Miért unalmasak Levy írásai?

2021.04.22. - 07:00 | Levy

Miért unalmasak Levy írásai?

Azért mert nem gyilkosságokról covid-bajokról, halálestekről szólnak, és nem ecseteli, hogy hányan szenvedtek közúti balesetet, ki milyen betegségben halt meg, kit hogyan raboltak ki, és hasonlók.

HIRDETÉS

Nem ír Levy arról sem, hogy mennyire kell utálni a miniszterelnököt, vagy egyéb országvezetőket, és, hogy Mészáros miként gazdagodik, veszi meg a fél Balatont, ami 1ébként vagy igaz, vagy nem. Levy nem kelti az áremelkedések rémhírét és azt sem, hogy mindenki oltassa be magát, és még sorolhatnánk.

Levynek még az arca is átlagos, semmi extrém megnyilvánulás negatív Hitler-bajsza kivételével.

Ynda festménye Levyről

Levy témái között nem szerepelnek sztáremberek kiváló celebek, professzorok, rockzenei sikerek, de ugyanígy sportesemények sem. Ilyenkor inkább összehúzza az orrát, és fintorog.

Levy csak fest - persze nem mindig - mert 2018-óta Jánosházán építi a LevyntgARD Művészeti bázist, amely egy 18. században épült kúriaszerű ház felújításával kezdődött. Ebben különféle kiállítótermek, interaktív helyek, bizarr jelenségek kapnak helyet, valamint az új projekt, a LevYnda Design - EIM Lakás és Életkultúra bemutatótermei. Lesz ebben ijesztegetés és minden egyéb, amely Levy eddigi munkásságát foglalja össze, múzeumi formában, valamint az alkotó jövőbeni terveit. Az épülethez tartozó, mintegy fél hektáros területen szoborpark, installációk, valamint biokert és hasonlók működnek, ahol művészi ajándék- és dísztárgyak készülnek.

Az elrozsdásodott lavórTV antennáját az átépítések miatt le kellett szerelnünk, de az egyik almafába már belebújt néhány kisördög.

Levy írásaiban nincs semmi meghökkentő, az emberek is, akikről hosszabban ír, vagy épp, hogy csak megemlíti, egyszerű, hétköznapi emberek, semmi különleges nincs bennük, élnek valahol, kis országunkban és teszik a dolgaikat. Ők a hétköznapok sztárjai, akik Levynek fontosak, akiket Levy tisztel és szeret, mert számára ezekben az emberekben is ugyanannyi érték van, mint akiket TV képernyőkre tapadva nézegetünk és sztárolunk. Levy örömmel készít róluk portrét, örömmel ábrázolja őket - nem csak festményein, hanem írásaiban is. Ezek a történetek olyanok, melyek bárkivel megtörténnek, nem simulnak oda ismert személyekhez, nem dicsekednek velük, csak úgy egyszerűen, mindennapjaink találkozásai, élményei ezek, melyeket Levy bevonultat a Művészettörténet Nagy Pantheonjába.

Mert Levy csak fest, és mit sem törődik, hogy körülötte miként acsarkodnak az emberek egymással, MIKÉNT SZIDJÁK A KORmányt, vagy Sorost, meg Gyurcsányt.

Közben hallgatja a jó kis Yes-t, és ecsetjével úszik a táj szépségeiben.


A JÓ PÁSZTOR - olaj, vegyes technika, 65 x 57,5 cm, 2000-2012.

BARNAGI TÁJBAN - olaj, vegyes technika, 106,7 x 143,3 cm, 2012.

De, ha épp nem Yes-t hallgat, akkor a többi hasonlót, mert gyakran megszólal nála Buxtehude, vagy Csajkovszkij és társai is

Persze azért az Enidet sem hagyja kifelé:

Levy festészete sem a fősodratú művészet, melyet művészettörténészek és galériák ajnároznak. Levy csupán egy picike kis manus ezen a NAGY FÖLDBOLYGÓN, aki inkább Kulturális Kreatív, mint Tesco-fogyasztó:

TESCO - olaj-vászon, 50 x 70 cm, 2018.

Mert Levy csak fest - kivéve, amikor nem...

És ott van a -on is!

Új hozzászólás