„Hej, égig-nyúló  giz-gazok,
Hát nincsen itt virág?"

Kiált fel kérdőn Ady Endre több mint 100 évvel ezelőtt. Voltaire kissé korábban emlegette a kert nagyszerűségét, fontosságát, de, ha tényleg kutakodunk a történelemben, akkor egészen addig jutunk, amikor is kijelentésre került: „Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje..."

JENŐ - olaj-cserép, 30 x 22,5 cm, 2005.

Jánosházi kertem 2006-ban 

Sok évezreddel később egy biblikus igehirdető - a sokak által kedvel John pásztor - aki Nigériából küldetett Magyarországra, járván-kelvén kis hazánkban, felfigyelt, hogy a kertek tele vannak giz-gazokkal, vagy nyesett fűvel, és e szavakat intézte keresztyén testvéreihez egyik gyülekezeti alkalmon: „Műveljétek meg kertjeiteket!"

KABALIBÓSZA - A hit hallásból van
olaj, vegyes technika, 50 x 49,6 cm, 2011. (részlet)

Így, ilyen gondolatok érintésitől hánykódva, az informatika asztalhoz és géphez ültető, szem- nyak- és derékidegeket koptató álomvilágába merülve - ahol olyan jól és kényelmesen éreztem magam - rám köszöntött a felismerés, hogy milyen jó kibújni a szoba és iroda, a diplomák mátrixaiból, megbízni a mindig kéznél lévő mindenest, hogy gyomirtózza már le ezt a hatalmas kertet. Rakta is bele Jancsi a gyomirtók hadát, ami szépen lenyuvasztotta az összes növényt, a parlagfűvel együtt.

A PARLAGFŰ TEMETÉSE - olaj, vegyes technika, 35 x 40 cm, 2004.

Igazán kellemes érzés volt látnom, miként sivatagosodik el ez a kert, amit feleségem nagyszülei még édenként műveltek a 20. század derekán, és ahol minden megtermett. Nem is volt Obst und Gemüse feliratú bolt annak idején a faluban...

Így teltek évek, és mint kibernetikus papok és apácák andalogtunk a Computer-álom mindent megadó természetében, s a mozgást is csak álmodtuk, mert az orvos úgyis kigyógyít majd bennünket, ha netán nem leszünk túl rátermettek, és satnyaságunkban ránk köszönt néhány gyógyíthatatlan betegség.

KYBERNETIKUS APÁCA - olaj, vegyes technika, 58,5 x 91,5 x 41 cm, 2011.

A természetet oly hűen árnyékolta rám ez a digitális, virtuális, vírusokkal teli világ, hogy már szinte meggyőződésemmé vált, hogy az Almát is digitális Eden int the Dark-ból teszi az asztalomra a GLS csomagszállítója, ahol a gyárakat szerető, irodákban fogant férfivá lett nők készítik a jövő műemberét.

A GazdaságPolitika gyáraiban tervezett időjárás jelentések hazugságai fel sem tűntek addig, amíg egyszer ki nem néztem az ablakon, merthogy ezek az időjósok napsütést jeleztek - amely idő kiválóan alkalmas elhúzódni, a computer életében - de napfény helyett (amely amúgy sem süt be lesötétített szobámba) egy érkező zivatar villáma ki nem csapta a biztosítékot, és tök (de az is lehet, hogy patisszon) sötét lett mindenhol.

Egy résen át azonban halkan lehetett hallani a szoprán hangú Csabát, aki folyton-folyvást adagolta Voltaire rég rozsdás vasak közé döngölt aforizmáját:

Elgondolkoztatott a SZEGÉNYSÉGRŐL, és nagyon különös felismerésre jutottam: rájöttem, hogy milyen szegény mai világunk, és arra is, hogy nem az a gazdag ember, akinek sok pénze van, hanem, aki sokat tud adni. Eszembe jutott egy 1986-os esetünk, amikor a Kossuth rádió akkori, Helykereső c. műsorába valaki betelefonált, hogy egymaga 20-ezer Ft-ból nem tud megélni. (Emlékezzünk, mennyit ért abban az időben 20-ezer Ft.) Én akkor 6-ezer Ft-ot kerestem festészetemből, havi rendszerességgel. Ebből éltünk 3-an: feleségem, 2 éves kislányunk és én egy kétszintes házban, Siófokon, és e pénzből még jutott rászorulóknak, nélkülözőknek is bőven. A műsor riportere ki is jött hozzánk személyesen, mert felcsigázta érdeklődését a levelünk, melyben leírtam e tényeket.

A nagy áttörésre azonban még várnom kellett. Várnom kellett arra a szegény emberre, aki transzapáti kertészként eljön hozzánk Jánosházára, és restséget, lustaságot, okostelefont nem ismerve, kezébe veszi a kapát, és feltárja a dudva alól közel 1 hektáros kertünket.

A jövőre nézve ígéretes alapokat helyezett el ebben a kertben, s így 2010-ben az égig érő giz-gazok helyén létrejött a levyntgarden. A portréfestés nem érdem kérdése, de számomra mégis megtisztelő volt, hogy ezekről a HANDJOB-os emberekről arcképet készíthettem, Laciról nem is egyet.

A JÖVŐRE NÉZVE - olaj-fatábla, 40 x 30 cm, 2002.

Jánosházi feltámadást számomra mindenképp e kert újjáéledése jelentette, mely nem csak a benne termett gyümölcsök-zöldségek elfogyasztásában adott óriási értéket.

