Mindszenty József, születési nevén Pehm József a magyar katolikus egyház talán legismertebb 20. századi alakja. Élete során semmilyen diktatórikus, ember- és keresztényellenes rendszerrel nem volt hajlandó kompromisszumot kötni és együttműködni, legyen az bolsevik, nemzetiszocialista vagy kommunista.

Édesapja Pehm János egy Vas megyei nemesi család tagja, édesanyja Kovács Borbála, akitől igen gondos vallásos neveltetést kapott. Így vélekedett anyjáról:

Amivé lettem, anyám érdemeinek és imáinak köszönhetem.

Miután Csehmindszenten elvégezte az elemi iskolát, 1903-tól a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Érettségije után papnövendéknek jelentkezett a szombathelyi püspöki szemináriumba. Pappá 1915-ben szentelték fel a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban.

Mindszenty politikai pályáját és politikával való foglalkozását is meghatározta Magyarország első világháborús veresége. Többek közt a társadalmi rend bukásaként érte meg az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását, a kommün kikiáltását, és ezeknél is elfogadhatatlanabbnak tartotta a vörös forradalmat.

Püspöki kinevezésére 1944. március 4-én került sor. XII. Piusz pápa veszprémi püspöknek nevezte ki, majd március 25-én az esztergomi bazilikában szentelték püspökké.

Érsekké 1945-ben, majd bíborossá 1946-ban nevezte ki a pápa.

A nyilas hatalomátvétel után 1944. november 4-én Szálasi Ferenc esküt tett a Szent Koronára, az új nyilas hatóságok minden közalkalmazottól megkövetelték, hogy esküt tegyen a nyilas hatalomra. Ennek hatására írta meg Mindszenty Juramentum non, vagyis „nincs eskü" című tanulmányvázlatot. Ez követően Mindszenty a dunántúli főpásztorokkal együtt levelet fogalmazott meg a nyilas kormánnyal szemben a Dunántúl főpásztorainak memoranduma címmel. A levelet személyesen 1944. október 31-én adta át a nyilas kormánynak. Két hét múlva papjaival együtt letartóztatták.

A kommunizmus évei alatt

Magyar Kommunista Párt programjában fontos elem volt a tudatosan megszervezett egyházellenes és egyházromboló tevékenység, ezért a szovjet szocialista rendszerre való áttérés során ideológiai támadásokat indítottak az egyházak ellen. Ahogyan veszprémi püspökként megjárta a nyilasok börtönét, úgy 1949-től a kommunisták börtönében is raboskodott. Mindszenty József hercegprímás vezetésével a katolikus egyház hívők százezreit mozgósította intézményei, elsősorban iskolái és a kötelező vallásoktatás védelmében. A kommunisták ezért izzásig szították a gyűlöletet Mindszenty bíboros és rajta keresztül a katolikus egyház ellen.

Mindszenty a kommunisták elnyomása ellenére komoly egyházszervező tevékenységbe kezdett, részt vett az ottawai nemzetközi katolikus kongresszuson, 1947-re Boldogasszony-évet hirdetett Magyarországon, az augusztus 20-i Szent Jobb-körmeneteken pedig százezreket mozgósított.

Mindszenty József hercegprímás tárgyalása. A római katolikus vezetőt egy koncepciós perben hazaárulás és valutaüzérkedés vádjában találta bűnösnek és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a kommunista népbíróság 1949. február 8-án (Fotó: MTI/Reprodukció)

Ezekkel teljes mértékben kivívta a kommunisták figyelmét, így 1948. december 26-án hazaárulás és valutaüzérkedés gyanújával vették őrizetbeőrizetbe, és az ÁVO jól ismert főhadiszállására, az Andrássy út 60. alatt található épület pincéibe hurcolták.

Több alkalommal is megkínozták, illetve pszichotróp szerekkel befolyásolták,

melyek hatására „beismerte", hogy részt vett a harmadik világháború előkészítésében, kémkedett a nyugati hatalmak kormányainak, jelentős összegeket küldött külföldre, és megpróbálta átjátszani a Szent Koronát a Habsburgok javára. A vádak koholtsága teljes mértékben nyilvánvaló, ennek ellenére a népbíróság bűnösnek találta Mindszenty Józsefet, és 1949. február 8-án kimondott ítéletében életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki rá. A koncepciós perből született ítéletet nemzetközi felháborodás követte, azonban sem XII. Pius fellépése, sem a világ nagyvárosaiban lezajlott tüntetéssorozat nem eredményezett változást Mindszenty ügyében.

Éjjel 11 óra. Megint kihallgatásra visznek, 72 órás nem alvás és az állandóan megismételt gumibotozások után. A vallatás tárgya egész éjjel az összeesküvés és kémkedés. Most már teljesen magamra maradtam, kimerülten és elcsigázottan. Egyedül kell érvelnem, amikor újra és újra elém rakják aláírásra a hegymagasságúvá nőtt jegyzőkönyvkötegeket. Amíg az aláírást megtagadom, Décsi alezredes éjjelenként 2-3 ízben is átad a kínzómnak, aki felugrik, visz a cellámba, levetkőztet, leteper, és kéjes gyönyörűséggel záporozza rám az ütéseket. Fizikai megtörésemre szolgál egy másik kegyetlen módszer is, nem engednek aludni.

- olvasható Mindszenty József: Emlékirataim című könyvében.

Mindszenty hét évet töltött az ÁVO fogságában, börtöncelláját pedig 1955-től baranyai, majd nógrádi házi őrizet váltotta fel. Szabadságát az 1956. október 23-án kirobbanó forradalom hozta el, ezután ugyanis Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy jóvoltából Budapestre mehetett, ám az ottani események hamarosan újabb üldöztetést hoztak a sokat szenvedett érsek életébe.

Végül október 30-án szabadult ki az ÁVH-s őrség által biztosított házi őrizetéből a felsőpetényi kastélyból.

A bíborost a laktanyából október 31-én reggel 6 órakor Budapestre kísérték, majd november 1-jén rövid sajtónyilatkozatot tett, amiben közölte, hogy szabad, és az eseményeket nemzeti szabadságharcnak minősítette. Ezt követően újra egyháza élére állt.

Mindszenty József hercegprímás 1975. május 6-án hunyt el 83 éves korában a bécsi Irgalmasok Kórházában. Végakarata szerint Mariazellben helyezték el holttestét, majd 1991-ben az esztergomi érseki kriptában helyezték végső nyugalomra, az esztergomi bazilika altemplomában.

Mindszenty József bíboros hercegprímás, esztergomi érsek rádiónyilatkozatot ad felsőpetényi őrizetéből való kiszabadulása után 1956. november 1-jén (Fotó: MTI/Jármai Béla)