Veszprém városa a Bakony peremén, mély völgyekkel és függőleges sziklafalakkal határolt területen helyezkedik el. Egy, a környező térszínből alig 40 m-re kiemelkedő sziklagerincen emelkedik a hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú, hozzávetőleg 400 x 100 m-es alapterületű, festői szépségű barokk és klasszicista palotákkal beépített várnegyed, számos egyházi, tudományos és művészeti intézmény otthona.

A Vár utca az ország egyik legépebben fennmaradt barokk utcája, az utca végéről feltáruló panoráma teszi fel a koronát erre a kis ékszerdobozra, a kilátó platformon álló kettős kőszobor, Szent István és felesége Gizella alakja Veszprém jelképévé vált.

A tér északi részén található az ország legrégebbi püspöki székesegyháza, melyet István király és Gizella királyné alapított 1000 körül. Bár az épület az idők során elpusztult, román alapjai, altemploma és gótikus szentélye részét képezi az azóta felépült Szent Mihály székesegyháznak. Évszázadokon keresztül itt került sor a magyar királynék megkoronázásának. Az eredetileg román stílusú templomot, később a gótika jegyében átépítették, majd a török kor pusztításait követően barokk templomként született újjá. Mai neoromán formáját a XX. század elején kapta, amikor az akkori divatnak, a historizmusnak megfelelően, az eredeti templomot alapul véve teljesen átépítették.

A szentélyben balra, a lépcsősor felett őrzik Gizella királyné felkarcsont-ereklyéjét, amelyet a millecentenárium évében kapott meg Magyarország Passauból, ahol a királyné földi maradványai nyugszanak.

A templomból kilépve jobbra, a székesegyház mögötti kertben találjuk a várnegyed legrégebbi építészeti emlékét, a X. század végéről. A körtemplom formájú Szent-György kápolna egy méter magas falmaradványai között fekszik Vetési Albert püspök töredékes síremléke. Az épülethez kapcsolódik egy legenda is, Szent Imre herceg, Szent István király fia, itt tette szüzességi fogadalmát.

A várnegyed legszebb, legimpozánsabb késő barokk épülete a mindenkori veszprémi érsek rezidenciája. Igazi barokk remekmű, mely Fellner Jakab alkotása 1776-ból. Az Érseki Palota homlokzatának jellegzetessége a kocsialáhajtós erkély, díszes kovácsoltvas korláttal. Az épület első emeletén lévő nyolc szoba látogatható, melyeket a püspökség eredeti XVIII.-XIX. századi bútoraival rendeztek be. A legérdekesebb termek, a freskókkal borított díszterem, a püspöki ebédlő a püspöki arcképcsarnokkal és az értékes relikviákat tartalmazó házikápolna.

Kirándulástippek: az Érseki Palota Veszprémben

2020.07.19. - 19:45 | vaskarika.hu - Fotók: Gerentsér László

A veszprémi érseki palota Veszprémben a vár egyik legjelentősebb épülete. Az épület 1765-1776 között épült Fellner Jakab tervei szerint. A püspöki - 1993 óta már érseki - palota a magyar barokk építészet egyik kimagasló remekműve. A palotába beépítették az itt lévő régi épületek maradványait, és ekkor tűntek el a régi királyi vagy régi püspöki palota megmaradt romjai. Könyvtára körülbelül 60.000 kötetet számlál.

Az érseki palota oldalában szerényen meghúzódó kis koragótikus kápolna elődjét még Gizella királyné alapította. A meglehetősen romos kis épületben található freskók a XIII. század legkiemelkedőbb magyar művészettörténeti emlékei közé tartoznak. A tizenkét apostolt ábrázoló falfestmények közül mára már csak hat maradt fent, azok is elég rossz állapotban. A gótikus hálóboltozat záróköveinek faragványai szintén figyelemre méltók.

A Várnegyed legújabb látványossága a veszprémi érsekség turisztikai központja rengeteg érdekességgel vonzza a látogatókat. Interaktív kiállítások, üvegpadlós gyógynövényszoba, pazar barokk falfestményekkel díszített termek, liturgikus kincsek, hegedűkészítő látványműhely, panorámás gyógynövénykert, ostya-és gyertyakészítő műhely, vetítőterem, gyerekfoglalkoztató, és változatos időszaki kiállítások.

A közel 50 m magas Tűztorony Veszprém egyik legjellegzetesebb építménye. A magyar címerrel koronázott, barokk sisakos, körerkélyes torony a vár egy középkori bástyájára épült 1814-ben.Vas csigalépcsőn lehet felmenni csodálatos kilátást nyújtó erkélyére.

A Szentháromság tér közepén áll a Szentháromság-oszlop, melyet 1750-ben emeltek.

Közkedvelt látványosság a vár legészakibb végénél álló, első magyar királyi párt ábrázoló szobor is, mely Ispánki József 1938-as alkotása.