A kert képe 2011. júniusának elején

Itt sokkal-sokkal több történt: a szabad ég alatt, a természetben tevékenykedhetek, átérezhetem Földanya minden ajándékát, együtt élhetek, mozoghatok, lélegezhetek vele (amely egyetlen konditerem, vagy aszfalt-torna hamis varázsához sem hasonlítható). Föld, Nap, Eső, Hold, Szél, Hó, és ezernyi társa - ezek mind-mind egészséges életünket szolgálják, és életszerűvé, megtapasztalhatóvá válik az irodalom, a történelem, a földrajz, a testnevelés, rajz, biológia, kémia, fizika, matematika, miközben megszólal a natura éneke.

És csak ezek után érkeznek a kert gyümölcsei, melyeket magam termelek meg, ismerem őket, s mielőtt megennénk, festményekké válva öröklődnek tovább, hirdetve az ember-természet-kert-mesterség-művészet együttesét. 

Amikor feleségem azon a bronzfényű, augusztusi délután szalmakalapját levetve hagyta, hogy az aranyló napfény bujkáljon hajfürtjei között, a sütőtök levelei közé lesve feltárta a tél kincseit, akkor fogant meg bennem, hogy a tökök sem fogják bevégezni életüket gyomrainkon át táplálva minket, illetve azokkal, akikkel megosztjuk kertünk számtalan ajándékát, hanem esztétikai élménnyé változva kerülhetnek étkezők, nappalik vagy éppen múzeumok falaira.   

KERTEMBEN - Augusztus és december találkozása a sütőtök színeiben - olaj-vászon, 70 x 90 cm, 2004.

CSEREPES CSENDÉLET - olaj-18. századi tetőcserép, 18 x 36,2 cm, 2013.

A kerthez tartozó, 18. század végén épült ház tetejének cserepei kiváló festőalapot adnak a kertből származó témák megfestéséhez, s így kollekciók tömege készült már el az évek során gyümölcsökből, zöldségekből, virágokból egyaránt, de megjelennek másféle feldolgozásban is.

KÖRTÉK - olaj-18. sz-i tetőcserép, 36,4 x 18 cm, 2015.              SÁRGARÉPÁK - olaj-18. sz-i tetőcserép, 37 x 18,2 cm, 2015.

ZÖLDVÁZÁS RÓZSÁK - olaj-18. sz-i tetőcserép, 30,3 x 18,4 cm, 2015.

elhelyezési ötlet egy rusztikus étkezőben

KOMPLEMENTER CSENDÉLET - olaj-kerámia, 33,5 x 33,5 cm, 2013.

DÉLUTÁNI CSENDÉLET                                                                  PAPRIKA-PATISSZON-PADLIZSÁN
olaj-kerámia, 63 x 63 cm, 2013.                                                  olaj-kerámia, 42,3 x 42,3 cm, 2013.

BARACKEVŐK - olaj-fatábla, 70 x 50 cm, 2002.

Mai világunk már közel sem az, melyet szüleink, nagy- és dédszüleink éltek, de a józan paraszti eszét használó, leleményes ember nem csak nosztalgiából képes feltámasztani retró-régi idők kertjeit, melyben néhány, tojást és aranyló húslevest adó tyúk is káricál, hanem szívéig ható kedvet is kap a kert műveléséhez, amint felfedezi annak életbevágóan fontos jelentőségét. Szomszédom, a mázsás parasztember sem rest, s lányait kertjébe küldve szüreteltet tököt, krumplit, hagymát, retket, répát, ecsetem végére pedig pajzán vidéki históriákat sző.

LACI - olaj-vászon, 30 x 20 cm, 2009.

FALUSI JELENET - olaj-fatábla, 74 x 55 cm, 2002.

TANYASI HANGULAT - olaj-fatábla, 40 x 60 cm, 2005.

CSELÉDLÁNYOK - olaj-18. sz-i tetőcserép, 36,2 x 18 cm, 2017.

A computer és médiák, diplomák-öltönyök-nyakkendők és nadrágok, a bonyolultság szülőszobájában készült szabály-hegyek szkafanderében bujkáló élvezkedők, az új biorobot-ember idejének korában, a hatalom vaskezével meghódított elmék idejében, ahol még kapálódzik és őrjöng a múlt birtokló és másokat leigázni akaró szelleme, oly mértékű ez a láthatatlan, pusztító erő, hogy csak kevesen ismerik fel a Természet, a Teremtő mindenhatóságát, melyben az élet harmóniájának egysége ott honol a dolgok mélyén. A Termés végső megvizsgálása ugyanúgy a Mindenséget létrehozó Teremtő dolga, mint bőségszarújából szüntelen áldást osztani bolygónk katyvasszá tett, értékeit vesztett világába, s az égi Szubsztancia kertjének gyümölcsei alkotják az egyetemes csendéletet.

NAGY, ZÖLD TALÁLKOZÁS A VIHAR UTÁN - olaj-fatábla, 65 c 85 cm, 1992.

ŐSZ ARCKÉPE - A termés megvizsgálása a Teremtő dolga
olaj-farost, 100 x 70 cm, 1993.

EGYETEMES CSENDÉLET - olaj-fatábla, 110 x 85 cm, 1999.

A most 31 éves Zaránd fiunk - aki Budapest belvárosában nőtt fel - Virágszép társával földeket, szőlőhegyi tanyákat vásárolt vidéken, Angliában végzett gyári munkájának fizetéséből, és hallani sem akar mókuskerék-szélmalomharc világunkról, miközben én e sorokat egy asztalnál görnyedve, számítógépen írom...