A Magyar Klasszikus Zene Napja - A Savaria Szimfonikus Zenekar hangversenye a Bartók Teremben

Képgaléria megtekintése2021.05.30. - 12:00 | Büki László 'Harlequin'

A Magyar Klasszikus Zene Napja - A Savaria Szimfonikus Zenekar hangversenye a Bartók Teremben

Május 29-én, szombaton A Magyar Klasszikus Zene Napját ünnepelte a Savaria Szimfonikus Zenekar a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar karmesterrel, Kovács Jánossal. A műsorban két Bartók és egy Kocsár Miklós mű hangzott el.

Idén öt éve annak, hogy elhunyt Kocsis Zoltán Liszt Ferenc- és kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója, az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb hatású magyar művésze. Idén hagyományteremtő szándékkal május 30-án, Kocsis Zoltán születésnapján indította útjára A Magyar Klasszikus Zene Napja elnevezésű programsorozatot a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok, bevonva az ország számos együttesét és oktatási intézményét.

Az idei évtől új ünnepnap kerül tehát a magyar kultúréletbe, fókuszba állítva a magyar klasszikus zenét. Szombathelyen a Kocsis Zoltán születésnapjára kitűzött, az ő emlékének ajánlott koncerten két Bartók és egy Kocsár Miklós mű hangzott el.

Bartók Béla 1910-ben komponált Két képe, a Virágzás és A falu tánca a természet képét és az emberek mulatozását ábrázolja izgalmas eszközökkel. A kompozíció hangzásvilága sokatmondóan tükrözi a Bartók által megismert Debussy-művekből nyert inspirációt, bár a második tételben már hangsúlyos szerephez jut a magyar népi dallamvilág is.

A két Bartók-darab közé Kocsár Miklós Capriccio című zenekari műve ékelődött be. 

A szünet után Bartók 5 tételes Concerto című műve csendült fel, ami a zeneszerző utolsó zenekari műve, és mindössze 55 nap alatt írta meg. A darab ismertetőjében Bartók így foglalja össze mondanivalóját: „A mű általános hangulata - a tréfás második tételtől eltekintve - fokozatos átmenetet képvisel az első tétel komolyságától és a harmadik gyászos siratóénekétől a zárótétel életigenléséig.


A Zeneakadémia sorozatnapi ajánlója szerint "A magyar klasszikus zene gazdagságára, régi és új értékeire, kis és nagy mestereire, változatosságára és félreismerhetetlen ismertetőjegyeire büszkének lennünk korántsem valamiféle szűk látókörű nacionalizmus. Éppen ellenkezőleg, hiszen a magunk muzsikáját, XIX., XX. és XXI. századi komponistáink alkotásait az európai kultúra s egyáltalán: a világ komolyzenéjének egyetemes közegében leljük fel."

megosztom a twitter-en megosztom a facebook-on megosztom a delicious-on megosztom a startlapon megosztom a google+-on NyomtatásKüldés e-mailbenAz oldal tetejére Forrás: Zeneakadémia, Pannon Filharmonikusok, magyarklasszikuszenenapja.hu

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás