Általában az érintőpontos túramozgalomnak nincs fix nyomvonaluk, ám a szervezők ennél a kőszegi tematikánál ajánlanak egyet, amely egy 31 km-es útra fűzi fel a hegység kevésbé ismert, de annál izgalmasabb látnivalóit és érdekességeit. Az általunk is bejárt útvonal Kőszegről, a Jurisics-vártól indul, majd hegyet-völgyet bebarangolva ugyanide tér vissza. Lássuk hát, milyen kincseket vonultat fel a Kőszegi-hegység rejtett(ebb) értékei elnevezésű túra, amelyet a gyakorlottabb természetjárók akár egy nap alatt is teljesíthetnek.

A híres fának 1964-ben már egyetlen ága sem hajtott ki - Fotó: Gulyás Attila

Vártól az erdőbe

Kőszeg fő nevezetességétől, a Jurisics-vártól indulunk. Bár a kevésbé populáris helyszínekre fókuszálunk, az erősség kihagyhatatlan látnivaló. Számos kiállítást és kulturális programot találunk itt, de a 13. századtól folyamatosan fejlődő, impozáns épületegyüttes már önmagában is megér egy sétát. A vártól pár száz méter gyaloglással a Pék utca, majd az Árpád tér érintésével a szűk Erdő utcán érjük el Kincs István apátplébános egykori lakóházát.

A Kincs-villa falán Magyarország talán legrégebbi fennmaradt turistajelzése látható, amely a II. világháború előtti időkből származik.

A mára erősen megkopott jelzés hajdanán a Kőszegi-hegység legmélyebb, sziklákkal tarkított szurdokába vezetett, oda, ahová ma jelöletlen úton ugyan, de mi is bevesszük magunkat.

Kőszeg látványos „szurdoka" voltaképpen egy régi mélyút - Fotó: Gulyás Attila

Ez a meredek falú völgyszoros az Ördög-árok, amelyet az erózió mellett évszázadokon át a lovak patái és a szekérkerekek is folyamatosan koptattak, mélyítettek. Hamarosan felérünk a Napos-tetőre, ahonnan balra, déli irányba fordulva, szőlők között - akár a panorámás Szulejmán-kilátót is érintve - csatlakozunk rá a Király-völgybe vezető kék kereszt jelzésű turistaútra. Pár száz méteres felmenetet követően elérkezünk túránk első ellenőrző pontjához, a térképeken is feltüntetett Óriás gesztenyefához.

A hatalmas famatuzsálem törzsének már csak egy része látható, de 10,05 m-es kerületével egykoron az ország egyik legnagyobb fájának számíthatott. Belső része elkorhadt, így a pontos korát nem lehet tudni, de a helyiek úgy tartják, a fa közel 800 évig élt (a megmaradt farész egyébként 330 évgyűrűt tartalmaz).

A bunker le van zárva, de a rácson keresztül kicsit beleshetünk - Fotó: Gulyás Attila

Az Óriás gesztenyefánál található kőtábla feliratának utolsó szava egyben a túránk első igazolókódja, amelyet az itinerként is funkcionáló igazolólapunkra kell ráírnunk. Utunkat folytatva egy titokzatos, hajdanán katonai célokat szolgáló épületre bukkanunk a közelben. Ez a Szálasi-bunker, amelyet 1944 novemberében a hatalmat megszerző hungarista mozgalom vezetője, Szálasi Ferenc építtetett föld alatti főhadiszállásnak. A harcok elől elmenekülő „nemzetvezető" sosem használta ezt a bombabiztos bunkert, de ennek ellenére a Hunyadi János testőrzászlóalj kitartóan védte a város feletti állásokat a sokszoros túlerőben lévő oroszokkal szemben. A bunker körüli hegyoldalban legalább kétszáz orosz katona lelte halálát a napokig tartó, súlyos harcokban. A bunkert a háború után a szovjet hadsereg használta, majd az 1950-es években berobbantották a bejáratát, ám a vasbeton épület csak részben rongálódott meg. A kétezres évek elején kőszegi vállalkozók segítségével feltárták, majd elkezdték felújítani azzal a szándékkal, hogy a nagyközönség számára is látogatható legyen. A terv többek között a politikai visszhangja miatt sem valósult meg: az épület napjainkban is le van zárva.

Tábor-hegyi kilátás

A Kincs-pihenőt a kék kör jelzésen érjük el, majd egy sorompóval lezárt erdészeti úton folytatjuk a gyaloglást az erdőben. A Hét-forrás előtti leágazásnál átváltunk a zöldre, amelyet a hegyoldalban egészen a Zeiger-nyeregig követünk. Elértük túránk második ellenőrző pontját - az itinerben feltett kérdésére az itt található erdészház tetejének színe a válasz. Ha nem szegi kedvünket a meredek kaptató, akkor innen a zöld háromszögön egy közel 400 m-es felmenettel a 645 m magas, gyönyörű panorámát nyújtó Tábor-hegyre juthatunk fel.

Kiválóan rálátni innen többek között a Hét-forrás völgyére és Léka várára is - tényleg megéri a kis kitérő. Miután a csúcsról visszaereszkedtünk a nyeregbe, a korábban már érintett erdészháztól egy széles, kavicsos úton déli irányba tartunk. Kerékpáros turistajelzések vezetnek el minket a Vörös keresztig. Itt csatlakozunk rá a hegység főgerincét bejáró kék háromszögre, amely a 708 m magas Kopasz-Kendigre visz fel. A hegytetőn egy fa törzsén található betűpár adja meg az itiner harmadik kérdésére a választ. Túránk 11. kilométerénél járunk.

Az Asztal-kő magányos sziklájáról az alattunk futó völgyre láthatunk rá - Fotó: Gulyás Attila

Újabb „titkos bunker"

A gerincen továbbhaladva kisvártatva elérjük a Kendig 726 m-es csúcsát is, majd a jelzet útról letérve egy újabb érdekes objektumot is útba ejtünk. Vannak, akik szerint ez a különös építmény is a háború során keletkezett, illetve része volt „Szálasi-bunkerrendszernek", de valójában a múlt század elején egy üdülő építéséhez kerestek itt vizet, ezért kutakat fúrtak, amelyek mintegy 30 m mélyek. Vizet nem találtak, így az építkezés leállt, a balesetveszélyes aknák pedig itt maradtak. A legendás helyet elhagyva - a Hármashatár-hegyet is érintve - jutunk el a Hörmann-forrás melletti parkolóig. Egy ideig még a kék kereszten haladunk az erdős hegyoldalban, majd az itiner útmutatása alapján jelzetlen, de jól követhető utakon jutunk el a piros turistajelzéssel ellátott útig, amelyen alig pár métert gyalogolva megpillanthatjuk az Asztal-kőhöz vezető piros háromszöget.

A magányosan álló szikla (a pár km-re található Kalapos-kövekhez hasonlóan) vulkanikus eredetű metamorf kőzetből, zöldpalából épül fel. Érdemes már csak a kilátás miatt is megtenni ezt a kis kitérőt. Innen nem messze, a piros kereszten déli irányba leereszkedve találjuk túránk negyedik ellenőrző pontját, az Apostolok fáját. Ennek a különös bükknek 12 törzse van, (sajnos közülük már több is elszáradt) pont annyi, ahány apostol volt.

Legendás sziklák nyomában

Piros és kék jelzéseket követve a közeli osztrák-magyar határ felé vesszük az irányt. Ezen a szakaszon több jellegzetes sziklaalakzatot is megcsodálhatunk, köztük a Gyilkos-sziklát, amely inkább a hozzá kapcsolódó történetek miatt, nem pedig a látványa miatt vált híressé. A gyászos helynév valamilyen tragédiára emlékeztet, de mára csak legendák szólnak a fákkal takart, mintegy 6-7 méteres sziklaletörésről, amelynek történetéről biztosat senki sem tud.

A Gyilkos-sziklát nehéz pontosan beazonosítani a sűrű növényzet miatt - Fotó: Gulyás Attila

Több mint három km-en keresztül követjük a kék jelzéseket a határvonalon, mielőtt a 20. kilométerünknél elérnénk a látványos „kalapos köveket". Túránk 5. ellenőrző pontjánál szebbnél szebb természeti képződményeket csodálhatunk meg.

A különös sziklaalakzatok részben az egykori tenger alatti vulkanizmus és a mészanyag változó arányú keveredésének eredményeként, valamint az évmilliós erózió következtében jöttek létre. A kőzetben egyenetlenül felhalmozódott mészanyag idővel kioldódott, kimállott, a szilárdabb rétegek pedig „kalapos" formákat alkotnak.

