Az Európai Űrügynökség műholdképei szerint a pusztító földrengés akár 70 centiméteres amplitúdójú talajeltolódást is okozhatott. A legnagyobb elmozdulást Slana, Glinska Poljana és Gora települések közelében, erdős területen jegyezték fel. A vetődés nyugati felénél 40 centimétert emelkedett meg a talaj, míg Petrinja mellett 30 centimétert süllyedt - írta a lap.

Marin Govorcin, a zágrábi geodéziai egyetem munkatársa az újságnak elmondta: jelenleg is szakemberek tartózkodnak a fölrengés sújtotta területen, de eddig nem találtak például törésvonal menti repedéseket.

Josip Stipcevic, a zágrábi természettudományi kar geofizikai tanszékének docense szerint amennyiben felületi repedést találnak, abból fel tudják mérni, hol van pontosan a törésvonal, és annak egyéb jellemzőit is meg tudják állapítani.

A lap emlékeztetett arra, hogy a földrengés olyan törésvonalon következett be, amely megközelítőleg északnyugat-délkeleti irányba nyúlik el, Petrinja, valamint Glina mellett, és Pokupljenen halad át.

Tvrtko Korban, a horvát geológiai intézet tudósa szerint a december 28-ai 5,2-es erősségű földrengés aktiválta a törésrendszert Sziszek, Petrinja és Glina körzetében. Hozzátette: a talaj deformációja annak is a következménye, hogy beomlottak a terület alatt húzódó barnaszénbányák földalatti folyosói, amelyekből a 20. század első felében még szenet termeltek ki, majd bezárásuk után nem megfelelően temették be őket.