A kávé világnapja Japánból ered, ahol elsőként tartották meg a világnapot 1983-ban, 37 évvel ezelőtt. Hivatalosan azonban csak 2009 óta ünnepeljük szeptember 29-én, a sokak által szeretett ital világnapját. 

A kávé világnapján nem csupán egy trópusi vidékeken őshonos cserjét vagy egy kesernyés ízű, apró, barna színű babot ünneplünk. Sőt, a kávé több mint egy jóízű, gőzölgő ital vagy üzembiztos reggeli ébresztő. Ugyanis számos pozitív élettani hatása mellett jelentős a társadalmi szerepe is. A kávéfogyasztás kultúrája végigkíséri az elmúlt néhány évszázad történelmét, baráti beszélgetések, romantikus randevúk és fontos üzleti tárgyalások szinte nélkülözhetetlen résztvevője.

A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint, Kr. e. 300-ban egy Káldi nevű etióp pásztor egyszer csak észrevette, hogy amikor a kecskéi a piros bogyókból falatoznak, akkor sokkal élénkebbé válnak. Ezt elmondta a szerzeteseknek, akik úgy döntöttek, hogy megpörkölik a szemeket és ízletes italt készítenek belőle. Egy másik elbeszélés szerint Rhazes (852-932) nevű arab orvos a kávét, amit ő „quawa-nak" hívott, élénkítő orvosságként használta pácienseinek gyógyítására. Korabeli feljegyzések szerint a kávét először a XV. században, Jemenben fogyasztották szufi szerzetesek annak élénkítő hatása miatt. Innen indulhatott világhódító útjára, ugyanis a XVI. században már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték. A kávé, vagyis a „fekete leves" fogyasztása Magyarországon a török étkezés elmaradhatatlan szokásaként került bele a köztudatba a XVI. században.

Törökországban létesültek az első kávéházak, Nyugat-Európában pedig hamar a társadalmi élet központjaivá váltak. A 17-18. századi Angliában a kávéházak írók, művészek találkozóhelyei lettek, de kereskedelmi megállapodások is köttettek egy csésze feketekávé mellett, sőt a politikai diskurzus fontos színterei lettek. A 16. századi Mekkában éppen az utóbbi miatt tiltották be a kávézókat.

Magyarországon nagy valószínűséggel a törökök 150 éves megszállása alatt terjedt a „fekete leves". Széleskörben azonban csak Buda visszafoglalása után ismerték meg az országban. Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem című művében írja le először a kávé szót: "Egymás közt sok dologról beszélgetének. Káuét kicsin finchából hörpölgetének..."

1714-ben megnyílt az első magyar kávéház, majd rövid időn belül számuk megsokszorozódott. A kávéházak pedig a szellemi és művészi világ központjává váltak.

A 19. és a 20. század fordulóján Párizsban volt a legélénkebb a kávéházi élet: itt adtak egymásnak találkozót olyan festők és költők, mint Pablo Picasso vagy Guillaume Apollinaire. Később Jean-Paul Sartre és Simone de Beauvoir tették híressé a ma is látogatható Les Deux Magots nevű létesítményt.

A kávé és a beszélgetés annyira összefonódtak, hogy a televíziós talk showkban is állandó tárgy a műsorvezető asztalán megtalálható bögre. De a televízióban, a filmekben és a képregényekben is gyakran kap ikonikus szerepet a kávé, a kávékultúra. A Daily Mail szerint Írországban az amerikai szituációs vígjátéksorozat, a Jóbarátok lendítette fel a kávékultúrát, mert a fiatalok alkohol helyett egy csésze kávé mellett akarták megbeszélni egymással a dolgaikat, ahogy azt Chandler, Monica, Phoebe és a többiek tették a sorozatbeli Central Perkben.

Számos írótól, művésztől maradtak fenn idézetek a kávéval kapcsolatban. David Lynch, a kultikus Twin Peaks sorozat atyja szerint „Egy rossz kávé is jobb, mint ha egyáltalán nincsen kávé". Louisa May Alcott, a Kisasszonyok szerzője pedig szerényen azt hangsúlyozta, hogy „A bókoknál is szívesebben fogadnék egy csésze kávét".

Érdekességek a kávéról

Mi, magyarok Európában az évi 2-2,5 kilogrammos kávéfogyasztással nem számítunk a komoly kávékedvelő nemzetek közé. Összehasonlításképpen: a finnek évente csaknem 12 kilogramm kávét fogyasztanak, ami átlagosan napi 5 csészét jelent per fő. Az olaszok háromszor, a spanyolok kétszer többet isznak, mint mi (5,7 és 4,5 kiló/év). Négy kávéfogyasztóból három a klasszikus pörkölt kávékat részesíti előnyben, ugyanakkor a fiatalabbak között egyre népszerűbbek az instant kávék és a kapszulás megoldások is.

A kávé világnapja alkalmából lássunk hát néhány érdekes tényt a kávéról, melyeket talán a legnagyobb kávérajongók sem tudtak:

- A kávé az olaj után a világ második legnagyobb értékben forgalmazott kereskedelmi terméke.
- A kávéhoz tejszínt öntve 20%-al hosszabb ideig képes meleg maradni.
- Az ókori arab kultúrában a nők egyetlen okkal válhattak el férjüktől, ha az pocsék kávét főzött.
- A kávé igazából egy gyümölcs, a bogyós gyümölcsökhöz tartozik.
- A világ egyik legdrágább kávéja a Kopi Luwak, azaz a Cibetmacska kávé. Ennek ára 350 euró körül mozog kilónként.
- Az amerikaiak átlagosan évi 1100$-t költenek kávéra, körülbelül 21$-t hetente. Ez éves szinten egy új telefon ára.
- A finnek fogyasztják a legtöbb kávét a világon, átlagosan napi 5 csészét per fő.
- Brazília termeli a világ kávéjának a 40%-át.
- A kávé két fő típusa az Arabica és a Robusta. Az utóbbi savasabb, kesernyésebb ízű és magasabb koffeintartalommal rendelkezik. Az Arabica lágyabb, enyhén savas ízű, alacsonyabb koffeintartalommal.