Falu és a város határán

A pompás sziklatömböket a Széles-kőnél végleg magunk mögött hagyjuk. Mielőtt teljesen leereszkednénk a Sötét-völgybe, egy kis kitérővel érdemes felkeresni a Kőszegi-hegység magyarországi oldalán található legnagyobb barlangját, a Kalapos-kői-barlangot, amelynek járatai összesen mintegy 30 m-t tesznek ki. A völgyből kiérve továbbra is a piros háromszög jelzést követve - a Szent-kutat érintve - érjük el Velem községét. A takaros kis település főutcáját keresztezve rövid ideig a sárga jelzésen haladunk. Nemsokára megérkezünk a Cseke-forráshoz, amely a hatodik, egyben az utolsó ellenőrző pontunk, viszont a kőszegi végállomásunkig még hátravan 7 km. Az itinerünkben ajánlott útvonal Cák híres pincesora mellett elhaladva, a Kenyér- és a Szabó-hegy között vezető sárga úton visz be a városba. Ha a túra végére még maradt egy kis erőnk, mindenképp érdemes felfedezni Kőszeg hangulatos utcáit, tereit és látnivalóit, hiszen kevés olyan idilli város van hazánkban, amely ily mértékben képes volt megőrizni eredeti arculatát.

Fotó: Gulyás Attila

Infók a túramozgalomról

A túra ajánlott útvonala 31 km hosszú, illetve kb. 1000 szintemelkedés tartalmaz. Teljesítése nincs időkorláthoz kötve, tetszőleges irányban haladva és akár részletekben is felkereshetjük a kiírásban szereplő hat helyszínt. A túramozgalom igazolólapját - amelyen a pontos útvonalleírás és egyéb információk is szerepelnek - ingyenesen letölthető a GesztenyeKék Természetbarát Egyesület honlapjáról (gesztenyekek.hu). A túra sikeres teljesítői az Írottkő Natúrparkért Egyesület Tourinform-irodájában vehetik át a díjazást, kérésre és 100 Ft ellenében pedig indulás előtt az itinert is kinyomtatják nekünk, ha szeretnénk. A jelvény 300 Ft-ba kerül. Az egyesület Tourinform-irodájának címe: Kőszeg, Fő tér 2. További információ a naturpark.hu weboldalon érhető el.

Térkép: Bába Imre

Útvonal: Kőszeg (Jurisics-vár) - Kincs-villa - Ördögárok - Óriás gesztenyefa - Szálasi bunker - Táborhegy (Zeiger-nyereg) - Vörös-kereszt - Kopasz-Kendig - Asztal-kő - Apostolok fája - Gyilkos-szikla - Holler-barlang - Kalapos-kő - Széles-kő - Velem - Cseke-forrás - Libanoni cédrus - Cák - Kenyér-hegy - Kőszeg

A vár bejáratánál balra fordulva elérjük a Várkört, ahol azt keresztezve folytatjuk utunkat (Pék u.) az Árpád térig, majd a Sziget utcán teszünk meg további 100 métert, ahol az első bal oldali utcácskába fordulunk (Erdőu.), melynek végén találjuk Kincs István apátplébános, Kőszeg város díszpolgárának egykori lapostetős lakóházát.

1. Kincs Villa: Falán Magyarország talán legrégebbi fennmaradt turistajelzése a II. Világháború előtti évekből származik, s mely egyben jól jelzi azt is, hogy a turistautak régen ebben az árokban vezettek fel a hegyre. Az épület után pár méterrel kezdődik utunk a szurdokban.

2. Ördögárok: A Kőszegi-hegység egyik leghosszabb, de főleg legmélyebb sziklás „szurdoka" a város közvetlen szomszédságában, melyben évtizedekkel ezelőtt még szekérút vezetett. Az üledékes kőzetek eróziós pusztulása jól megfigyelhető itt. Az 'ördögárok' elnevezés nem egyedi, sok helyen található máshol is az országban azonos vagy hasonló földrajzi név. Az emelkedő végén kiérünk a Napos-tetőre, ahol kb. 200 métert követően a Poncichterek szőlői közt vezető úton balra (déli irányba) kanyarodva leereszkedünk egy másik mélyútban a Királyvölgybe, ahol jobbra fordulva rátérünk a K+ jelzésre és pár száz métert követően elérkezünk túránk első célpontjához (1. ellenőrző pont).

