Németh Zsolttal 2015-ben találkoztam először, amikor sógornőmmel, Margittal ellátogatott siófoki lakásunkba, műtermembe, és aki 2 év múlva már rokonságba is került velem, hisz Margó férje lett. Zsoltról már első találkozásunk alkalmával kiderült, hogy művész ember, a költészet nyelvén fejezi ki gondolatait, és a Borral kapcsolatosan is több verse készült már.

Így született a fúzió, mely alábbi összeállításunkat eredményezte.  

BOR

(haiku)

Fanyar varázsa
Átjárja zsigereid,
Hogy félisten légy

  TOKAJI BOREMUS - olaj-fatábla, 50 x 70 cm, 2005.

BOROSPINCE

(haiku)

Megtalál a csend
Csak az ajtó nyikorog
Kék füstgomolyban

ELHAGYOTT PINCE TENGŐDÖN - olaj-19. sz-i hordódonga, 19 x 68 cm, 2010.

FÉNYEK A PINCÉBEN - olaj-19. sz-i hordódonga, 24,5 x 51 cm, 2010.

SZESZTESTVÉREK

Alagsori söntésben, dohos állott levegőben
esetlenül tántorog egy itt maradt élő kövület..
Kocsmaszagú magányában megértő társat kutat,
a hátsó sarokban máris valaki feléje mutogat!

Opálos pupillái veszik a jelet, elbotorkál felé..
A gyatra, zavaros lé ki-kilöttyen, ő megzökken,
majd céljához érve rongybábként huppan  mellé,
aztán elvesznek az orrfacsaró kékes ködben..

                        
AZ ELEKI FÉRFI                                                           SANYI
olaj-18. sz-i tetőcserép, 34 x 18 cm                           olaj-vászon, 32,7 x 26 cm

A BORMŰVES

A jó bor komoly vagyon
Áldás napérlelt gondolaton
Gyenge szívnek cseppnyi erény
Hitetlennek csorgó remény
Féktelennek kemény zabola

Gyávának Isten ostora
Sokáig tartsa bennünk a lelket
Benne van az isteni lehelet
Csopak ölében örök nedvű
Zölden csillanó boros derű!

LINCZY-PINCE - olaj-fatábla, 40 x 50 cm, 2000.  (közös munka Szász Endre Lászlóval)

EGRI MEDINA

Százkarú sorjázó tőkék árnyékában
elpihen a tétlenkedő valóság...
A túlcsorduló szőlőszemek illatából
levegőt vesznek az út menti fák

EGRI MEDINA - olaj-fatábla, 50 cm, 2005. 

TÉLI KÉP A TÓTI-HEGGYEL

A porhó fedte cserepek mozdulatlanságába
belerezzen a csikorgó téli táj,
pőrén meredező szőlőkarók tövében
megbújik egy tavaszhozó kismadár

TÉLI KÉP A TÓTI-HEGGYEL - olaj-farost, 20 x 30 cm, 2012.

TOKAJI

Északi  lankák, dombok
ősi ízek, szelíd karcok
az idő itt nem rostál
Tokaj hordóiban Bacchus munkál!

TOKAJI ASZÚ - olaj-gránit, tölgyfa, 50 cm, 2005.

IN VINO

Ha borban az igazság
kit nyomaszt a valóság?
Lelkem ázzon levében
szőlőhegyek keblében!

A VÖRÖSBOR ÍZE - olaj-kerámia, 24,5 x 25 cm, 2005.

AUGUSZTUSI DÉLUTÁN

Borba mártott ecset
s gyöngyházfényű keret
feletted Isten kárpitja
hajadban kertek illata

AUGUSZTUSI DÉLUTÁN - Csopaki szőlők - olaj-vászon, 50 x 70 cm, 2004.

CSOPAKI PRÉSHÁZ

(haiku)

Idült magánya
álca csak a jelenben
a végtelen présében

CSOPAKI PRÉSHÁZ - olaj-18. sz-i tetőcserép, 18,2 x 37 cm, 2017.

VILLÁNYI KÉKFRANKOS

Ki mondja meg, mennyit ér
egy pohár óborral  falat kenyér,
ha nélküled kell innom s ennem,
míg ott lüktetsz ereimben

VILLÁNYI KÉKFRANKOS - olaj-kerámia, 33,2 x 34 cm, 2005.

BADACSONYI SZÜRKEBARÁT

A szürkebarát nem szürke barát
ha megtermi a föld jó borát
napfény csurran szemeiből
aki issza, ágynak nem dől!

BADACSONYI SZÜRKEBARÁT - olaj-bazalt, 36,5 x 30 cm, 2005.

JUHFARKNYI LEHELET

(A vulkáni hamu életet fakasztott)

Ki hiszi el nekem, hogy az élet vízét ismerem?
Nem messze innét, hol  tanyát vert a jobblét
hajszálgyökerek isszák a hegy dévaj porát,
hogy milliónyi izgatott fürtben ott lakjon az Isten!

Ő adta ezt nekünk, mi néha gyógyszerünk,
éljünk hát vele bátran, gyöngyözzön  a pohárban,
benne lüktet mantra, áldás, ősi titok, csodavárás!

SOMLÓI JUHFARK - olaj-kerámia, 34 x 34 cm, 2005.

CSOPAKI OLASZRIZLING 

(Levy rövid bordala)

Csopak folyama, ha a Balatonba folyna,
Minden ember csak Linczy-bort inna.
Tamás összes hordajának alja:
Ahány pohár, annyi áldás rajta.

