A hagyomány és a modern tisztelete – Mediawave sajtótájékoztató
2010.03.12. - 02:15 | Vidaotone - Fotók: Büki László 'Harlequin'
„A város új utakat keres, hogy hagyományait megtartva teremtse meg a szombathelyi kultúrpolitikát” – Sági József kulturális bizottsági elnök szavai mögött a lehetséges új utat az április 30. és május 16. közt sorra kerülő Mediawave, a fényírók fesztiválja jelentheti. A monstre, jó másfélórás sajtótájékoztatón a Savaria Mozi kamaratermét jócskán megtöltötték a helyi és környékbeli médiumok munkatársai, még a szomszédos Ausztriából is érkeztek tollnokok. Mint azt a felszólalók számából, és a rendezvény filmes mivoltából előre sejtettük, hosszú, mindenre kiterjedő, és interaktív tájékoztatást kaptunk a fesztiválprogramról.
A felvezetőben Naszály György sajtófőnöktől megtudtuk, a város befogadókészsége és hozzáállása mind a vezetők részéről, mind pedig a civilek oldaláról minden várakozásukat felülmúlta. Az első felszólaló Sragner László, a Mediawave Alapítvány alig kéthete megválasztott elnöke köszöntött mindenkit, és mint mondta, a kezdetektől elkötelezett híve a fesztiválnak, habár szinte már semmi köze nincs a kultúrához, mindösszesen annyi, hogy a megyei lapnál blogol. Úgy gondolja, hogy ezzel a költözéssel mindenki csak nyerhet, nemcsak a fesztivál, hanem Szombathely és Győr is - utóbbi város a hiányérzet kapcsán talán tanulságot. Elmondta, hogy a felfokozott várakozás, ami a sajtó képviselőinek nagy számából is következtethető, még nagyobb feladat elé állítja a majd' háromhetes sorozat szervezőit, hisz új pályán kell bizonyítaniuk, szinte új közönségnek, új körülmények közt. Bízik abban, hogy be tudnak illeszkedni a szerintük másfajta városi kulturális közegbe, és elfogadtatni a helyiekkel azt, amit az Mediawave szellemisége hordoz, illetve abban is, hogy a város vezetői nem fognak csalódni döntésükben.
Ezt támasztotta alá szavaival dr. Ipkovich György polgármester is, aki taglalta, miért is jó nekünk az, hogy a patinás és nemzetközileg is magasan jegyzett fesztivál épp a 20. jubileumán költözik Szombathelyre. Elmondta azt is, hogy anno, amikor a város közgyűlése a "MOZI" megmentése mellett döntött, még nem tudták, hogy pontosan miért is kell ezt így tenni, de az idő őket igazolta. A mozi közösségi térré alakult át az idők folyamán, és lehet, ha most nem lenne, akkor a győri mozgalmistáknak eszükben sem lett volna idehozni rendezvényüket. Kiemelte, hogy a közgyűlés egyhangúan, pártállástól függetlenül szavazta meg a támogatást és befogadást. Feiszt György levéltáros - a polgármester szerint városunk "kulturális rabszolgája" -, elmondta, hogy személy szerint régóta elkötelezett híve a Fényírók Fesztiváljának, és amikor megkeresték, gondolkodás nélkül az ügy mellé állt. Elmesélte, hogy pont az ötlet kipattanása után egy világhírű közép-angliai jazz-klubban, egy angol zenész halála apropóján létrejött emlékkoncertre volt szerencséje ellátogatni, és az előtérbe lépése első pillanatában egy Mediawave zászlón akadt meg a szeme. Mivel őt ott senki nem ismerhette, és nem is tudhattak az érkezéséről, első gondolata az volt, hogy valaki meg akarja lepni titokban, de persze erről szó sem volt. Kérdésére elmondták, hogy ott számontartják az értékteremtő dolgokat, ezért is tisztelegnek ekképp a hasonló kezdeményezések előtt.
Mikor már épp Hartyándi Jenő fesztiválvezér vette volna át a szót megérkezett Sági József kulturális bizottsági elnök is. Mivel nem tudhatta, hogy az előtte felszólalók eddig miről is beszéltek, illetve miről nem, a szóátvételkor - amit frappánsan és derűs hangulatot árasztva tett meg -, a kultúra és a politika kapcsolatáról, illetve annak lehetetlenségéről beszélt. Igazat adunk mindenképp abban, hogy a két dolgot egy esetben szabad, illetve kell összekapcsolni, ha a helyi kulturális élethez való politikai munkát vesszük figyelembe. Kifejtette, hogy „a város új utakat keres, hogy hagyományait megtartva teremtse meg a szombathelyi kultúrpolitikát". Szót kapott az Agora képviseletében Prieger Szabolcs is, aki elmondta, hogy mint az intézmény gazdái, mindenben támogatják és segítik - mind szervezésben, mind promótálásban, mind a bonyolításban - a fesztivált. Kiemelte, hogy szerintük a leglényegesebb pont, amelyben össze is dolgoznak a Mediawave szervezőivel, a szokásos táncvilágnapi rendezvény lesz, hisz városunk nemcsak a kultúra, hanem a tánc városa is már hosszú évek óta. A tematika az lesz, hogy három napon keresztül (04.30-05.02), a délelőtti és délutáni időszakban a főtéri színpad a táncosoké lesz, ahol a Mediawave esti koncertjeivel megegyező szellemiségű napokra osszák a ritmusra csoportosan mozgókat.
Szubjektív
Írhatnánk, hogy a kötelező körök lefutása ezzel véget is ért. Sajnos azonban nem tehetjük meg azt, hogy nem nyitjuk ki vitriolos üvegcsénk legott. Mivel az átlagnál kicsit jobban belelátunk a városi intézmények és rendezvények kulisszáiba, illetve szinte minden kultúraügyi megmozduláson részt veszünk, ráadásul a Mediawave számunkra nem csak egy pár hónapja létező név, kicsit savanyítunk ezen a szemlátomást szépen megérett szőlőfürtön. Az már önmagában pozitív, hogy a város három első olyan „megmondója" eljött, és kiállt szavakkal is az ügy mellett, akiken ez a költözés múlott. Továbbmegyünk, választási időszakban, másfél órát egy kultúráról szóló sajtótájékoztatón az ő helyzetükben végigülni szinte luxus, ezt is látja, aki nem vak. Az elhangzottak is meggyőzőek voltak, és módfelett pozitív érzéseket szültek. De. Az, hogy a kapcsolódó hivatalos szervek és az önkormányzat megtesz mindent annak érdekében, hogy a rendezvény sikeres legyen, az nem hogy enyhe túlzás, de a Hahota Magazinba való vicc. Sem a Magyar Kultúra Napi rendezvényen, sem semmilyen más sajtótájékoztatón, vagy bármely más városi kinyilatkoztatáson, még a fesztivál neve sem hangzott el talán egyszer sem. Az előtte napi Agora-Tavasz sajtótájékoztatón sem, ahova pedig simán meghívhatták volna valamelyik Mediawaves szervezőt is, hisz háromnapos közös rendezvényük lesz.
Tisztában vagyunk azzal, hogy minden, a városi költségvetésből részesülő "közintézmény" a győriek rovására írja azt, hogy idén még kevesebbet kaptak a büdzséből, mint tavaly, hiába is állítják a pénzelosztók, hogy a forrást nem tőlük vonták el. Tudjuk azt is, hogy gyakorlatilag az országunk határain belül az értékmegőrzés, vagy a kulturális újítás, a nép érdek nélküli okosítása és szórakoztatása elvont fogalmaknak számítanak a hivatalok részéről. A civileket, akik időt, pénzt és fáradtságot nem kímélve ezen küzdenek, enyhén szólva is csodabogárnak nézik és lesajnálják, jobbesetben. Ami a világ jobbik felén már régóta tiszta és világos szisztéma - miszerint közalkalmazott a napi kultúrát érdek nélkül nem tudja képviselni hitelesen és ezért a civilekre hagyják ezt a tevékenységet -, nálunk még csak a civilek látják át. Nem mondjuk azt, hogy egyedül mi tudjuk a helyes utat, de amennyire felemelő volt a szerdai másfélóra jelentős része, annyira elszomorító egy másik oldala. Mi a magunk részéről csak javasolni tudjuk az összes érintettnek, - a szegmensben érintett szervezeteknek, legyen az a színház maga, vagy egy tánccsoport, a szimfonikusok, vagy egy kultúrkocsma, egy galéria, vagy épp minden igényes helyi polgár -, hogy próbáljon meg végre már közösségként is gondolkodni, hisz egy város akkor vonzó a turisták és a befektetők számára, ha teli van élettel, sokszínűséggel és vidámsággal. Ez a fesztivál egyedi a maga nemében, és mindamellett, hogy a tradicionális értékmegőrzés elsőszámú szempontjuk, holtversenyben áll a folyamatos újító szellemiséggel, mivel ők jól látják, hogy ez a felgyorsult világunkban talán az egyetlen helyes út.
Szakmai
Mivel lapunk hasábjain a részletes médiaanyag már jóideje megjelent, sőt egy a legnagyobb durranásnak ígérkező Gil-Scott Heron beharangozó is, nem tartjuk szükségesnek azt, hogy önmagunk ismételjük. A tájékoztató további részében Hartyándi Jenő vette át a szót, amivel jó szokásához híven nem élt túl sokat. Felvezette az egyes hétvégék műsorát, melyekből összefoglaló film is vetítésre került mindhárom hétvégét illetően.