3. Óriás gesztenyefa: A XV. században a magyar királyok birtokai, a királyhegyi gesztenyeerdők és a királyvölgyi szőlőkről kapta mai nevét a terület. E helyen állott több, mint 600 évig a 10 méteres kerületet elérő óriás gesztenyefa. Pár száz métert követően végleg elhagyjuk a várost, hogy aztán a történelem egy sötét korszakának tárgyi emlékéhez érkezzünk.

4. „Szálasi bunker": 1944. október 16-án, Horthy Miklós kormányzó kiugrási kísérletének kudarca után a hungarista mozgalom vezetője, Szálasi Ferenc vette át a hatalmat. November derekáig a németek kifejezetten ellenezték, hogy Szálasi az oroszok elől Nyugat-Magyarország területére meneküljön, ám ő ennek ellenére megbízott egy vállalkozót 1944. novemberében, hogy a Szabó-hegy mögött építsen ki földalatti főhadiszállást. A közhiedelemmel ellentétben a földalatti és a felszíni létesítményeket nem munkaszolgálatosok és zsidó emberek építették, mert ők csak az útépítésben és a körlet kialakításában vettek részt. A térséget a Hunyadi János testőrzászlóalj védte 458 fővel. Kőszeg ellen az oroszok több mint 160 harckocsit vetettek be. A város ellenállás nélkül került a kezükbe, a védőkörletet azonban sokáig védték a magyar katonák. Szálasi március 25-i elmenekülése után a magyar erők keményen ellenálltak, és itt a lejtőn legalább kétszáz orosz katona vesztette életét, míg a magyar katonák közül közel 300 tudott visszavonulni Ausztria irányába. Az 50-es években berobbantott bunkert pár éve tárták fel kőszegi vállalkozók segítségével. Az aszfalt utat és parkolót (Kincs pihenő) elérve utunkat a balra (középső) felkanyarodó sorompóval lezárt erdészeti úton folytatjuk tovább, most már a KO jelzésen, amely hamarosan jobbra betér az erdőbe. Ezt a jelzést követjük egészen a Hét-forrás előtti leágazásig, ahol az erdészeti úton maradva rövidesen elérjük a Z jelzést, mely utat mutat egészen a Zeiger-nyeregig (2. ellenőrző pont), ahonnan rövid, de meredek emelkedőn felmászhatunk a gyönyörű kilátást nyújtó Tábor-hegyre is.

5. Tábor-hegy: A Kőszegi-hegység főgerincének egyik „végpontja", a hegy nevének eredete homályos, valószínűleg a szlovák eredetű „tabor" szóból ered, írásos emlékek azonban nem utalnak arra, hogy a hegy e részén bármikor is tábor lett volna. A kilátás azonban gyönyörű a Hét-forrás katlanvölgyére és Léka vára is látható a csúcs közeléből. A csúcsról visszaereszkedve egészen a Zeiger-nyeregig, utunkat az erdészház mellett közvetlenül déli irányba induló (jelzetlen!) széles kavicsos úton folytatjuk egészen a Vörös-keresztig, ahol az ugyancsak délnek induló aszfaltos úton megtaláljuk a K▲ jelzést, amely követve a hegység főgerincét, a korábban még szép kilátást nyújtó Kopasz-Kendigen (3. ellenőrző pont) keresztül elvisz minket egészen a Hörmann-forrás melletti parkolóig. Ám mielőtt azt elérjük, tegyünk rövid 200 méteres kitérőt a Kendig csúcsát követően látható tarvágás szélén jobbra kanyarodva, hogy egy érdekes, néhányak fantáziáját megmozgató helyre érkezzünk.

6. „Titkos Bunker": bizonyos feltételezések szerint a Szálasi bunker(rendszer) egy része, azzal egyidős, mások szerint a II. Világháborút követően épült. Valójában a múlt század elején egy üdülő építéséhez kerestek vizet, ezért kutakat fúrtak, melyek kb. 30 m mélyek, de vizet még ilyen mélyen sem találtak. Sajnos jelenleg fedetlenül állnak, ami balesetveszélyes. Az aszfaltos utat elérve, azon pár métert haladva balra megtaláljuk a K + jelzést amelyen kb. 1 km-t haladunk, hogy aztán balra kanyarodva (egy régi, használaton kívüli, de járható útszakaszra, melynek sarkán egy fehér kő található) újra jelzetlen utakon járhassunk. 300 métert követően elérünk egy széles kavicsos erdészeti út kanyarulatába, ahol azon jobbra kanyarodva pár száz méter megtételét követően egy hajtűkanyarban elérjük a P jelzést, amelyen nemsokára jobbra megpillanthatjuk az Asztal-követ, majd balra a PO jelzésen leereszkedünk a völgybe (4. ellenőrző pont).

