Ez nem a legizgalmasabb egy olvasó számára, de vannak minden intézménynek szervezeti keretei, amik között működnie kell. Én azt látom, van még mit finomítani az Agorán belül. A szervezeti ábrát nem tartom a legjobbnak, leglogikusabbnak, a szervezeti és működési szabályzatot -úgy gondolom-, újra kell dolgozzuk, mert több olyan pontja van, ami nem egyezik az alapító okirattal. Belső ellentmondások vannak, ezenkívül számos olyan szabályzat hiányzik, amik eleve meg kellene legyen törvény szerint, másrészt pedig azért is, hogy a belső működésünk hatékonyabb és gördülékenyebb legyen. Ez a félév-egy év olyan háttérmunkákkal fog telni, ami nem annyira látványos a kívülállók számára, de meg kell tennünk ahhoz, hogy aztán szintet tudjunk lépni.

Ennek személyi vonzata is lesz, illetve strukturálisan a szakmaiságot helyezted előtérbe az átalakítással?

Személyi vonzata annyiban mindenképpen van, hogy egy speciális helyzet állt elő az intézménynél azzal, hogy egy hónap csúszással, azaz nagyjából egyidőben ment el az Agorából az igazgató és az igazgató helyettes - más-más okból. Közgyűlési döntés alapján február 1-től én lettem az igazgató, míg az igazgatóhelyettes Kiss Andrea lett. Picit másként gondolom a működést, osztálystruktúrában gondolkodnék és két nagyobb szervezeti egységet állítanék fel az Agorán belül, ami egy kicsit jobban rendezi a belső viszonyokat.

Szerintem sokan azt se tudják, hogy mely intézmények tartoznak az Agora "fennhatósága" alá. Ezt picit összefoglalnád?

Egy intézmény van, de annak vannak különböző telephelyei, szervezeti egységei. Az Agora Szombathelyi Kulturális Központ a Március 15-ei téri épületben van bejegyeztetve, ezt nevezi az alapító okiratunk központnak, egyébként pedig a Művelődési és Sportházat takarja. Érdekes egyébként, hogy az Agora MSH a különböző hivatalos okiratainkban nem szerepel, holott ez a központnak a megjelölése, de nem jelenik meg mondjuk egy alapító okiratban a Művelődési és Sportház külön egységként. Ez a működésünknek egyik falsúlyos egysége. Hozzánk tartozik a Savaria Filmszínház, jelenleg állami intézmény az MMIK, de az állammal kötött megegyezésnek köszönhetően Szombathelyi Megyei Jogú Város Önkormányzata működteti, amit tovább adott üzemeltetésre az Agorának. Így az MMIK üzemeltetése is hozzánk tartozik. Ahogy a Kresz Park is, ami jelenleg nem üzemel a Víztorony felújítása miatt. Szintén hozzánk tartozik a Felsőcsatári Gyermeküdülő, ahol a nyári szezonban üdültetést végez az intézmény. Amivel jelen pillanatban bővülni fogunk, az a Víztoronynak a működtetése, üzemeltetése. Erről döntött már a tavaly decemberi közgyűlés. Jelenleg mi is ismerkedünk az Uniós projekttel, nekünk is fel kell fejteni, hogy miről is szól ez a pályázat. Március végéig kellett egy koncepciót leadnunk a működtetésre.

Mi az, ami elmondható erről a beruházásról, mi fog a Víztoronyban megvalósulni? Milyen kulturális és egyéb közösségi tereket alakítanak ki?

Szerintem nagyon izgalmas épület lesz. Nem nagy terek vannak benne, hiszen nem közösségi funkcióra épült. Kultikus épülete a városnak és szerintem jó funkciót kap. A Víztorony épületébe lépve az alja egy kávézó lesz, ahonnan megközelíthető lesz egy félemelet. Itt egy nagyjából 40-50 fős közösségi tér lesz, ami kis konferenciáknak, beszélgetéseknek, fórumoknak, workshopoknak, kiállításoknak, minikoncerteknek, filmvetítéseknek adhat helyet. A Víztorony belső lépcsőjén továbbhaladva lesz még egy szint, ahol kiállítótér lesz, ám ide nem egy hagyományos kiállítást kell elképzelni, hanem egy sokkal izgalmasabb dolgot. Aki ezt a kiállítást meglátogatja, kap egy okoseszközt, ez lehet, hogy egy telefon lesz vagy egy táblagép, és ahogyan a kiállítótérben mozog, úgy lesznek rögzített virtuális valóság-pontok, ahonnan digitális képeket és hangokat kap, amik elsősorban a vízkultúrához köthetők. Úgy gondolom, hogy Szombathelyen ez egy kuriózum lesz. Ha tovább megyünk a lépcsőn, több kilátó is fogadja majd a látogatókat. Ha ránézünk a Víztoronyra, ez kívülről is látható: két olyan szint van, ahol panorámaszerűen körbe lehet menni, illetve a legtetején a kupola rész, ahol szintén körbe lehet járni, és onnan nagyon pazar kilátás nyílik Szombathelyre.