Beszélt a Passport Controll elnevezésű, közös alkotói műhelytevékenységről, amely önálló programként is megállná a helyét, az őriszentpéteri jazz-öko hétről, a Thanks Jimmy napról (ami kvázi a gitárosok világnapja, Wroclawban 6000 gitáros részvétele mellett zajlott), és még sokminden másról is, amikről a későbbiekben részletesen is beszámolunk. A szervezők részéről több, mint figyelmes dolog volt, hogy a jazz programokat leválasztották, és az Őrségbe illetve Burgenlandba "száműzték", mivel nem kívántak konkurálni a Lamantin Jazz Fesztivállal. Szót kapott Aponyi Noémi is, aki a filmes részleg gazdája, és mint mondotta, mindannak ellenére, hogy a nevezések határidejét előbbre hozták, így is rekordmennyiségű pályázatot kellett elbírálniuk, szám szerint 1174-et. 72 film került a fesztivál programjába, melyeket két kategóriában indítanak, és mint mindig, háromfős nemzetközi zsűri fogja elbírálni. Érdekesség mindenképp, hogy két Oscarra jelölt film is versengeni fog, illetve egyiknek itt lesz a hazai premierje. Patinás nevek hangzottak el itt is, Isabella Adjani legújabb filmje is látható lesz majd. A filmes blokk további érdekessége, hogy egy szakmai zsűri a 20 éves Mediawave-jubileum alkalmából összeválogatta a 20 legjobb filmet, amik a fesztivál ideje alatt szintén megtekinthetőek lesznek. Tilcsik György, a Levéltár igazgatója beszélt a válságügyi konferenciáról, melynek során a gazdaságra és az egyén moráljára való hatását elemzik majd a szakemberek, Titanic-koktélt iszogatva, amely egy pohár víz jégkockával.
Médiawave a határon - Még csak alakulóban
Udo Preis az osztrák /Rudersdorf/ Limmitationes egyesület vezetője pedig körvonalazta a párhuzamosan futó ottani kapcsolódási pontokat, illetve egy - egyelőre még szervezés alatt álló - négy országot felölelő, zenei kalandozás ötletét. A Four Sessions névre hallgató projekt első történése április 29-én valósul meg a Mediawave, a Kultúrkapu Egyesület, a NYME SEK Hallgatói Önkormányzata, az egyetemi A-Club, és az osztrák, illetve egy szlovén és egy szlovák egyesület jóvoltából.
Az alapvető igény - ahogy arra Hartyándi Jenő előtte utalt is - az, hogy a vasfüggöny elbontása után húsz évvel a szellemi határokat is nekiálljunk végre elbontogatni. Erre a legkézenfekvőbb módszer a zene, amely nem ismert eddig sem határokat. Udo ötlete az, hogy minden országból összejön tíz-tizenöt fő, improvizációra alkalmas, és kellőképp nyitott gondolkodású zenész, és vendégül látják évente legalább egyszer egymást. Mivel nemrég a szombathelyi egyetemi klubban járt, és egyből beleszeretett a helybe, az a döntés született, hogy legyen ott az első alkalom. Az a szerencsés helyzet alakult ki, hogy az idei egyetemi napok utolsó napja épp a Mediawave nulladikjára esik, ezért kapcsolatfelvétel történt a HÖK vezetőivel, akik lelkesedve fogadták az ideát, olyannyira, hogy az egyetemi napok és a Mediawave minden esetben egymást támogatva fog promótálni, illetve a további összedolgozások módozatait épp most dolgozzák ki. Április 29-én tehát közel ötvenfős alkalmi zenekar fog fellépni az A-klubban, négy ország fiai és leányai fogják kezelni a hangszereket, és ha valamiről, hát valahol erről szól maga a Mediawave is - művészetek határok nélkül.
Egyébiránt, akik ott voltak a múlt szombati Jam Session-on a klubban, már kicsit belekóstolhattak ennek a dolognak az ízébe, és most világossá is válhat számukra, hogy honnan is jött annak a zseniálisan jól sikerült örömzenélésnek az ötlete. A környékbeli hangszeresek erre az eseményre főpróbáztak, és ha mindenki ilyen minőséggel érkezik, frenetikusan fog kezdődni a huszadik jubileumi MEDIAWAVE.
A Mediawave 2010-es programjairól itt írtunk:
- Fényírók Szombathelyen - Amit tudnunk kell a Mediawave-ről 1. rész
- A hiphop egyik feltalálója - Gil Scott-Heron a Mediawave-en
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás