Isztriai csatangolások: Pula, az Isztria fővárosa

Képgaléria megtekintése2020.08.01. - 14:15 | Dr. Kereszty Gábor

Isztriai csatangolások: Pula, az Isztria fővárosa

Az Isztria egyik leglátogatottabb városáról elsőre a római amfiteátrum jut eszünkbe. A világ 6. legnagyobb, ma is álló arénája mára koncertek, operaelőadások színhelye 5.000 fős nézőterével.

Az Isztria egyik leglátogatottabb városáról elsőre a római amfiteátrum jut eszünkbe. Valóban a római kor volt történetének egyik meghatározó eleme, hiszen századokon át kezükben volt a város. Fénykorában, Augustus császár idején 30 000 fős kolónia élt itt, ekkor épült a kikötő és az amfiteátrum is. A város akkori neve Colonia Pietas Iulia Pola Pollentia Herculanea volt, a császár Iulia lányáról elnevezve.

Ennél jóval bonyolultabb a történelme: a terület a neolitikumban már emberlakta volt, a települést Kr.e. 10. században az illírek alapítottak. A görögök sem maradtak ki, mitológiájuk szerint az aranygyapjú elrablói ide menekültek és alapítottak új hazát. Szerintük a Pola név a szökevények városát jelenti.

Gótok, szlávok is hadakoztak itt, de versengett a városért Velence, Pisa, Genova is. Persze a Habsburgok és Napóleon is rátették a kezüket. 

1813-tól lett az Osztrák Császárság része. A Császári és Királyi Hadiflotta fő hadikikötőjévé vált, óriási hajóépítő üzemek létesültek, a városka iparvárossá fejlődött. Gyakran állomásozott itt Horthy Miklós, a Monarchia flottájának utolsó parancsnoka. Fia, a tragikusan elhunyt mérnök és pilóta, Horthy István is Pulában született.

A két világháború közt az Olasz Királyság része volt, majd 1945-ben Josip Broz Tito hadserege foglalta el. 1954-től Jugoszlávia, majd 1991-től Horvátország része.

Unalmas-e a történelem? Nem lehet az, ha a város utcáin járunk, mert nélküle nem tudjuk helyükre tenni a dolgokat! A főutcán sétálva csupa velencei stílusú épület között római romokat látunk, majd a Fórumra érünk ki. Az Augustus templom mellett látjuk a velencei hatású Városházát. 

A bizánci ókeresztény bazilika és a Szent Ferenc templom és kolostor, a Szent Miklós szerb-ortodox templom és a püspöki székhellyé válás Szűz Mária székesegyháza mind-mind a történelmi hatásokat, korokat jelölik. Megtaláljuk a Monarchia idején épült erődrendszer bástyáit, de a Tito téren (!!) a 45-ös felszabadulási emlékmű szocreál szoborcsoportja mögött Tito elvtárs mellszobra is ránk tekint.

Sétánk végén az alkonyat és fényei az amfiteátrumban érnek. A 132 x 105 méteres ovális építmény tenger felőli oldala magasabb egy emelettel, a kikötőre néz. Az egykoron 23000 nézőt befogadó aréna a tenger mellé épült: a kegyetlen római viadalokban legyőzött állatok és emberek tetemeit közvetlenül a vízbe dobták. Később az öblöt feltöltötték. A világ 6. legnagyobb, ma is álló arénája mára koncertek, operaelőadások színhelye mostani 5000 fős nézőterével.

Kapcsolódó írásaink:

Isztriai barangolások Vrsar-ban Casanova léptei nyomán

2020.07.29. - 09:00 | Dr. Kereszty Gábor

Isztriai barangolások Vrsar-ban Casanova léptei nyomán

Vrsar minden kedvességével, történetével együtt nem az Isztria legnagyobb látványossága, ám hangulatai és lüktetése rendkívül vonzóvá teszik.

 

 


Útikalauz, vírusveszélyes verzió: friss jelentés az Isztriáról

2020.07.28. - 07:00 | Koszorús Veronika - Fotók: Kereszty Gábor

Útikalauz, vírusveszélyes verzió: friss jelentés az Isztriáról

Alapos felkészülés után indultunk el idén meghódítani Horvátországot - kiolvastuk az összes idevonatkozó cikket, tippet, ajánlatot, hogy aztán szinte semmi se történjen papírforma szerint. Útikalauz, vírusveszélyes verzió, Isztria.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás