzőpáros saját szerzeményeivel, kicsit elmélázó, olykor szomorkás, ám mégis felemelő érzést varázsolni a színpadra. A lírai vallomások középpontjában az ősz, az elmúlás áll a maga összes szépségével, de valahol legbelül mégis ott van a remény. Az előadóest a két művész életesszenciája, társasutazás a belső tenger lágy hullámain.

A közönség pedig csendben, lélegzetvisszafojtva figyelt, pontosan megértette azt est üzenetét, a közös utazás sikerült.

Kelemen Zoltán ezt monda a műsor után:

„Olyan volt, amilyennek szerettük volna, érzékeny, büszke, néhol finom, néhol eksztatikus, megfelelési kényszerektől és kompromisszumoktól mentes, belülről jövő. Vége, most hiányzik, aztán jön az „üresség", majd a remény..."

Minket megfogott, még most is áthatja lelkünket a különös atmoszféra.

Várjuk a folytatást!