Az égiekhez költözött Kátai Zoltán, Kossuth- és Magyar Örökség-díjas énekmondó előadóművész. A szomorú hírt a művész párja, Kovács Andrea közölte. Kátai Zoltán november harmadikán töltötte be hatvanhatodik életévét. Ismerősei tudták, hogy évek óta küzdött a gyilkos kórral.

Kátai Zoltán 1954. november 3-án született Mosonmagyaróváron. Gyerekkorában zongorázni tanult, majd énekszakra járt a szombathelyi tanárképzőbe. Részt vett az első táncházzenész-képző tanfolyamon, majd 1977-ben beiratkozott a nagybőgőn tanulók közé, ahol egy félévig Hamar Dánielhez (a Muzsikás együttes nagybőgőséhez) járt tanulni. 1983 és 1994 között a Mákvirág együttes tagja volt, akikkel bejárta a világot. 1983 óta hivatásszerűen zenélt és énekelt, olyan nevekkel dolgozott együtt, mint Dinnyés József, Kecskés András, vagy Kobzos Kiss Tamás. A zenén keresztül jó barátságba került Sebő Ferenccel, Cseh Tamással és a Kaláka együttessel is.

Kátai Zoltán a Nádasdy Történelmi Fesztiválon - Fotó: Büki László

Énekmondó titulusáról egyszer így mesélt: "Az énekmondó titulust én találtam ki, bár sokan tulajdonítják magukénak. 1983-ban úgy érkeztem Pestre, hogy az akkor már kedves barátom, Dinnyés József azt mondta, ne törődjek a lakással, lakhatok nála. Még abban az évben Szegedre, talán ifjúsági napokra kapott meghívást Dinnyés, és - mi sem egyszerűbb, természetesen - vitt magával. A plakátra kellett egy megnevezés. Jóska volt a daltulajdonos, amit egyébként meg ő talált ki, ez rendben is volt. A Dinnyésnél töltött napok alatt Tinódi Krónikáját olvasgattam, és éppen a Dávid király és Góliát küzdelmét megörökítő éneknél jártam. Ebben van egy strófa, ami úgy végződik, hogy énekmondással dicsérjétek az urat. No, ez ugrott be, s a plakátra azt írattam a nevem alá, énekmondó. Hát, így lettem énekmondó."

Kátai Zoltán fellépése a tavalyi Megyenapon, Szombathelyen - Fotó: Szakonyi Eszter

„Nem én voltam az érték, hanem amit közvetítettem" - mondta pár hete a Magyar Nemzetnek adott utolsó interjújában. 

***

Kátai Zoltán 1954. november 3-án született Mosonmagyaróváron. Gyermekkorában zongorázni tanult, majd a Szombathelyi Tanárképző Főiskola ének szakára járt. Autodidakta módon tanult meg játszani gitáron, kobzon, dudán, lanton, fidulán (közép-ázsiai eredetű vonós hangszer), pánsípon, nagybőgőre Hamar Dániel, a Muzsikás együttes tagja tanította. A Mákvirág népzenei együttes énekes-zenészeként járta a világot 1983 és 1994 között, zenélt Dinnyés Józseffel, Kecskés Andrással, Kobzos Kiss Tamással, majd önálló műsorokat készített.     

Leginkább reneszánsz költők, históriás énekesek szerzeményeit énekelte. Nemzetközi és országos népzenei és történelmi fesztiválokon, irodalmi esteken, katonai hagyományőrző rendezvényeken, nemzeti és szakrális ünnepeken lépett fel, az iskolákban tartott rendhagyó óráival hasznos segítséget nyújtott az ének-zene, az irodalom és a történelem oktatásához.

Első lemeze Muzsikáló Erato címmel jelent meg, ezt követte a középkori magyar históriás énekekből készült Magiar História című válogatás. A Kátai - Krónika című hangoskönyvét Jankovics Marcell illusztrálta. Készített lemezt Wathay Ferenc Énekes könyve alapján, az Elindula József... - Énekek Adventtől Vízkeresztig című lemezén a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó énekes-zenés hagyományokból adott ízelítőt.     

A katonadalokat tartalmazó Viadalhelyeken, véressen, sebessen... című lemeze, valamint a Bogáti Fazakas Miklós és Thordai János zsoltárfordításaiból készült Ditsérjétek Istent... című albuma 2018-ban jelent meg.

Fotó: Kereszty Gábor

Művészetéért 2005-ben Artisjus-díjat, 2006-ban Tinódi-lant kitüntetést kapott, 2014-ben a Mediawave Párhuzamos Kultúráért elismerésével, 2016-ban Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki.     

A Kossuth-díjat 2019-ben vehette át a Kárpát-medence magyarságának összetartozás-érzését, nemzettudatát a régi magyar zene és irodalom népszerűsítésével, valamint a régi magyar krónikás énekek élményszerű megjelenítésével erősítő több évtizedes, példaértékű és hiteles történeti énekmondói pályafutása elismeréseként. /MTI/