2026. április 16. | 14.00-18.00

ISEUM SAVARIENSE RÉGÉSZETI MŰHELY ÉS TÁRHÁZ

„Össz-hang" - tudomány, társadalom, kultúra, vallás és művészet metszéspontjai
konferencia

• A harangok és a harangöntő mesterség története Magyarországon (Bajkó Ferenc)

A magyarok mindennapjait mindig is meghatározták a harangok. A történelem lenyomatai feliratok, képek, történetek formájában ott vannak ma is a tornyainkban rejlő zengő öntvényeken. Háborúk és ellenségek nyomán olykor szinte teljesen megszűnt a harangöntő mesterség, majd a béke beköszöntével csodás módon újjáéledt, generációkon át fejlődött, s oly módon virágzott, amire méltán büszke lehet ma is az ország.

• Csengők, kolompok az antikvitásban (Bíró Szilvia)

Az előadás során átnézzük, hogy a klasszikus görög-római kultúrában milyen kontextusban kerültek a csengők/kolompok és csörgőhangszerek használatra. Mivel az antik kultúra mindennapjait a vallási szertartások erősen áthatták, ezért elsősorban a szakrális közegben való felhasználásuk kerül majd előtérbe.

• Hangok a múltból. Kora középkori csengők Vas megyéből (Sánta Barbara)

Az előadás a Vas vármegyei leletanyagot kiemelve foglalja ismerteti a "sötét korszak" egyik kedves lelettípusát, a csengőket és testvéreiket, a csörgőket és kolompokat.

• Harangok Szent Márton egyházmegyéjében (Rétfalvi Balázs)

Magyarország legrégebbi működő harangja a Szombathelyi Egyházmegyében, Pornóapáti Szent Margit templomában maradt meg a háborús rekvirálások ellenére.
A harangot 1492-ben öntötték. A sok beolvasztott harang emlékét az egyházlátogatási protokollumok, a püspöki szentelési könyv, valamint a rekvirálási jegyzőkönyvek is megőrizték.
A templomtornyok mellett, számos harang lakhelye fa haranglábakban volt, főként templom nélküli kis falvakban. A harangok szentek tiszteletének közvetítői is voltak, többször szentek képével díszítették. A harangok nagy részét feliratokkal is ellátták, amely a készítés helye és ideje mellett a harangöntő nevét is megőrizte, valamint rövid fohászokat és verseket is készítettek rá.
Vivos voco, mortuos plango, fulgura frango. (Az élőket hívom, a halottakat megsiratom, a villámokat megtöröm).

• Harangkódok és egy közösségi identitás metszéspontjai (Jakab Bálint)

Az előadás egy erdélyi falu sajátos szokásrendjét kísérli meg bemutatni, mégpedig a harangok üzenetét egy zárt közösség életében. Két harang lakik a református templom tornyában és ez a két harang az élet minden fontos eseményére üzenetet kódol. Híradás jelleggel bír. A közösségbe való érkezés (születés), kiszakadás (halál), elköltözöttek siratása, vészhelyzeti "nagy idők" jelzése, történelmi emlékezés, örömalkalmak, mind-mind harangüzenetbe rejtett. A közösség tagjai értik a harangszóba rejtett kódokat. Míg egy kívülállónak csak szólnak a harangok, mert bizonyára ott úgy szokás, a közösség számára fontos jelentéssel bírnak egyfajta szertartási jelleggel. Szakralizálják az élet történéseit. Miért maradt meghatározó a digitális kijelzők korában a harangszó, ami elvesztette időjelző funkcióját? Vagy mégsem? Vagy mindig több is (volt) időjelzésnél?

• Harangszó a győzelemért - 1456 öröksége (Nagy Adrienn)

1456 nyarán Nándorfehérvár falai alatt dőlt el Közép-Európa sorsa. A győzelem híre nemcsak krónikákban maradt fenn: hanggá is vált. A déli harangszó - melyet III. Callixtus pápa rendelt el - ma is nap mint nap emlékeztet a diadalra. De mit jelentett a harangszó a kortársaknak? Hogyan lett az imádságra hívó jelből, illetve egy történelmi pillanatból mindennapi, élő emlékezet?

• „Harangot csak egyféleképpen lehet önteni". A harang az irodalom és a film világában (Fűzfa Balázs)

Ancsel Éva mondata arról a szenvedélyről beszél, amellyel Borisz önti a világ legnagyobb harangját Tarkovszkij gyönyörűséges filmjében, az Andrej Rubljovban. A némaságot fogadott ikonfestő önostorozása végén katartikusan szólal meg a nagy műalkotás. Az előadásban ehhez az örök némaságot feloldó, időtlen égzengéshez csatlakoznak sokatmondóan a múltból és film jelenéből a magyar irodalom nagy harangversei Ady Endrétől Dsida Jenőn keresztül Nagy László Jönnek a harangok értem című poémájáig és Kormos István Harang-verséig.

• A harang mint vizuális jelkép (Fejes Viola Aranka)

A harang a nyugati kultúrában liturgikus és kommunikációs funkciója mellett egy szimbolikus jelentéssel is rendelkezik. Az előadás a harang ikonográfiai szerepét vizsgálja Jacopo Ligozzi , Ignacio de Ries és François Boucher egy-egy alkotásán keresztül. A példák rámutatnak arra, hogy a harang különböző vizuális és narratív kontextusokban miként válik vallási attribútummá, allegorikus jelképpé, vagy kompozíciós hangsúlyelemmé.
 

2026. április 24. | 15.00-19.00

VASI SKANZEN

Csöngettyűtől a harangig - a tavaszi kihajtás ünnepe