Ha jól értem a kiállítás egy sztenderd, fix kiállítás fog maradni? Nincs szó arról, hogy bizonyos idő után ez változik, cserélődik, és tételezzük fel, fiatal szombathelyi alkotók, akár fotográfusok, akár képzőművészek teret kapnak?

Ez a digitális kiállítás rögzített elemekből áll. Lesz egy ötéves fenntartási időszak, amiben ennek szerepelnie kell. Utána, hogyha van egy más koncepció, akkor átprogramozható. Ezek ilyen beépített eszközök, amik átprogramozhatók esetleg, hogyha arra lesz forrás és keret később. Az ilyen típusú tevékenységekre, amire rákérdeztél, a 40-50 férőhelyes terem lesz alkalmas. Ez úgy is lesz kitalálva, hogy ott a fiatal képzőművészeknek lesz kiállítási lehetőségük. Úgy tudom, hogy lesz audiovizuális technika is a pályázat során beszerelve, így akár videóművészeti anyagok hallgatására is lesz lehetőség, illetve hagyományos mozifilmek vetítésére is.

Van egy másik ikonikus, emblematikus épülete is a városnak, amit már említettél, az MMIK, ahol viszont rengeteg civil szervezet működik. Mi lesz az MMIK-val? 

Az MMIK-ban nagyon sok civil szervezet van és több olyan művészeti intézmény, szervezet, többek közt a Mesebolt Bábszínház, az Ungaresca, de ott próbálnak a Lorigósok, a Ferrum Színházi Társulás, és még nagyon sok civil szervezet, egyesület van jelen az MMIK életében. Meglehetősen nagy műszaki problémákkal küszködünk, folyamatos a tetőtér beázása, ami a generális probléma, mert áznak a falak és ameddig az nincs kezelve, addig nagyon nehezen lehet az épületben gondolkodni. Ez egy olyan óriási beruházás, amit az intézmény költségvetéséből nem tudunk kezelni. Az biztos, hogy a felújításhoz állami segítségre lesz majd szükség.

Van-e elképzelésed, újítási javaslatod az Agora működése kapcsán a civil szervezetekkel? Van-e új kapcsolatteremtési hajlandóság, készség még ennél is aktívabb együttműködésre velük?

Vannak olyan civil közösségek, akik rendszeresen az életünk részei, gondolok itt a Hacuka közösségi vásár csapatára, a Sugár/érintők értelmi fogyatékos fiatalokat és időseket tömörítő színjátszó csapatra, illetve más típusú közösségekre is. Ők jelen voltak már korábban is az épületben (Sportház), de nem voltak rendezve velük a viszonyok. Most ezeket a közösségeket próbáljuk úgy bevonni a munkánkba, hogy annak szervezett, rendezett formája legyen. Nem volt együttműködési megállapodás ezekkel a szervezetekkel, hanem egy picit add hoc módon működtek az épületen belül. Ezen változtatni fogunk! Másrészt a civil szervezeteknek a veszélyhelyzet lecsengése után szeretnénk egy fórumot biztosítani, hogy átbeszéljük, miben tudunk partnerek lenni, hogyan tudjuk segíteni munkájukat, azon túl, hogy forrásaink erre nincsenek, ám tereink vannak, szakmai tudásunk van. Elképzelhető, hogy csak jó szándék szükséges ahhoz, hogy egy-egy programot megvalósítsanak, másrészt pedig mi is érdeklődnénk, hogy ők hogyan tudnak minket segíteni, hiszen nagyon sok olyan civil szervezetről tudok én is, aki más kulturális intézményekbe programot visz, jelen van. Ők és az Agora nem találták eddig meg egymást, és ezt szeretném kicsit előmozdítani, hogy a Sportházban vagy akár más közösségi tereinkben megjelenjenek ezek a civil szervezetek.

Milyen szakmai irányvonal mentén határozod meg az új Agorát?

Az igazgatói pályázatomat azzal a szlogennel kezdtem, ami az Agora indulása környékén volt a jelmondatunk: „Minden, ami kultúra" - ez nagyon jól hangzik és nagyon közel van az én szívemhez is. Nem akarok az Agorára túl nagy terhet tenni, hiszen számos olyan intézmény, civil szervezet, egyházi szervezet van a városban, ami a kultúrának meghatározó működtetője, tehát nem mi vagyunk a „Minden, ami kultúra" Szombathelyen, de annál azért többek vagyunk, mint ahogyan szoktak minket "kezelni", miszerint rendezvényszervező intézménye vagyunk a városnak. Ennél jóval több a feladatunk, hiszen a működésünkre vonatkozó törvény közművelődési fejezete ennél sokkal tágabb kereteket szab meg. Közösségfejlesztő feladatokat kell generálnunk és segítenünk, illetve élethosszig tartó tanulást, amatőr művészeti csoportokat kell támogatnunk. Mindez nem csak a rendezvényszervezést jelenti, hanem olyan feladatok generálását, működtetését is, amikkel tartósabb, hosszabb távú eredményeket tudunk felmutatni. Ha az intézmény karakterét kellene meghatározni, akkor vannak a nagyrendezvények, amik látványosabbak és sokakat érdekelnek, ugyanakkor vannak olyan kisebb léptékű tevékenységek, szakkörök, klubtevékenységek, könyvbemutatók, tanfolyamok, amiket folyamatosan szervezünk, csak kevesebb figyelem irányul rájuk, holott rengeteg munkát, szakmai tudást fektetünk bele. Szeretném, hogy több figyelmet kapjanak ezek a programok. Nagyon fontos, hogy minél több saját rendezvényt szeretnénk! Talán kevésbé tudott, hogy a Sportházban zajló nagyrendezvények nagy része befogadott esemény, amihez mi terembérletet biztosítunk, de nem mi vagyunk a konkrét megvalósítói. Ezt egy picit szeretnénk megváltoztatni. Nagyon stabil bevételt hoznak a befogadott programok, emellett magas színvonalúak, művészi értéket képviselnek. Ám a szervezői munkát, a szakmaiságot az jelenti, hogyha mi szervezünk ilyen típusú eseményeket. A veszélyhelyzet erre most nem ad alkalmat ebben a félévben, de ilyen volt év elején a Tolcsvay László koncert, és őszre is szeretnénk legalább három-négy olyan nagy rendezvényt a Sportház nagytermébe hozni, ami kifejezetten a mi szervezésünk.

Az élő intézményi működés jelenlegi gátja a már említett koronavírus járvány. Milyen alternatív ötletekkel közvetít kultúrát ebben a nehéz és kiszámíthatatlan időszakban az AGORA?

Az elmúlt időszakban egyre inkább szűkültek az AGORA hagyományos lehetőségei. Programjaink elmaradtak, épületeink bezártak, művelődő közösségeink szünetelnek. A kollégáimmal lázasan gondolkodtunk, hogy ebben a helyzetben miként tudnánk mégis szolgálni a szombathelyieket tudásunkkal. Arra jutottunk, hogy nem adjuk fel, és a veszélyhelyzet elmúlásáig digitális felületeinken tesszük azt, amit eddig. A #kulturkaranten és #otthonAGORA hashtag-eket viselő kezdeményezést zenével indítottuk útjára. Szombathelyi és a városhoz kötődő zenészek és zenéhez értők otthon készült felvételeit tesszük közzé Facebook-oldalunkon. Nem feledkeztünk meg azokról a gyermekekről sem, akik ezidáig rendszeres vendégei voltak kézműves programjaiknak. A #kreativkaranten #szabadkezek néhány része már szintén elérhető Facebook-oldalunkon.

A Tánc Világnapjához közeledve a város táncművészeti csoportjai is megjelennek virtuális tereinken ( #tanconline. ) Arra kértük a táncpedagógusokat, koreográfusokat, a csoport- és egyesületvezetőket, hogy készítsenek otthon táncoktató videót az általuk választott zenére a saját műfajukban, amik naponta jelennek meg az AGORA facebookján egészen a Tánc Világnapjáig. A tervünk az, hogy a filmeket összevágva egy közös filmben lesz látható, hogy a tánc Szombathely legnagyobb létszámú és legsokoldalúbb művészeti ága.

Ezenkívül gondoltunk a kertet, természetet kedvelőkre is, és közös paradicsomnevelésbe kezdtünk az online térben #kulturnoveny címmel, valamint elindítottuk Szombathely legnagyobb online rajzszakkörét is a #rajzonline hashtag alatt. A csatlakozás nagyon egyszerű, az Agora Savaria Facebook oldalán közzétett felhívásban szerepel, hogy milyen témakörben várjuk a rajzokat.

A közösségi élmény azonban pótolhatatlan és hiányzik, ezért elindítottuk a #kulturfutar elnevezésű akciónkat. Az ötletet az adta, hogy estéről estére egyre többen tapsolnak az ablakokba kiállvar, így köszönve meg a koronavírus-járvány elleni küzdelemben résztvevők erőfeszítéseit. Szombathelyi művészek, animátorok, táncosok, énekesek vállalták, hogy ellátogatnak a város sűrűn lakott lakótelepeire, és azok terein mobilhangosítással szólítják ki a közönséget erkélyeikre. A cél, hogy közös tánccal, mozgással, énekléssel különlegessé tegyük az otthonaikba szorult szombathelyiek estéit.

Ma van a Költészet Napja. Van-e hozzád közelálló, szívednek kedves vers, amit megoszthatunk olvasóinkkal? 

Véletlen egybeesés, mert ez az egyik legkedvesebb magyar versem, ráadásul Húsvét is van!

BABITS MIHÁLY: HÚSVÉT ELŐTT

S ha kiszakad ajkam, akkor is,
e vad, vad március évadán,
izgatva bellül az izgatott
fákkal, a harci márciusi
inni való
sós, vérizü széltől részegen,
a felleg alatt,
sodrában a szörnyü malomnak:
ha szétszakad ajkam, akkor is,
ha vérbe lábbad a dallal és
magam sem hallva a nagy Malom
zugásán át, dalomnak izét
a kinnak izén
tudnám csak érzeni, akkor is
- mennyi a vér! -
szakadjon a véres ének!
Van most dicsérni hősöket, Istenem!
van óriások vak diadalmait
zengeni, gépeket, ádáz
munkára hülni borogatott
ágyuk izzó torkait:
de nem győzelmi ének az énekem,
érctalpait a tipró diadalnak
nem tisztelem én,
sem az önkény pokoli malmát:
mert rejtek élet száz szele, március
friss vérizgalma nem türi géphalált
zengeni, malmokat; inkább
szerelmet, embert, életeket,
meg nem alvadt fürge vért:
s ha ajkam ronggyá szétszakad, akkor is
ez inni való sós vérizü szélben,
a felleg alatt,
sodrában a szörnyü Malomnak,
mely trónokat őröl, nemzeteket,
százados korlátokat
roppantva tör szét, érczabolát,
multak acél hiteit,
s lélekkel a testet, dupla halál
vércafatává
morzsolva a szüz Hold arcába köpi
s egy nemzedéket egy kerék-
forgása lejárat:
én mégsem a gépet énekelem
márciusba, most mikor
a levegőn, a szél erején
érzeni nedves izét
vérünk nedvének, drága magyar
vér italának:
nekem mikor ittam e sós levegőt,
kisebzett szájam és a szók
most fájnak e szájnak:
de ha szétszakad ajkam, akkor is,
magyar dal március évadán,
szélnek tör a véres ének!
Én nem a győztest énekelem,
nem a nép-gépet, a vak hőst,
kinek minden lépése halál,
tekintetétől ájul a szó,
kéznyomása szolgaság,
hanem azt, aki lesz, akárki,
ki először mondja ki azt a szót,
ki először el meri mondani,
kiáltani, bátor, bátor,
azt a varázsszót, százezerek
várta lélekzetadó szent
embermegváltó, visszaadó,
nemzetmegmentő, kapunyitó,
szabadító drága szót,
hogy elég! hogy elég! elég volt!
hogy béke! béke!
béke! béke már!
Legyen vége már!
Aki alszik, aludjon,
aki él az éljen,
a szegény hős pihenjen,
szegény nép reméljen.
Szóljanak a harangok,
szóljon allelujja!
mire jön uj március,
viruljunk ki ujra!
egyik rész a munkára,
másik temetésre
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!
Ó béke! béke!
legyen béke már!
Legyen vége már!
Aki halott, megbocsát,
ragyog az ég sátra,
Testvérek, ha tul leszünk,
sohse nézünk hátra!
Ki a bünös, ne kérdjük,
ültessünk virágot,
szeressük és megértsük
az egész világot:
egyik rész a munkára,
másik temetésre:
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!