Magyarország kapuja: Dévény vára

Képgaléria megtekintése2020.05.25. - 11:00 | Dr. Kereszty Gábor

Magyarország kapuja: Dévény vára

"Szabad-e Dévénynél betörnöm új időknek új dalaival?" - kérdezi versében Ady Endre. Dévény a Duna és a Morva folyók összefolyásánál, a Kárpát-medence nyugati kapujaként - nevezik dévényi kapunak is - helyezkedik el a mai Szlovákia legszélén. Szláv eredetű neve a leány, szűz, hajadon szavakra utal: Devina a szerelem istennője.

HIRDETÉS
A kőkorszaktól fogva lakott település vára a római korban a Limes Romanus őrhelye volt, a Borostyánkő út állomásaként. A későbbi morva palánkvár helyén a 13. században építettek az Árpádok kővárat, a történelmi Magyarország legnagyobb várainak egyikeként.

Garai Miklós nádor bővítette az épületet reneszánsz palotává 1417-től. Számos tulajdonosváltás után a Báthoriak majd a Pálffyak birtokolták. A várat Napoleon visszavonuló seregei robbantották fel, teljesen indokolatlanul, már a békekötés után. / 1809. / Azóta beszélünk vár helyett várromról.

Látványában, természeti környezetében csodálatos helyen járunk. A két folyó, a zöld Duna és a barna Morva összefolyásánál gyönyörű panorámák nyílnak a 212 m magas várhegyről, a 80 m magas mészkő szirtről a folyók és Ausztria felé. A három szintű vár alsó szintjén kiállítást láthatunk, a felsővár, a citadella jelentősen sérült, a középső várudvar közepén találjuk az 55 m mély várkutat. A vár nyugati oldalának emblematikus eleme az Apácatorony: egy szerelmi legenda fűződik nevéhez.

A település egy magánterületén található az az emléktábla, mely Magyarország ezer éves fennállásának ünnepére készült. Most, a trianoni diktátum évfordulóján különösen elgondolkodtató szöveg:

"E kapun ellenség sokszor rontott a magyarra, de egyszer sem nyert rajt' tartós diadalt, ám a nyugat műveltségének ez az út ezer évig nem volt zárva soha, s hogy biztobb legyen itt a verseny. A MAGYAR NEMZET rendezte DUNÁJÁT. Áldja meg őt ezután a gondviselés!"

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás