A Luxemburg grófjával beindult a színházszezon Szentgotthárdon
2020.02.15. - 11:00 | vaskarika.hu - Fotók: Pesti Művész Színház
Az idei év első darabját fergeteges hangulat és teltház jellemezte. A Luxemburg Grófja című operettet a Pesti Művész Színház előadásában, élő zenével egybekötve láthatta a szentgotthárdi közönség.
A Pannon Kapu Kulturális Egyesület számos előadással készül idén a színházban. A 2020-as év első darabját fergeteges hangulat és teltház jellemezte. A Luxemburg grófja című operettet a Pesti Művész Színház előadásában, élő zenével egybekötve láthatta a szentgotthárdi közönség.
Ízelítő a további programokból:
Márciusban Musical Show érkezik Szentgotthárdra, melyben olyan nevekkel találkozhat a közönség mint pl. Szíj Melinda és Miller Zoltán. Áprilisban a Magyarok Dalszínház adja elő a Csoportterápia című musical komédiáját.
További információ a www.pannonkapu.hu oldalon és a Pannon Kapu Kulturális Egyesület Facebook oldalán.
***
A mű keletkezésének története
A Luxemburg grófja Lehár Ferenc háromfelvonásos operettje. Szövegkönyvét Robert Bodanzky és Alfred Maria Willner írták. Az operett ősbemutatójára 1909. november 12-én került sor a bécsi Theater an der Wienben. Budapesten először 1910. január 14-én mutatták be a Király Színházban.
1908-ban Lehár egyszerre két librettót kapott az Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky szerzőpárostól: a Luxemburg grófját melyet a Theater an der Wiennek, és a Cigányszerelem című darabot, melyet a Carl-Theaternek szántak. A zeneszerzőnek jobban ínyére volt a második darab, ezért azt még a szerződési határidő lejárta előtt leszállította. Ez aggodalomra adott okot a Theater and der Wien vezetősége körében, mivel úgy gondolták a zeneszerző képtelen lesz a számukra beígért darabot határidőre befejezni, amelyre nagyon alapoztak, hiszen a következő színházi évad egyik fő műsorszáma lett volna. Lehárt kártérítéssel is megfenyegették, de még a szerződésben foglalt határidő előtt átadta Emil Steiningernek a kész kottákat. A mű címe eredetileg Luxenburg grófja volt, mert nem akarták, hogy a hasonló nevű nagyhercegségre emlékeztessen, de miután a közönség amúgy is Luxemburgot mondott, Lehár is beleegyezett a betűcserébe.
A premierre 1909. november 12-én került sor és nem várt sikert aratott, hiszen Lehár, saját bevallása szerint minden különösebb gond nélkül, néhány Bad Ischlben töltött hét alatt összecsapta. A kritika is kedvezően fogadta a művet, de megjegyezték, hogy Lehár korábbi műveinek kamataiból él, azaz nem vitt be forradalmi, újító megoldásokat az operettbe. A viták most már nem csupán az új mű körül zajlottak, hanem napirendre került a Lehár-operett fölötti vita. Nem véletlenül szólt az egyik kritikus az erotikus-operett vonzerejéről és izgatóerejéről, akarva-akaratlanul megteremtve azt a műfaji meghatározást, mely ráillik a Lehár-operettek többségére. /Forrás: wikipedia/






Új hozzászólás