Festői kirándulás Fejér megyében, ahol Levy született

2021.03.03. - 07:15 | Levy

Festői kirándulás Fejér megyében, ahol Levy született

És miután Levy megszületett Fehérváron… - aszitte’, hogy öccse, Csongor takarékra teszi magát, amikor Kislángra költözött, de nem így történt. A természettudományos érdeklődésű Csongi mikroszkópot, vegyszereket vásárolt, majd dobfelszerelést, szintetizátort, kántornak szegődött, ám ami lényegesebb, festőművész lett.

HIRDETÉS

Első tájképét akkori kertjének végében talált látvány ihlette, mely alkotás Levynek is máig tartó élmény maradt, pedig a mű 1988-ban készült. A Bihari testvérek első Fejér megyei tájképe.


JANUÁRI NAPSÜTÉS  (Kisláng) - olaj-vászon, 40 x 50 cm, 1988

Ilyen mértékű Fejér megyei kötődésemet csak fokozta és mélyítette, hogy amikor 1982-ben buddhásodtam, azaz elhittem, hogy Jézus él és szeret, több éven át Székesfehérvárra jártam egy katolikus gyülekezetbe, melyet egy szintén megvilágosodott, a sokak által Feri bácsinak nevezett pap vezetett.


FERI BÁCSI - olaj-kerámia, 20 x 20 cm, 2004.

Ő ismertetett meg a nagyszerű, szintén pap művészettörténésszel, Szilárdfy Zoltánnal, akinél kálozi plébániáján jártam először 1982 egyik hűvös novemberi napján. Zoltánnal aztán évtizedekre szóló, mély barátságba keveredtem, több kiállításomon is méltatta alkotásaimat. Fehérvárt valahogy sosem tudtam lerázni, merthogy nem is akartam, hisz a várossal való kapcsolatomat Dani fiunk ottani születése tovább cementálta. Aztán egy kedves család tizenéves fia szintén Fehérvárra hívott keresztapának. 2009 végén pedig a későbbi Szaktudor műkedvelő vezetője, Gábor Ferenc font láncot köztem és Fejér megye székes-fővárosa között. Nem is volt más hátra, minthogy „előre a Levyni úton, és ezt a megyét is szépen bejártam. Útjaim állomásait festmények jelzik.


ELŐRE A LEVYNI ÚTON
olaj-faforgácslemez, 30 x 22 cm, 2011.

Induljunk el Kálozról. Az ottani templom tornyának akkor még kissé erotikus asszociációkat keltő tetejét templomosabbra cserélték az évek során. Káloz  után Fehérváron, az Egyházmegyei Múzeumban találjuk magunkat ahol Szilárdfy Zoltánról készült festményem magasodik Fiycellájának  ajtaja fölé.


A TALÁLKOZÁS NAPJÁN - Kálozi templom - olaj-fatábla, 24 x 19 cm, 1999.


Szilárdfy Zoltán réztáblára festett portréja a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban

Fehérvárt elhagyva folytassuk festészeti sétánkat ebben a kétarcú táj-világban, ahol a várostól délkeletre a Mezőföld síksága terül el, északnyugatra pedig a Vértes hegyei, ahonnan akár a Velencei tóra is rápillanthatunk a messzeségben.

A hegyek felé haladva nem csak sziklákkal, hanem várakkal, szakrális épületekkel, és jó borokkal is találkozunk. Magyarország napfényét is egy, ezen a tájon kapott élményemmel fejeztem ki.


TÁJ ÉS FÉNY - MAGYARORSZÁG  Bodajk határában                      CSÓKAKŐI PANORÁMA
olaj-vászon, 50 x 80 cm, 2005.                                                  olaj-fatábla, 50 x 70 cm, 2003.


CSÓKAKŐ - olaj-kerámia, 42 x 42 cm, 2008.                              MÓRI EZERJÓ ASZÚ - olaj-mészkő, 28 x 40 cm, 2005.


TÁJ A VÉRTESBEN - Csákberény környéke - olaj-farost, 50 x 70 cm, 1997.

A Vértesben tett barangolásaim egyik fő inspirálói a gánti bauxitbányák voltak, hisz az ásványok mindig is érdekeltek. Nem hagyhattam ki festészetileg, hogy ilyen, bányai tájakat is ecsetvégre kapjak. Marsbéli tájak ezek.


ELHAGYOTT BAUXITBÁNY GÁNTON                                             GÁNT
olaj-fatábla, 40 x 50 cm, 1999.                                                  olaj-kő, 62 x 117 cm, 2017.

A velencei-hegység magaslatiról azért jobban látszik a Velencei-tó. Szép, napsütötte táj fölé lassan felhőket sodort a hirtelen támadt, őszt hozó szél, amely a Pákozd fölötti kopár fennsíkokon található ingóköveket is képes lett volna megmozdítani. A felhők között fészkelődő napfény azért győzelmesen festette színesre a környék minden részletét. Ezeknek a ligetes domboldalaknak igen magas a C-vitamin tartalmuk az ott áthatolhatatlan bozótokat alkotó tüskés szeder és csipkebogyó bokrok ízletes termései miatt. Éveken át jártunk oda, s vödrökbe szedtük a bogyókat, melyek otthon, szorgos kezeink munkálkodásai során levüket üvegekbe csurgatták.

SZIKLÁK A VELENCEI-HEGYSÉGBEN                                             TÁJKÉP TEMPLOMMAL - Sukoró
olaj-farost, 50 x 70 cm, 1992. Bihari Csongor festménye            olaj-farost, 50 x 70 cm, 2003.

NAPFÉNY - Pákozdi dombok - olaj-vászon, 50 x 70 cm, 2017.

Visszakanyarodva, Fehérvár mellet találjuk a Kula-tornyot, Szabadbattyán területén, a 7-es főúttól nem messze.

SZABADBATTYÁN - Kula-torony - olaj-kerámia, 42 x 42 cm, 2008.

A hegyes tájak után irány a sík vidék, Fejér megye éléskarmája, a Mezőföld, melynek talaja valóban a legjobbak közé tartozik hazánk területén. Itt először Kabókapusztán festettem meg vadásztanyát, majd megnéztem a Siót Szabadhídvégnél.

VADÁSZTANYA - Kabókapuszta                                                   KANYARGÓ SIÓ - Szabadhídvég
olaj-farost, 50 x 70 cm, 1999.                                                   olaj-fatábla, 30 x 60 cm, 2003.

Dégen is különleges élmények fogadtak: kastély, park és egy kis holland ház a tó közepén.

HÁROM FENYŐ - Dég                                                                  DÉGI ÉLMÉNYEK
olaj-fatábla, 35 x 50 cm, 1997.                                                  olaj-fatábla, 50 x 70 cm, 1997.

Fejér megyei kirándulásom a 61-es úton haladt tovább, s Előszállást elérve egy tavakkal tarkított ligetes tájra lettem figyelmes. Az egyik tó partján lévő domboldalon egy rozsdás hajó is állt, feltehetően Neo Noé ott megfeneklett bárkájaként. A bárkáról csak fotó készült, de a tavakat nem hagyhattam ki kézzel festett formában.

ELŐSZÁLLÁSI TÓ - olaj-fatábla, 30 x 40 cm, 1999.

Karácsony után, márciusban érkeztem Nagykarácsonyba, ahol szintén egy festménykedvelő házaspár fogadott nagy szeretettel. Meg is mutatták a települést, történeteket mesélve, miközben egy festmény vázlatai már elkészültek gondolataimban.

NAGYKARÁCSONYI DOMBOK KORATAVASSZAL - olaj-farost, 50 x 60 cm, 2007.

Fejér megyének ez a része a Duna partján végződik. Túloldalon már a Kiskunság terül el. Festői kirándulásunkat ott folytatjuk.

Kapcsolódó írásaink:

Festői kirándulás Vas megyében a festészet Kodály Zoltánjával

2021.02.19. - 00:15 | Levy

Festői kirándulás Vas megyében a festészet Kodály Zoltánjával

„Te Levy! Ezek a cserepek kultúrtörténeti dokumentumok! Amikor már eltűnnek ezek a házak, a festményeiden megmaradnak! Ezeket rusztikus étkezők falába is be lehet építeni!" - kiáltott fel a reveláció örömétől csodálkozva szomszédasszonyom Siófokon - mert mielőtt Vas megyébe költöztem volna, ott éltem.

 


Festői kirándulás Veszprém megyében

2021.02.22. - 07:15 | Levy

Festői kirándulás Veszprém megyében

Somogyban töltöttem életem első 60 évét. Vasba költözésem azonban Veszprém megyén át haladt.

 

 

 

Festői kirándulás Somogyban

2021.02.24. - 00:15 | Levy

Festői kirándulás Somogyban

Kortárs festőnk, Levy alkotásaival barangolunk végig Somogy megyén, bemutatva tájainak változatosságát, archaikus épületeit.

 

 

 

Festői kirándulás Tolnában - A rozsdás megye

2021.02.26. - 07:30 | Levy

Festői kirándulás Tolnában - A rozsdás megye

Tolna megyei látogatásom kálváriás történettel kezdődött egy borongós, hűvös tavaszi napon, 1979. április 7-én. A Szekszárdon magasodó Kálvária-dombon találkoztam ugyanis azzal az akkor még óvónő lánnyal, aki hívásomra feljött oda hozzám, de mivel két hónapig tartó kapcsolatunk után elküldött, öt évre elhagytam, nem csak Szekszárdot, de egész Tolna megyét is.

Új hozzászólás