7. Apostolok fája: a Hosszúvölgy felső szakaszán elhelyezkedő különleges bükkfa 12 törzzsel rendelkezik. Ezek közül sajnos már egyre több szárad el. Innen visszatérve a P jelzésre hamarosan elérjük az Írottkőről leereszkedő K jelzést, amelyet nemsokára a KO jelzésen elhagyva elérjük - az Ebenspanger-forrás és a Gyilkos szikla érintésével - az országhatárt.

8. Gyilkos szikla: a közvetlenül a határ mellett található sziklaalakzat a nevét a közelében az 1950-es években történt tragikus eseményről kapta, amikor is egy a határon átszökni kívánó férfi lelte itt halálát. Ezt követően utunkat a Z (majd KZ) jelzésen hosszasan folytatjuk, mígnem balra betérünk a K▲ jelzésre, ahol szebbnél szebb természeti képződményeket figyelhetünk meg (5. ellenőrző pont).

9. Kalapos kövek: Az itt található sziklák vulkáni eredetű metamorf kőzetből, zöld palából épülnek fel. Az egykori tengeralatti vulkán anyagába nagy mennyiségű mészanyag keveredett, ez a beszivárgó csapadékvíz hatására kioldódott a kőzetből és ennek következtében a kőzet szerkezete fellazult, felgyorsítva az eróziót (szél, fagy stb.). A kőzetben a mészanyag egyenetlenül, hol igen nagy, hol alacsony koncentrátumban halmozódott fel, ez okozza a különleges sziklaformák kialakulását. A Széles-kőnél balra fordulva a P▲ jelzésen elérjük Velem községet, ahol a falu főutcáját keresztezve a S jelzésen haladunk rövid ideig, amelyről balra letérve elérjük a Cseke-forrást (kitáblázott) (6. ellenőrző pont). Ezt követően további 200 métert haladunk a patak völgyében felfelé, hogy elérjük a P jelzést, mely elvisz minket az utolsó látnivalóig a Libanoni Cédrusig. Innen pár száz méterre egy tisztás szélére érünk, ahol vagy a P jelzést követve balra folytatjuk utunkat Kőszegig, vagy a kavicsos úton jobbra fordulva, aztán 100 méter múlva balra leereszkedve visszatérünk a S jelzésre, amely a híres Cáki pincesor mellett elhaladva, a Kenyér-hegyet balról elkerülve bevezet minket Kőszegre.  

A fenti túraútvonal csupán ajánlott, a jelvényszerző túra bármely más útvonalon is teljesíthető! Ajánlott turistatérkép: Cartographia 13 Kőszegi-hegység 

1. ellenőrző pont: „A K+ turistajelzés mellett található óriás gesztenyefánál található kőtábla feliratának utolsó szava"

2. ellenőrző pont: „A Tábor-hegy lábánál (Zeiger-nyereg) található erdészház tetőzetének színe?"

3. ellenőrző pont: „A Kopasz-Kendig csúcsán található egyik fa törzsén lévő két betű"

4. ellenőrző pont: „Hány törzse él még az Apostolok fájának?"

5. ellenőrző pont: „A Kalapos-köveknél található egyik fa törzsén látható szám"

6. ellenőrző pont: „A Cseke-forrásnál álló idős, nagyméretű fa fajtája" 

A túra teljesítői a jelvényt 300 Ft ellenében az Írottkő Natúrparkért Egyesület Tourinform irodájában az igazolólap leadását követően vehetik át, valamint kérésre a színes térképet 100 Ft ellenében kinyomtatják.

További túraajánló a Kőszegi-hegységben:

Túramozgalom ajánló: Határtalan Kőszegi-hegység

2020.02.24. - 00:10 | vaskarika.hu

A Területi Honvédelmi Klub teljesítménytúra-mozgalmat hirdetett a 2020-as évre, melynek célja a Kőszegi-hegység 100 éve Ausztriának ítélt részeinek megismerése. A mozgalomban való részvétel nyílt, azon egyesületi tagságtól függetlenül bárki részt vehet.