Az esményen elsőként az arborétum bejáratánál felállított székelykaput, Kádár Ferenc, Pátyon élő operaénekes, képzőművész, fafaragó alkotását avatták fel. A kapu díszítőelemei között szerepel a Pilisi Parkerdő Zrt. jelképe, a Duna fölé magasodó hegyeken álló holló - utalva Mátyás királyra - valamint a Budakeszi Arborétum logója is. A látogatókat a kapura faragott, „Ittenjáró embertársam, ha erényes kebeled, akkor nyíljon Neked kapunk s legyen Isten Teveled" mondat üdvözli.

Menczer Tamás államtitkár arról beszélt, hogy "Büszkék lehetünk magunkra, mert többet adtunk ennek a világnak, mint amit kaptunk tőle" és bár sokan örültek volna annak, ha a magyarság eltűnik, "még mindig itt vagyunk és itt is maradunk".

Az idén 62. évébe lépett, Budakeszi és Telki között fekvő Budakeszi Erdészeti Arborétum a Budai Tájvédelmi Körzet legdélebbi egységeként 1978-ban védett, mára fokozottan védett státuszt kapott. Az arborétum nyugalmat árasztó környezete természetes közege a szellemi-lelki elmélyülésnek, így a Pilisi Parkerdő a helyi közösség kezdeményezését felkarolva, tölgyfa keresztet állított fel az egyik tisztáson, bensőséges, természetközeli helyet teremtve az elcsendesülésre, imára, hálaadásra vágyóknak. A kereszt talapzatán elhelyezett tábla emlékeztet az idei Eucharisztikus Világkongresszusra, valamint II. János Pál pápa születésének 100. évfordulójára.

Soltész Miklós államtitkár megemlékezett a Nemzeti Összetartozás Napjáról, idézve a  Nemzeti Összetartozás melletti tanuságtételről szóló törvény preambulumából. Összegezte a Magyarországot ért veszteségeket, hangsúlyozta a nemzeti összetartozás megerősítésének fontosságát, II. János Pál pápára emlékezve idézte a pápa szavait: "Ne féljetek!"

Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója az eseményen elmondta: „a Pilisi Parkerdő hivatása a természet és az ember igényeinek összehangolása, olyan erdőkezelés megvalósítása, amely mind a két szempontra tekintettel van. Az emlékkereszt és a székelykapu felállítása ezt az elkötelezettséget teszi hangsúlyossá, az ember és az erdő, a teremtett világ eltéphetetlen kapcsolatát, egységét fejezi ki."

A Budakeszi Arborétum

Az erdészeti arborétumi funkció első alkalommal 1958-ban fogalmazódott meg: a településeket övező, közjóléti használatra is nyitott erdők megfelelő alakjának kutatásához keresett területet az Erdészeti Tudományos Intézet. Így kezdődött 1959-ben az erdőtelepítés átalakítása erdőszerűen nevelt gyűjteménnyé. 1970-re az alapító Galambos Gáspár (1900-1980) erdőmérnök és munkatársai elkészültek a telepített 1060 fajta növény részletes értékelésével, felmérték és katalogizálták az állományt. 1978-ban az arborétum a Budai Tájvédelmi Körzet legdélebbi egységeként védett, mára fokozottan védett státuszt kapott. Hatvan év az arborétumok életében általában rövid időszaknak számít: sok esetben akár száz év is eltelik, mielőtt elérkezik a megnyitás ideje.

De látva az egyre növekvő érdeklődést, a Budakeszi Erdészeti Arborétum kapui ennél jóval előbb megnyíltak: 2016. nyara óta szabadon látogatható. A különleges természeti környezetet nyújtó, 36 hektár területű arborétum megnyitása óta több mint 40 000 látogatót fogadott, ennek ellenére továbbra is őrzi különleges báját, a nyugalom szigete a zsibongó nagyváros mellett. A cél, hogy ez így is maradjon.