A Titanic elsüllyedése hatalmas katasztrófa volt, történeteit és a tragédia körülményeit ma is kutatják. A Ridikül pénteki adásában a Titanic legendájáról beszélgetett Dióssy Klári műsorvezető a stúdióban vendégeivel, Elter Tamás történész, tengerkutatóval, Kaszonyi Sándorral, az R.M.S. Titanic Magyar Kutatócsoport alapítójával, Susányi Oszkár hajómodell-készítő mesterrel és Völgyi Péterné dr. Reich Márta magyar-francia szakos tanárral, akinek nagyapja, dr. Lengyel Árpád a Titanic egyetlen mentőhajójának, a Carpathiának volt a magyar hajóorvosa.

A Titanic 1912. április 15-én éjjel 2 óra 20 perckor süllyedt el, fedélzetén a hivatalos adatok szerint 2208 fővel, akik közül mindössze 712-en élték túl a katasztrófát. A roncsot hivatalosan 1985-ben találták meg, bár minden bizonnyal már korábban, az 1950-es években is tudták, hol fekszik. Felkutatását sokáig hátráltatta a háborús helyzet, de a technikai feltételek sem voltak adottak. „A mélytengerbe behatolni legalább akkora kihívás, mint az űrutazás" - fogalmazott Elter Tamás tengerkutató. Hozzátette: ahol a hajó elsüllyed közel 4 kilométer mély az Atlanti-óceán, a két nagy roncsdarab pedig 3821 méter mélyen fekszik.

A roncs megtalálása és kutatása sok kérdésre megadta a választ. „Az első és legfontosabb dolog, amit a roncs felkutatásából megtudtak, hogy a hajó - sok szemtanú vallomásának megfelelően - nem egészben, hanem kettétörve süllyedt a fenékre. Nagyjából fele-fele volt azoknak a szemtanú-beszámolóknak az aránya, akik látták, illetve nem látták kettétörni a hajót" - mesélte a stúdióban Kaszonyi Sándor. Elter Tamás rávilágított arra, hogy a Titanicot talán már nem sokáig lehet kutatni: a roncsot megtámadó és megsemmisítő baktérium miatt erre a számítások szerint már csak szűk 20 év áll rendelkezésre.

A Ridikül pénteki adásában Elter Tamás és Kaszonyi Sándor is egyetértett, hogy a sors keze, a véletlenek összjátéka játszott szerepet abban, hogy a Titanic teljes gőzzel belerohant végzetébe. Ideértve az 1912-es évben tapasztalt, korán megindult jégzajlást, az elromlott távírót és persze egy felelőtlen marketingdöntést is. A jégzajlás miatt számos hajózási társaság délebbre vitte az útvonalat, a Titanicé viszont nem. „A Titanicot üzemeltető társaság vezetősége úgy vélte, megengedhetetlen lenne, hogy a beharangozott menetidőhöz képest egy-két nap késéssel fusson be a hajó, kiváltva a sajtó fanyalgását" - mondta a döntés okáról Elter Tamás.

A mentésben résztvevő magyar orvos unokája, Völgyi Péterné dr. Reich Márta elhozta a stúdióba nagyapja néhány eszközét, köztük egy távcsövet, amely megjárta a tragédia helyszínét. Dr. Lengyel Árpád egyébként a magánéletben, társaságban sosem beszélt a katasztrófáról, sőt unokája elárulta azt is: nagyapja „soha többet nem szállt hajóra, de még balatoni hajókázásra sem vállalkozott".

A Ridikülben ezután Susányi Oszkár hajómodell-készítő mester mutatta be alkotását, a Titanic pontos makettmását. A teljes beszélgetést IDE kattintva lehet visszanézni!