CSOPAKI OLASZRIZLING - olaj-fatábla, 50 cm, 2005.

HAJÓSI KUNLEÁNY

(rövid bordal Levytől)

Lány, lány, szőlőlány
Kunság homokjában,
Érted érik jó borrá
Arany napsugárban.

HAJÓSI KUNLEÁNY - olaj-bükkfa, 30 cm, 2005.

MÓRI EZERJÓ ASZÚ

(rövid bordal Levytől)

Vértes-széli domboldalon
Néha méz is csordogál.
Szőlőfürtök dús nedvéből
Ezernyi-jó folydogál.

Hajnal-pára, napsárgája
Reggelenként arra jár.
Hordót tölt meg jó borával.
Lassan igyad, arra vár.

MÓRI EZERJÓ ASZÚ - olaj-mészkő, 28 x 40,5 cm, 2005.

FOSZLÁNY

(Levy verse)

Magyar tájak édes borát végigkóstolgatva,
Köztük azért száraz bort is bőven iszogatva,
Kiürített poharaink csatasorban állva.
Lábunk alatt már a föld is, mintha félre állna.

Férfi virtus, bánat-hegyek mélyen borban ázva.
Szemünk előtt káprázkodik szőlő-nimfák tánca.
Szerelmünk is megidézve, rózsaszínben látva.
Így terül el ágyunk mellett bornak büszke lánya.

FOSZLÁNY - olaj-kerámia, 46,5 x 46,5 cm, 2010.

Festői borút Magyarországon

Egy borászati könyvben olvastam, hogy a kötet írója nehezményezte hazánk számtalan, kicsi borvidékét, összehasonlítva egy francia borvidékkel, amely akkora, mint nálunk az összes. Hát, megette a részeg fene azt a méretes, francia borvidéket! (persze, azért ne egye meg, mert a francia borok is kiválóak) Én szinte festészeti revelációban találom magam, amikor kis hazánkat járva, annak változatos tájain ezernyi bortermelő területtel találkozom. Elég, ha csak a Balaton környékére gondolok: Boglár, Balatonfüred-Csopak, Balaton-felvidék, Badacsony. Ha szélesebben kirándulunk - a Wikipédia szerint - 22 borászati régiót találhatunk, amely hazánkra nézve óriási kincs, változatosságaira nézve mindenképp. Szemtanúi lehetünk annak is, hogy miként jönnek létre újabb borászati területek, mint pl. Tamási vagy Siófok környékén, ill. a Velencei tó északi hegyoldalain. Más íz csordogál egy csopaki olaszrizlingben, mint egy villányiban, vagy somlóiban. Más a szekszárdi, és más az egri bikavér. A kadarka is más zamatokat kínál Szekszárdon vagy Sióagárdon. A villányi kékfrankos és a soproni közt is van különbség. Az aszú más Tokajban hárslevelűből, mint Móron ezerjóból.

Az ezredforduló táján számos borvidéket jártam be családommal, barátaimmal, és volt lehetőségem belekóstolni a borok környezet adta különbségeibe úgy, mint abba, hogy mennyire függ a bor minősége, íz-anyaga az adott terület fekvésétől, időjárásától, és természetesen a borásztól is. Már akkor elhatároztam, hogy kompozíciókon fejezem ki e sok-sok kicsi, de varázslatos ékszer-borvidék sajátosságait, feldolgozva az adott táj alapanyagain, építőkövein, jellegzetes fáin. Így pl. badacsonyi szürkebarát egy badacsonyi bazaltra került, a móri ezerjó aszú pedig egy Mór-közeli mészkőre. Borospincéket archaikus tetőcserepeken, boroshordó deszkákon jelenítem meg. Eddig a számos borvidékből mindössze néhány készült el, de a teljes sorozatot szeretném megfesteni, melyben egyes nagyobb borvidékek kisebb régióit is külön ábrázolom. Minden bizonnyal egyedülálló kollekció lesz ez hazánkban.

Ugyanígy készítettem el az összes, hazai borszőlőfajtákat ábrázoló szőlőikonjaimat, melyeket stílszerűen szintén öreg hordódonga szeletekre festettem. Ezekből is készülhetnek sorozatok, melyek borospincék falain egyedi, borászati dekorációt nyújthatnak.

Szőlőikonok 100 éves hordódonga szeleteken

Van borász, aki szívesen látja pincéjét festményen, mint pl. Tóth László cserszegtomaji népi boronapincéi...

CSERSZEGI BORONAPINCÉK - olaj-fatábla, 40 x 60 cm, 2001.

 ...vagy unokatesóm új építésű pincéje Bajna határában magasodó hegy oldalán.

MAREK LAJOS BAJNAI PINCÉJE - olaj-fatábla, 60 x 80 cm, 2004.

Táj-Szőlő-Bor-Borvidékek-Pincék-Pincesorok és Ember, aki felfedezte az erjedt szőlőben bujkáló, tudattágító világot, mely asszonyveréstől az árokszéli szendergésig, elvékonyodó lábszáraktól a gyógyító antioxidánsig mozog széles skálán. Számomra a bor csak sokadlagosan szól illumináltságba fordító szeszfogyasztásról, mert annak idején, azon a 1997. novemberi alkonyatkor, amikor Linczy bemutatta a borokat Csopakon, Műalkotással találkoztam.